Demagóg követelésnek tűnik, hogy árrésstop helyett az élelmiszerek áfáját kellene csökkenteni

Mint korábban megírtuk, a vártnál magasabb februári inflációs adat után Orbán Viktor miniszterelnök kedden bejelentette, hogy március közepétől a 30 alapvető élelmiszerkategória esetében a kereskedők árrése nem haladhatja meg a 10 százalékot.

Erre azért volt szükség, mert a kormányzat számításai szerint több termék esetében a haszonkulcs indokolatlanul magas volt, azaz jóval drágábban adták a kereskedők, mint a beszerzési ár. Aznapi Facebook-posztjában György László gazdaságstratégiákért felelős kormánybiztos is túlzó áremelésekről írt. 

A miniszterelnök kiemelte, hogy a tojás esetén ez az árrés 40 százalék, a vaj és a tejföl esetén pedig több mint 80 százalék volt. Az árrésstop bejelentését követően lapunk birtokába került a lista az érintett élelmiszerekről. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter arra számít, hogy 2 százalék körül csökkenhet az élelmiszer-infláció az intézkedésnek köszönhetően.

Közben voltak, akik kételkedésüknek adtak hangot a lépéssel kapcsolatban, például az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ). Bár elismerték, hogy mivel a korábban bevezetett árstopokhoz képest most szélesebb a kijelölt termékek köre, így nehezebb lesz más élelmiszerekre áthárítani az intézkedés hatását. Pénteken pedig az Economx hasábjain Bubenkó Csaba, az Egyenlő.hu modern szakszervezetek elnöke fejtette ki a véleményét az árrésstopról:  

Indokolt és megalapozott lépés az árrésstop elrendelése a nagy árbevételű láncoknál, amelyek nem mutogathatnak a kormányra azzal, hogy a túlzott adóterhek, például a különadó miatt emelik az egekbe az élelmiszerárakat.

Ezzel párhuzamosan a Magyar Szocialista Párt, a Demokratikus Koalíció, a Jobbik és a Momentum után már a Tisza Párt is konstansan azt szeretné, hogy általános forgalmi adót (áfa) csökkentse le a kormány. Erről csütörtöki cikkünkben részletesen írtunk, értékelve az áfacsökkentést is.

Az áfacsökkentés nem garantálja az alacsonyabb árakat

Az elmúlt években több olyan adócsökkentésre került sor, amelyek az élelmiszer-kereskedelmet uraló cégeknél kompenzálták a különadó vagy az évenkénti béremelések kötelező terheit – világított rá Bubenkó Csaba. 

Az sem garantálná a vásárlóknak az alacsonyabb árakat, ha az összes élelmiszer áfáját levinnék 5 százalékra – közvetítette Bubenkó gondolatait az Economx. Emlékezetes, hogy korábban több terméknél már csökkent a forgalmi adó, ám a fogyasztói árak alakulásából utóbb látható volt, hogy a különbözetet a legtöbb üzlet nem adta tovább a vásárlóknak.

Itt lehetnek az eltúlzó bolti árrések

Bubenkó Csaba felidézte: a kormány az elmúlt években 19-ről 9 százalékra csökkentette a társasági adót (nyereségadó), míg a munkáltatói költségeket 2017 óta 28,5-ről 13 százalékra mérsékelte. Csak ezek az intézkedések milliárdos nagyságrendű összegeket hagytak a vállalatoknál, amit a kiskereskedelemben a multiláncok is élvezhettek.

„Főként, hogy a 2022-es inflációs robbanás után hónapról hónapra horribilis áremeléseket dugtak le a fogyasztók torkán” – emlékeztetett, aminek eredményeként szerinte az élelmiszerüzletek már tavaly ősszel visszaálltak a korábbi forgalmi szintekre, ledolgozták a megelőző két év veszteségeit. Vagyis úgy alakították az árakat, hogy a bevételből még az adók vagy a magasabb szállítási, bérleti, működési költségek mellett is jusson pénz nyereségre, a tulajdonosok zsebébe vándorló osztalékokra.

Ezt csak eltúlzott árrésekkel lehetett megoldani

– jegyezte meg. 

Kitért arra is, hogy a 2020–2024 közötti időszakban több tízmilliárdnyi különadót is leróttak a láncok, ám eközben – a csökkent adók miatt – a személyi ráfordításaik még a béremelések mellett is kevesebbe kerültek. Mindezt úgy, hogy egyébként a kereskedelemben jellemző átlagfizetések nagyjából 15 százalékkal alacsonyabbak, mint a versenyszféra más, fizikai területein alkalmazott bérek.

Így sem lehet azt mondani, hogy a fogyasztói árakat a teljes piacon diktáló külföldi láncok legalább a magyar dolgozóikra sokat költöttek a magyar vásárlók pénzéből

– mondta a szakszervezeti vezető. Bubenkó Csaba szerint az élelmiszerárak nem az adók miatt magasak, ráadásul tőlünk nyugatabbra is ugyanúgy szenvednek a vásárlók, nem igaz, hogy ez magyar sajátosság. Ezért szerinte például a különadóra hivatkozni inkább demagógia, mint megalapozott számítás, és nem utal a leányvállalat vagy a fogyasztók felé tanúsított, felelős gazdálkodásra.

A vevők nem sokat látnának az áfacsökkentésből

A másik gyakori érvelés az, hogy európai viszonylatban itthon túl magas áfa terheli az élelmiszereket, ezért az infláció elleni valódi segítség a forgalmi adó egységes, 5 százalékra csökkentése lenne. Az elnök emlékeztetett: 2010 és 2025 között több alapvető élelmiszer áfakulcsa csökkent annak érdekében, hogy lejjebb menjenek a fogyasztói árak. Eszerint

• 2014-ben csökkent az élő, egész és félsertés áfakulcsa;
• 2015-ben a szarvasmarha, juh és kecske áfája mérséklődött;
• 2016-ban a sertéshús került az 5 százalékos kulcs alá;
• míg 2017-ben a baromfihús, a nyers és friss tej, valamint a tojás áfája csökkent 5 százalékra.
• 2018-ban ugyanez történt a hal és a sertés melléktermékeivel,
• 2019-ben pedig az ESL- és UHT-tej áfája került az 5 százalékos körbe.

A tapasztalatok tehát azt igazolják, hogy az áfacsökkentések vegyes hatással voltak a piacra, az árképzésre, és nem lett egyenes következmény az infláció lassulása.

– idézte fel Bubenkó Csaba. Az adók mellett számos egyéb tényező is befolyásolja az árakat, mint a termelési költségek, az aktuális kereslet és kínálat, a világpiaci nyersanyagárak, a globális események alakulása, a madárinfluenza vagy a száj- és körömfájás-járvány, vagy éppen az az árrés, amiből a kereskedők a költségeket és a nyereséget is kitermelik.

Az alapélelmiszerek széles körében az árrés irányából megfogni az inflációs folyamatot egy jól irányzott, határozott lépés. A kényszerűen csökkenő árak kétségkívül támogatni fogják a családokat a könnyebb megélhetésben

– mondta. Mivel az adóhatósághoz bekötött online pénztárgépeken keresztül minden egyes vállalkozásnál termékenként megállapíthatók a pontos árrések, nem lehet megkérdőjelezni az egyes árucikkeknél mért 40–80 százalékos árréseket, amit most a nagyoknak el kell engedni, míg a kisebb boltokat nem szorítják ilyen présbe.

– jegyezte meg. Bubenkó Csaba ezzel együtt nem számít áruhiányra az árrésstop miatt, mert az hátrányt hozna az éles piaci versenyben, és nem tart attól sem, hogy az áruházak leépítésekkel reagálnak a korlátozásra.

Már így is krónikus munkaerőhiány van a kereskedelemben, és több cégnél mostanra racionalizálták az állományt, így a létszám további csökkentése már a működést és a szolgáltatás színvonalát veszélyeztetné az árulogisztika, a kiszolgálás területein. Ez nem érdeke a vállalkozásoknak, hiszen a forgalom visszaesését és versenyhátrányt okozna – fejtette ki.

(Borítókép: Németh Kata / Index)