BÉT-vezér: Ez az egyik legkedvezőbb befektetési mód Európában

Sokan félnek a tőzsde kockázatos természetétől, attól, hogy a részvényekben fialtatott pénzüket elveszítik. Nem alaptalanul, emlékezetes, hogy a háború kitörése után átmenetileg harminc százalékot bukott a tőzsde, azonban itt a lényeg az átmeneti szón van. Végh Richárd lapunknak rávilágított, hogy hosszú időtávon, az elmúlt 35 esztendőben évente átlagosan 15 százalékot emelkedett a magyar tőzsde. Ez azt jelenti, hogy aki 1990-ben szállt be, amikor még 1000 ponton állt a BUX-index, az mostanra 88-szorosára növelte a befektetett pénzét, mivel napjainkban 88 ezer pontnál jár az index. Emellett több érdekességre is rávilágított a BÉT vezére:

• A BUX-index két év alatt 80 százalékos növekedést ért el, amivel a világ legjobban teljesítő indexei között van.
• A középvállalatokat tömörítő BUMIX-index még ennél is jobban, 90 százalék felett teljesített.
• A magyar lakosság részvényállománya nyolc év alatt megötszöröződött, elérve a 2500 milliárd forintot.
• A 2016 óta eltelt időszakban 38 új részvénykibocsátó jelent meg a tőzsdén, a piac mérete megháromszorozódott.
• 2025-ben sem lassít a tőzsde, rengeteg új részvénykibocsátó jelenhet meg.
• A lakossági megtakarítások arányaiban felzárkóztak az európai átlaghoz, de jelentősen elmaradnak az amerikai szinttől.
• Egyre több embernek van érdemi megtakarítása, amelyet be tud fektetni.
• Végül azt is elmondta, hogyan vihetjük a tőzsdére a pénzünket, és milyen stratégiát érdemes követnünk.

Végh Richárd: Kirobbanó formában van a magyar tőzsde

Kezdjünk évértékeléssel, milyen teljesítménnyel zárt a Budapesti Értéktőzsde?

Érdemes a leglátványosabb és érdekesebb résszel, az árfolyamokkal kezdeni. Ha a tőzsdeindexeket nézzük, akkor 2023 után 2024 is nagyon erős év volt. Kirobbanó formában van a magyar tőzsde. Olyan két éven vagyunk túl, amikor a BUX-index több mint 80 százalékot tudott emelkedni.

Mit jelent ez az eredmény nemzetközi összehasonlításban?

Azt látjuk, hogy nagyon kell keresni, ha ennél jobb teljesítményt akarunk találni a világban. Az amerikai S&P-indexnek is jó évei voltak, az elmúlt két évben csaknem 60 százalékot emelkedett. Ha összevetjük a BUX-indexnek a dollárban vett hozamával, akkor azt látjuk, hogy a hazai index több mint 15 százalékkal magasabb dollárhozamot teljesített.

A hatszáz európai vállalatot tömörítő Stoxx-indexnek mindössze 19-20 százalékos hozamai voltak, tehát látszik, hogy ez messze mind az amerikai, mind a magyar hozam alatt volt. Azt lehet mondani, ez két olyan erős év volt, amikor szinte verhetetlen volt a magyar piac.

Melyik index tudta megverni a BUX-indexet?

Ha a BUX-indexnél jobbat akarunk találni, akkor nem kell messzire menni, mert a hazai kis és közepes cégeket tömörítő BUMIX-indexünk ebben a két évben még ennél is jobban teljesített, az összesített teljesítménye 90 százalék fölött volt. Ez azt mutatja, hogy a magyar piac jó teljesítménye nemcsak a fő indexünknek és a legnagyobb blue chip papíroknak köszönhető, hanem ez széles körű siker is.

A válságok és kihívások egymást érik, mégis kiemelkedően jó időszakon van túl a magyar tőzsde. Ezt hogyan értelmezhetjük?

Ez abból fakad, hogy a tőzsdén jegyzett vállalatok teljesítménye kiemelkedően jó volt az elmúlt időszakban. Ez azt jelzi, hogy ezeket az akadályokat, kihívásokat, válságokat a tőzsdén jegyzett vállalatok jól tudták venni, ügyesen alkalmazkodtak, és a profittermelő képességük, árbevételük sem sínylette meg ezt az időszakot. Olyan jól reagáltak a kihívásokra, hogy ez az indexekben is lecsapódó rekordteljesítményt eredményezett.

Felvetődik a kérdés, ha ennyivel tudták növelni a profitjukat a tőzsdei cégek, miközben a lakosság életszínvonala stagnált vagy csökkent, miért ne járuljanak hozzá akár extra adó formájában is a költségvetéshez?

A tőzsdei vállalatok rendkívül nagy mértékben hozzá is járultak. Sok tőzsdei vállalat kiemelkedő összegű adót fizetett, és ezzel együtt is sikerült jó teljesítményt kihozni. Fontos látni, hogy a legnagyobb cégeink közül már sokan kiléptek a regionális vagy akár nemzetközi piacra is, tehát nem kizárólag hazai kötődésű a tevékenységük. Sőt, vannak olyanok, ahol már az árbevétel és profit nagy része külföldi piacokról, befektetésekből jön. A közepes vállalati kategóriában is ott vannak azok a feltörekvő cégek, amelyek követik a blue chipek példáját, és nemzetközi terjeszkedésben vannak.

Tavaly jöttek ki az Eurostat fogyasztási adatai, amely listán Magyarország az utolsó helyen szerepelt. Ezt sokan úgy értelmezték, hogy Magyarország a legszegényebb az EU-ban. Erről mit gondol?

A fogyasztás természetesen nagyon fontos a gazdasági növekedés sok aspektusából, de ezt számos rövid távú hatás éri. Ennél fontosabbak a hosszú távú tendenciák. Mi történt a magyarországi lakossági megtakarításokkal? Európa egyik legdinamikusabb növekedését produkálta az elmúlt öt, tíz, tizenöt évben.

Fontos kiemelni, hogy az elmúlt években felfutott infláció – ami persze azóta lecsökkent – egy olyan közös generációs élményt adott, ami rávezetett mindenkit arra, hogy mit is jelent a pénz értéke inflációs környezetben és azon kívül. Ez a tapasztalat sokakat ráébresztett arra, hogy foglalkozni kell a befektetésekkel, hogy megőrizzük, sőt növeljük a megtakarításunk értékét hosszú távon.

Még mindig van fantázia a magyar részvényekben

A nagy árfolyam-emelkedés után nem váltak túlértékeltté a magyar papírok és indexek?

Azt érdemes nézni, hogyan alakul az értékeltség. Ennek legáltalánosabban használt mutatója az árfolyam-nyereség ráta (P/E), amely az adott részvények vagy részvényindex árfolyamát a várható nyereségességgel veti össze. 

A történet onnan indult, hogy a 2022-es háborút követően a magyar piac értékeltsége történelmi mélységbe süllyedt – érthető módon a konfliktus fizikai közelsége a befektetőket ilyen reakcióra késztette. A 2023–2024-es két év, amiről részletesen beszéltünk, tulajdonképpen ezt az extra alulértékeltséget követő korrekció, és párhuzamosan nőtt a tőzsdén lévő vállalatok nyereségessége és profittermelő képessége is.

Jelenleg a tavalyi év végi adatok alapján körülbelül hat fölötti P/E-mutatóval rendelkezett a BUX-index, amiben még mindig van diszkont a lengyelekhez, a régió más tőzsdeindexeihez vagy akár a globális fejlődő piaci indexekhez képest, az amerikai indexekhez viszonyítva meg aztán teljesen más szinten van. Ez alapján továbbra is olcsónak tűnik a magyar index. A 2025-ös év indulása is ezt mutatta: januárban tovább emelkedett az index, éppen a beszélgetésünk előtti napon történelmi csúcson zárt.

A magyar befektetők is profitáltak a tőzsde meneteléséből

Tehát ha jól értem, aki két évvel ezelőtt BUX-indexbe tette a pénzét, az 80 százalékos hozamot ért el?

Igen, 80 százalékos hozamot érhetett el, ha ebben a két évben itt volt a befektetése. És ez még úgy is szép teljesítmény, hogy magasabb inflációs periódusban történt. 

A magyar kisbefektetők kihasználták ezt a lehetőséget? Hiszen ez a hozam az állampapírt is lekörözte.

Így van, ráadásul minden más eszközosztályt is megvert. Alapvetően a magyar befektetők részvényvásárlási hajlandósága folyamatosan nő. A nagy tendencia az, hogy a magyar lakosság pénzügyi megtakarításai nagyon dinamikusan nőnek. A legutóbbi statisztikák alapján a magyar lakosság nettó pénzügyi vagyona már meghaladta a 100 ezer milliárd forintot. Ha a részvénybefektetésekre fókuszálunk, akkor azt látjuk, hogy 2016-ban nagyságrendileg 500 milliárd forint értékben voltak direkt részvénybefektetései a lakosságnak. Ez szépen fokozatosan nőtt 2016-tól, és 2024 végére már meghaladta a 2500 milliárd forintot. Tehát ez alatt a kilenc év alatt megötszörözte az értékét a lakosság részvénybefektetése. Ez azt jelenti, hogy a 2023–2024-es kedvező időszakban is szépen hoztak a részvények a befektetőknek és lakossági megtakarítóknak.

Hogyan fektessünk be a magyar tőzsdén?

Tegyük fel, hogy cikkünket olvasva az embereknek megjön a kedve ahhoz, hogy a magyar tőzsdébe fektessenek. Ezt hogyan tudják megtenni?

Magyarországon most érdemes befektetni, nagyon sok kedvező körülmény vesz minket körül. Pont ennek is köszönhető, hogy nagyon szép eredményeket értünk el az elmúlt években, és nőtt a lakosság részvétele a tőzsdén – ez az egyik legfontosabb teljesítményünk.

Korábban elég macerás volt, hogy jól töltse ki ezeket a nyomtatványokat az ember. Ma már csak rá kell kattintani az online felületen, és egy ellenőrzés után kész is van az adminisztráció. A befektetési alapok most nagyon népszerűek Magyarországon. Aki viszont közvetlenül akar befektetni, és már jobban megismerkedett ezzel a világgal, azok több szolgáltatóhoz is fordulhatnak: bankok, brókercégek, magyarországi szolgáltatók, külföldi globális szolgáltatók kínálatában is elérhető a magyar piac.

Ami segíti Magyarországon a megtakarítást, azok az egyszerű és hatékony számlakonstrukciók. Itt a TBSZ-számlára, nyugdíj-előtakarékossági számlára és az önkéntes pénztári megtakarításokhoz kapcsolódó pénztári számlákra gondolok. Ezek mind olyan konstrukciók, amiket gyorsan, könnyen, akár online módon meg lehet nyitni. Ráadásul lehetővé teszik, ha bizonyos időszakon keresztül tartjuk a befektetésünket, és nem veszünk ki onnan pénzt, akkor adómentessé válik. Ez az egyik legkedvezőbb módja a befektetésnek Európában.

Mi lehet a következő időszak nagy sikersztorija, amire érdemes pénzzel is fogadni?

Kellenek még jó sztorik, jó befektetési lehetőségek is, hogy megjöjjön az emberek kedve a befektetéshez. Ahogy láttuk, nemcsak a BUX-index, hanem a BUMIX is kirobbanóan teljesített, tehát a blue chip alatti kategóriában is érdemes a befektetőknek körülnézni. A BÉT-en elérhetők az ETF-ek, amelyek tőzsdén kereskedhető, általában indexkövető befektetési alapok. Mitől költséghatékonyak? Mert ezeknél jellemzően fél százalék alatti a kezelési költség, míg aktívabban kezelt alapoknál ezek bőven 1 százalék fölöttiek, akár 2 százalék is lehet. Hosszú éveken keresztül fontos, hogy költséghatékony legyen a termék.

A Budapesti Értéktőzsdén megtalálható a magyar piacra vonatkozó BUX ETF is, amivel a BUX-indexet egy kattintással megvehetjük költséghatékonyan. A tavalyi év egyik kiemelkedő termékinnovációja a CETOP ETF elindulása volt. A CETOP-index a BÉT által kalkulált részvényindex, ami a régió fő tőzsdéinek legjelentősebb papírjait tartalmazza Lengyelországtól egészen Horvátországig, és benne van a régió összes fontos blue chip papírja. Ezt is egy kattintással meg lehet venni a CETOP ETF nevű termékben, amelyet az OTP Bank támogat árjegyzéssel.

Számos pénzügyi blog foglalkozik tőzsdei befektetések bemutatásával, de hol találunk garantáltan hiteles és biztonságos elemzéseket?

Ingyenesen elérhető elemzések vannak a részvényekről a BÉT honlapján. Működtetünk egy elemzési programot, amiben a BÉT és a kibocsátók közösen finanszírozzák azt, hogy ezek az elemzések elkészüljenek jó minőségben a bankok és brókercégek részéről.

Mit mondana azoknak, akik attól félnek, hogy elveszítik a tőzsdére vitt pénzüket, vagy nem tudják kivenni onnan?

A legfontosabb – ezért is fontos a pénzügyi edukáció –, hogy tisztában legyünk azzal, mit jelent a tőzsdén befektetni, mik ennek a tulajdonságai, hogyan működik, és mik a kockázatai. Azért magasabb hosszabb időtávon a részvények hozama, mert kockázatosabb. Mit jelent a kockázat ebben a tekintetben? Rövid távon tud ingadozni, akár nagyon nagy mértékben is. Amikor kitört a háború 2022-ben, több mint 30 százalékot esett a BUX-index egy hónap alatt, amit követett egy pozitív korrekció, de az éves teljesítmény abban az évben így is mínusz 13-14 százalékos visszaesés volt. Ezzel tisztában kell lenni.

A kockázatokat két módon lehet kezelni: egyrészt diverzifikációval, hogy minél inkább megosztjuk a befektetést akár részvények, kötvények, különböző indexek, akár földrajzi helyek, piacok között. A másik pedig a hosszú táv. Aki részvénybe fektet, annak tudnia kell, hogy pont a rövid távú áringadozások hosszú távon kisimulnak. Amióta számoljuk, a BUX-index teljesítménye 14 százalék feletti mértékben nő évente kamatos kamatozással. Induláskor 1000 pontos volt az index, most 88 ezer pont környékén jár, tehát 88-szorosára nőtt 35 év alatt.

Nyilván nem kell 35 évben gondolkodni, de azért egy öt évet érdemes rászánni, időt adni ezeknek a befektetéseknek. Warren Buffet, a világ legsikeresebb befektetője azt mondja, hogy ő 50 éve befektet, és részvényt csak akkor ad el, amikor muszáj. Nyilvánvalóan egy család, egy lakossági megtakarító máshogy gondolkodik, mint Buffett, aki egy profi befektetőcéget épít. Időnként felmerülnek költségek – gyerekek iskoláztatása, lakásfelújítás vagy egyéb kiadások –, de ezzel együtt is meg lehet tervezni úgy a családi költségvetést, hogy a megtakarítások egy részét hosszabb távú célokra tesszük félre, és érdemes diverzifikált módon kockázatos eszközöket, részvényeket is tartani.

Ők a budapesti tőzsde sztárjai

Két héttel ezelőtt adták át a BÉT Legek díjakat a magyar tőzsde meghatározó cégeinek. Mely vállalatokat emelné ki ezek közül, és miért?

A blue chipjeink valódi sikertörténetet írtak az elmúlt évtizedekben. Idén ünnepli az OTP Bank és a Mol a tőzsdei jelenlétének 30. évfordulóját, a Richter pedig tavaly lépett be ebbe a jubileumi klubba. Ha visszatekintünk erre a három évtizedre, csak ámulhatunk, mit értek el ezek a vállalatok. A régió, sőt talán egész Európa legsikeresebb cégeivé váltak a saját területükön, világszínvonalú vezetéssel. Ez mindenképp kiemelt elismerést érdemel. A nagyok mellett más cégek is ragyogó teljesítményt nyújtottak.

A 4iG útja is figyelemre méltó, egy igazi vállalatépítési sikertörténet. Az Opus gyakorlatilag a semmiből nőtte ki magát a tőzsdén az egyik meghatározó vállalatcsoporttá. És ott sorakoznak azok a középvállalatok is, amelyek kiválóan használják a tőkepiaci lehetőségeket, és egyre jobban felzárkóznak a nagyokhoz. A Wallis-csoport cégei is igazi sikertörténetet írtak. Az Alteo, amely 2022-ig a Wallis többségi tulajdonában állt, néhány hónapja mutatta be új stratégiáját, ami azt bizonyítja, hogy a jövőben sem akarnak lassítani a növekedésen. Az AutoWallis öt év alatt több mint tíz céget vásárolt fel, számos tőkeemelést hajtott végre – az egyik legaktívabb szereplő a piacon. A Wing-csoport, aki a hazai ingatlanpiac egyik meghatározó szereplője, a BÉT kötvénypiacának aktív kibocsátója. 

Nem feledkezhetünk meg a Gránit Bankról sem, amely tavaly év végén lépett a tőzsdére, és az elmúlt negyedszázad legnagyobb első nyilvános részvénykibocsátását valósította meg Magyarországon – minden szempontból sikeres belépés volt.

Mit tanulhatunk ezeknek a sikeres cégeknek a példájából?

A siker egyik kulcsa a bátorság – határozott stratégiával kell előrehaladni. A Gránit Bank vezetősége is merész célokat tűzött ki maga elé. De nem elég bátornak lenni, keményen kell dolgozni, és tartani kell az ígéreteket. A tőkepiac bizalomra épül. Amikor egy cég tőzsdére lép, először meg kell ismertetnie magát és meg kell nyernie a befektetők bizalmát, majd ezt folyamatosan ápolnia kell. Ezt látjuk a nagy kibocsátóinknál és a régóta tőzsdén lévő cégeknél is – folyamatosan hozni kell az eredményeket.

A Gránit Bank például korábban is bátor célokat, stratégiát fogalmazott meg, és ezeket nemcsak teljesítette, hanem túl is szárnyalta. A tőzsdei jelenléte is erre a bizalomra épít, az első nyilvános kibocsátás sikere is részben ennek köszönhető, valamint annak, hogy az előterjesztett stratégia meggyőző volt a befektetők számára.

Hogyan járult hozzá az eredményekhez a BÉT?

Először is fontos kiemelni, hogy 2016-tól kezdve, amióta a Magyar Nemzeti Bank lett a fő tulajdonos, a fókusz a hazai tőkepiaci ökoszisztéma fejlesztése lett. Ez azt jelenti, hogy a magyar vállalatok széles köre legyen tisztában azzal, mi az, hogy tőzsde, mi az, hogy kötvény, és hogyan kell kötvényt vagy részvényt kibocsátani, és milyen lehetőségeket tartogat számára a tőkepiaci finanszírozás a vállalati növekedéshez.

A BÉT-nek vannak szolgáltatásai, amelyekkel támogatja a középvállalatokat, és körülbelül 600 magyarországi céggel vagyunk aktív kapcsolatban. Ezek a cégek eljönnek a BÉT-re, különböző workshopokon, előadásokon vesznek részt, konferenciákon szerepelnek. Ebben a folyamatban a BÉT nem egyedüli szereplő. Fontos, hogy legyenek olyan kijelölt tanácsadók, bankok, befektetési szolgáltatók, brókercégek, akik ezekkel a cégekkel aktívan foglalkoznak. Ez az ökoszisztéma felépült, ezek a szolgáltatások kialakultak, és ez a 600 vállalat aktívan részt is vesz ebben.

Milyen új kibocsátások várhatók 2025-ben?

A munka oroszlánrészét már elvégeztük az elmúlt években. Az a 600 cég, amelyekkel kapcsolatban állunk, megfelelő alapot teremt arra, hogy 2025-ben akár két számjegyű új részvénykibocsátót köszönthessünk a tőzsdén. Természetesen ehhez kedvező gazdasági körülmények is kellenek, hiszen sok tényező befolyásolja a cégek életét, de az érdeklődés az év elején nagyon biztató. Több vállalat lép majd fel az Xtend-piacról a főpiacra – eddig három cég járta be ezt az utat (DM-KER, Gloster, Megakrán – a szerk.), és több vállalat követi példájukat az idén.

Ez a lépcsőzetes fejlődési modell úgy tűnik, beválik, és mind a főpiacra, mind az Xtend-piacra szép számmal jelentkeznek új szereplők az idei évre. Ezt támogatja, hogy tavaly együttműködési megállapodást kötöttünk öt kereskedelmi bankkal, hogy saját ügyfélkörükből segítsenek azonosítani a tőzsdeérett cégeket. Hasonló megállapodást írtunk alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával is, ami szintén hatalmas vállalati közösséget képvisel. Magyarország méretéhez és gazdasági fejlettségéhez illeszkedően akár 200 részvénykibocsátónk is lehetne a jelenlegi 70 helyett – vagyis az eddig elért 50 százalékos bővülést követheti egy újabb duplázódás az előttünk álló időszakban.