Elindult a visszaszámlálás, ultimátumot kaptak a kormánytól a boltok

A Nemzetgazdasági Minisztérium közleményében jelezte, intenzív egyeztetéseket folytat a piaci szereplőkkel az élelmiszerárak csökkentése érdekében. A tárca elvárása, hogy a kiskereskedelmi láncok legkésőbb egy héten belül, jövő hét elejére jelezzék szándékaikat.

A minisztérium szerint az önkéntes árcsökkentést elsősorban azon alapvető élelmiszerek esetében indokolt alkalmazni, amelyek a magyar családok és nyugdíjasok kosarának jelentős részét képezik, és a korábbi árstop, majd a kötelező akciózás keretében érintettek voltak, illetve ezen élelmiszerek helyettesítésére szolgálnak. Ilyen termékek főként az alábbiak:

• csirkehús,
• sertéshús,
• étolaj,
• tojás,
• tej és tejtermékek,
• liszt,
• cukor,
• egyéb alapvető élelmiszerek.

Az önkéntes árcsökkentés keretében a Nemzetgazdasági Minisztérium azt várja, hogy a kereskedelmi szereplők a jelenleg alkalmazott árrésük mérséklésével járuljanak hozzá az élelmiszerárak stabilizálásához.

A gazdasági minisztérium számítása szerint az elmúlt időszakban bizonyos alapvető élelmiszerek esetén a beszerzési ár, illetve a végső fogyasztói ár közötti különbség érdemben emelkedett. Bár az elmúlt időszakban egyes termékek esetén már tapasztalható volt az árcsökkenés az üzletekben, ez nem mutatkozott tartósnak és számottevőnek.

Ebből fakadóan a minisztérium elvárása, hogy a kereskedők olyan önkéntes megoldással álljanak elő, amelynek eredményeként az élelmiszer-infláció érdemben csökken és az alapvető élelmiszerek árai elfogadható szintre mérséklődnek. Ha az önkéntes árkorlátozás nem vezet eredményre, a Nemzetgazdasági Minisztérium kész hatósági eszközökkel beavatkozni az árnövelőkkel szemben.

Ez a táblázat a probléma

Ahogy arról korábban beszámoltunk, bár az infláció számos területet érint, a lakosság leginkább az élelmiszerárak elszállásán keresztül érzi, hogy vékonyabb lett a pénztárcája. Az alábbi táblázatban – a teljesség igénye nélkül – összeszedtük, hogy az elmúlt években miként alakult az alapvető élelmiszereknek tekintett termékek ára.

Az alapvető élelmiszerek fogyasztói átlagárának alakulása az elmúlt 5 év januárjában (forintban):

	2021	2022	2023	2024	2025
Kenyér (fehér, kilogramm)	374	458	966	871	904
Zsemle (1 darab)	30	36	69	66	68
Csirkemellfilé (csont és bőr nélküli, kilogramm)	1360	1730	1760	1900	2310
Csirkeszárny (kilogramm)	639	763	1180	1170	1120
Csirkecomb (kilogramm)	653	807	1340	1230	1200
Sertéshús (comb, csont és csülök nélkül, kilogramm)	1440	1440	1610	1890	2010
Rövidkaraj (kilogramm)	1660	1780	2510	2630	2630
Kristálycukor (kilogramm)	254	277	260	388	386
Só (étkezési, finomított, nem tengeri só, 1 kilogramm)	146	158	291	272	264
Tojás (10 darab)	442	498	904	750	930
Burgonya (kilogramm)	200	270	400	398	402
Tehéntej (UHT, 2,8 százalék zsírtartalom, liter)	258	315	298	318	524
Tehéntej (pasztőrözött, ESL, 2,8 százalék zsírtartalom, liter)	258	303	557	457	534
Finomliszt (búza, kilogramm)	181	242	219	179	272
Rétesliszt (kilogramm)	217	287	482	336	339
Étolaj (napraforgó, liter)	590	802	749	650	793
Sajt (trappista, tömb, kilogramm)	1940	2400	4650	2950	3440
Vaj (legalább 80 százalék zsírtartalom, 100 gramm)	332	391	791	621	708
Margarin (200–250 gramm)	292	362	629	601	580
Kávé (őrölt, 200–250 gramm)	722	812	1250	1320	1670
Sertészsír (nem mangalica, 400–500 gramm)	456	497	1070	812	791
Tészta (spagetti, 4 tojásos, gyári készítésű, 400–500 gramm)	402	479	846	615	603
Rizs (hántolt, fényezetlen, kilogramm)	419	467	777	736	753
Kakaós csiga (darab)	147	175	262	247	252

Forrás: KSH

Arról sem szabad megfeledkezni, hogy a kormány 2024-re ezt ígérte: „Míg 2023 az infláció letörésének az éve volt, a 2024-es év a gazdasági növekedés újraindításának éve lesz.” Aztán megérkezett a valóság, tavaly a gazdaság teljesítménye pusztán 0,6 százalékkal haladta meg az előző évit. Ebből az alapállásból érkeztek szombaton Orbán Viktor bejelentései.

És 2025 első hónapjában ismét kellemetlen meglepetést okozott a fogyasztóiár-index. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi inflációs adatközlése a várakozásokhoz képest jóval nagyobb mértékben gyorsuló – 5,5 százalékos éves bázisú – áremelkedésről számolt be. A kormány jelezte: a januári magasabb szint átmeneti jelenség, amit a bázishatások, az év eleji szolgáltatásátárazódás és egyes alapvető élelmiszerek, így a tej és a tojás árának növekedése okozott.

(Borítókép: Németh Kata / Index)