Újabb kedvezőtlen adatok, melyek nem adnak okot bizakodásra

A nyers adatok szerint 9,6 százalékkal maradt el az építőipari termelés volumene 2025 januárjában az egy évvel korábbitól – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

• Mindkét építményfőcsoport termelése csökkent: az épületeké 8,9, az egyéb építményeké 10,8 százalékkal 2025 januárjában az előző év azonos hónapjához képest.
• Az építőipari ágazatok közül az épületek építése esetében 0,8, az egyéb építmények építésénél 8,4 százalékkal volt kisebb a termelés volumene. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 15,9 százalékkal visszaesett.
• A megkötött új szerződések volumene 15,8 százalékkal alacsonyabb volt az egy évvel korábbinál. Ezen belül az épületek építésére kötött szerződéseké 19,7 százalékkal visszaesett, az egyéb építmények építésére vonatkozóké 8,9 százalékkal emelkedett.
• Az építőipari vállalkozások január végi szerződésállományának volumene 0,2 százalékkal mérséklődött az egy évvel korábbihoz képest, ezen belül az épületek építésére vonatkozó szerződéseké 14,7 százalékkal kisebb, az egyéb építményekre vonatkozóké 14,2 százalékkal nagyobb volt a 2024. januárinál.

Ami a havi bázist illeti, a szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján az építőipar termelése 1,6 százalékkal meghaladta idén januárban a 2024. decemberit.

Nincs ok a bizakodásra

Az építőipar januári teljesítménye és a szerződésállomány még mindig nem ad okot az örömre, de úgy látjuk, hogy az épületek építése szegmensben hamarosan felpattanás lesz tapasztalható – értékelte az adatokat Juhász Attila, az Újház Zrt. és az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke. „Ez részben a bázishatás eredménye lehet, hiszen 2024 második felében kifejezetten rossz adatok láttak napvilágot, részben annak köszönhető, hogy ismét élénkülni látszik a társasházak építések piaca. A vállalati beruházások, iroda, ipari és kereskedelmi ingatlanok építését azonban még mindig a kivárás jellemzi, és nem kedvez a szektornak az állami építőipari beruházások visszafogása sem” – tette hozzá.

Ugyanakkor

Ez a lendület februárban megtört, aminek oka az lehet, hogy kifejezetten hideg február áll mögöttünk, a tavalyi második hónap 8,2 Celsius-fokos országos átlaghőmérsékletével szemben idén februárban csak 2,7 Celsius-fok volt, ami sok kivitelezői munkát ellehetetlenített. 2025 első két hónapjában a szerkezetépítési anyagok volumene így is 26,7 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi azonos időszaki értékesítést, a tetőfedésben használt anyagoké 10,3, a burkolás- és szanitertermékek forgalma 15,1, a szigetelőanyagoké pedig 12,3 százalékkal emelkedett.

Azt várjuk, hogy márciusban ismét lendületet kap a piac, az időjárás kedvez a munkálatoknak, lassan éreztetni kezdik hatásukat az új állami támogatások (például a vidéki otthonteremtés), és az építőanyagok ára is konszolidálódott a két évvel ezelőtti szintekhez képest

– jelezte Juhász Attila.

Ha a bizonytalanság elillan, jöhet a fokozatos felfutás

Van azonban növekedés felé mutató irány – erre Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség (GFÜ) vezető elemzője hívta fel a figyelmet.

„Éves alapon a termelés volumene 9,6 százalékkal csökkent, amelyben ugyanakkor közrejátszott a magas tavaly januári bázis. Ezzel szemben havi alapon 1,6 százalékos növekedést mutatott az ágazat. Egyhavi adatból ugyanakkor nem érdemes messzemenő következtetéseket levonni, főleg az építőipar esetében, amely hajlamos a jelentősebb havi volatilitásra, viszont az érme másik oldala, hogy az ágazati adatok szeptember óta inkább a növekedés irányába mutatnak” – fogalmazott.

Hozzátette:

miközben a kereslet visszaesése az árakban nem jelent meg. A tavalyi év során az építőipari termelői árak közel 6 százalékkal nőttek.

„A szerződésadatok alapján a kilátásokkal kapcsolatban is jelentős a bizonytalanság. Januárban a megkötött új szerződések volumene 15,8 százalékkal elmaradt a megelőző évi szintjétől, amelyet a nagyobb részben a vállalati szférához kötődő épületek építésére kötött szerződések volumenének 19,7 százalékos csökkenése okozott. Az egyéb építmények esetében ezzel szemben 8,9 százalékos bővülést regisztrált a KSH. A szerződésállományi adatok is ezt a kettősséget tükrözik, az ágazat egészét tekintve stagnálás látható, amelyen belül az épületeknél érdemi mérséklődés, míg a nagyobb részben az állami megrendelésekhez kötődő egyéb építmények esetében 14,2 százalékos növekedés” – fejtette ki az elemző.

Molnár Dániel szerint az építőipari termelés fokozatosan futhat fel.

Elsőként a lakáspiacon a lakásépítések, illetve -felújítások oldaláról élénkülhet meg a kereslet, amelyet a 21 pontos új gazdaságpolitikai akcióterv lakhatást érintő intézkedései is támogatnak majd, de a rendelésállomány adatai alapján a költségvetési szférához kapcsolódó területeken is fokozatos bővülés következhet be. Az ágazat kilátásai kapcsán a szűk keresztmetszet a vállalati szféra lesz. Itt, amennyiben rendeződik a külső kereslet, a beruházási hajlandóság is javulhat, így pedig megvalósulhatnak az elmúlt időszakban a gazdasági bizonytalanságra tekintettel elhalasztott fejlesztések is, azonban ezek inkább csak az év második felében, illetve jövőre tudják majd támogatni az ágazatot

– mondta.

Mozgósítanák a tartalékot

Az építőipari szakszövetség (ÉVOSZ) elnöke nemrég úgy fogalmazott az Indexnek: az építőipari kapacitások csőre vannak töltve, a fellendülésre azonban még várni kell. Bár a kormány idén a magyar gazdaság bővülésére számít, Koji László előrejelzése szerint 2025 sem az építőipar éve lesz, legalábbis az első fél évben biztosan nem. Az elnök ezt a kijelentést arra alapozza, hogy

Márpedig ez a folyamat körülbelül fél évet vesz igénybe, így amennyiben ez januártól be is indul, a kivitelezési szakasz csak a második fél évtől veszi kezdetét.

A KSH-adatokkal kapcsolatban elmondta: a havi bontás helyett célszerű inkább féléves időszakban vizsgálni az építésgazdaság trendjeit, ilyen távon ugyanis már mélyrehatóbb következtetéseket is le lehet vonni.

Az ÉVOSZ januárban kiadott egy elemzést a német építőipar teljesítményéről, amely szintén nem túl veretes az elmúlt időszakot vizsgálva. „A német gazdaság általános gyengélkedésébe illeszkedik a német építőipar visszaesése, ám más iparágaktól eltérően ezen a területen ez kevésbé van kihatással a magyar történésekre” – mondta Koji László. A német gyengélkedést kihasználva az építőipari szakszövetség beindítaná hazahívó programját, ám mivel a magyar építőipar sem a legszebb napjait éli, nincs hová hazacsábítani a szakembereket.

(Borítókép: Monty Rakusen / Getty Images)