Kőkemény üzenetet küldött az adóhivatal, kezdődik a leszámolás a leggazdagabbaknál

Nemcsak külföldön, hanem idehaza is egyre inkább meghatározó szerepet kap a bizalmi vagyonkezelés a családi generációs vagyontranszfer, a vagyonvédelem és, úgy tűnik, hogy az adótervezés területén is. Magyarországon a bizalmi vagyonkezelés intézményét az új Polgári törvénykönyv vezette be 2014-ben, amely a trust angolszász hagyományaira építve alakította ki a magyar jogi környezetbe akkor még kevésbé illeszkedő szabályozást.

Az átadott vagyontárgyakat együttesen kezelt vagyonnak nevezzük, amelynek képviseletében a bizalmi vagyonkezelő jár el. A bizalmi vagyonkezelés bevezetésekor az a jogalkotói döntés született, hogy egyes adónemek, pl. a társasági adó tekintetében adóalanynak minősül a kezelt vagyon, de erre még később visszatérünk. Nem először gyűlik meg a hatóságok baja a bizalmi vagyonkezeléssel. Emlékezetes, 2023-ban kétszer is átírták az adózási játékszabályokat, hogy bezárjanak egy adóoptimalizálást lehetővé tevő joghézagot. Az előírások kezdeti hiányosságának okából a magánszemély vagyonrendelő esetén lehetőség volt arra, hogy adófizetés nélkül értékelje fel a bizalmi vagyonkezelésbe adott vagyont.

Magyar Csaba, a Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke és a Crystal Worldwide Ügyvédi Iroda vezetője az Indexnek kiemelte: „Úgy tűnik, ez a szigorítás nem volt elég, ugyanis a NAV 2025-ös terve szerint a költségvetési bevételeket fokozottan veszélyeztetik a bizalmi vagyonkezelési struktúrában rejlő előnyök. Egész pontosan úgy fogalmaztak, hogy szükségessé vált a bizalmi vagyonkezelési jogviszonnyal érintett szereplők vizsgálata. Egyrészt az adójogszabályokban foglalt rendelkezések megkerülése, másrészt pedig a vagyonrendeléssel megvalósított fedezetelvonó ügyletek miatt lehet majd adóellenőrzésekre számítani.”

Az üzenete a jogalkotónak egyértelmű

A szakértő szerint egyértelmű, hogy már idén szeretnék visszaszorítani a bizalmi vagyonkezelés nyújtotta adóelőnyök rosszhiszemű használatát. Az ellenőrzési terv alapján a fedezetelvonás kockázata a másik szempont, amit nem kíván az adóhatóság a továbbiakban tolerálni. Ebből arra lehet következtetni, hogy a NAV egyre gyakrabban találkozik a végrehajtáskor olyan esetekkel, amikor az adós bizalmi vagyonkezelésbe adta a vagyonát, így már nem tulajdonos többé, vagyis nincs mit végrehajtani. Fontos megjegyezni, ha valaki előre gondolkodott, vagyis még akkor adta át egy bizalmi vagyonkezelőnek a vagyonát, amikor nem tudott arról, hogy bármilyen eljárás indul ellene,

A gyakorlatban nehéz bizonyítani, hogy mikor volt az az időpont, amikor még legális körülmények között, a fedezetelvonás célja nélkül adhatták át a vagyont. Feltehetően az adóhatóság azokat az eseteket vizsgálja majd alaposabban, amikor vitatható, hogy a bizalmi vagyonkezelési szerződés megkötése és a vagyon átadása során jóhiszeműen jártak-e el a felek.

Az ellenőrzési tervvel szinte egy időben jelent meg a 2025/2. Adózási kérdés, amely szintén a bizalmi vagyonkezelés háza táján igyekszik rendet tenni. A Nemzetgazdasági Minisztérium és a NAV iránymutatásából az derül ki, ha egy vállalkozás tulajdonosa nem veszi ki az osztalékot a cégéből, hanem csak követelésként tartja számon, akkor megteheti, hogy ezt az osztalékkövetelést bizalmi vagyonkezelésbe adja

– összegezte az Indexnek Magyar Csaba, aki azt is kiemelte, hogy a bizalmi vagyonkezelésre irányadó adózási szabályok viszont lehetővé teszik, ha végre megkapja a követelés után az osztalékot a kezelt vagyon, akkor nem kell a befolyt összeg után adózni, és az osztalékot fizető társaságnak sem kell az adót levonni. Öt év után pedig kiadható a családon belüli kedvezményezetteknek a befolyt osztalék adómentesen. Ez így elsőre igen jól hangzik, de érdemes jobban megnézni az ügylet hátterét:

Magyar Csaba véleménye alapján a korábban említett két szervezet szerint ez az adótervezési struktúra tévedésben fogant. Megítélésük alapján az osztalékra az a tag jogosult, aki az osztalékfizetésről szóló döntés meghozatalának időpontjában a társaság tagja volt. Ebből az következik, hogy hiába a kezelt vagyon részére fizetik az osztalékot a tag helyett, attól még a osztalék kifizetését úgy kell tekinteni, mintha azt a tag kapta volna, vagyis adózni kell utána. A hatósági tájékoztató külön nem említi, de ugyanez a megközelítés alkalmazandó vagyonkezelő alapítványok esetén is, hiszen az idekapcsolódó adózási szabályok megegyeznek a bizalmi vagyonkezeléssel.

Mutatjuk, mit léphet az adóhivatal

A Magyar Okleveles Adószakértők Egyesületének alelnöke az Indexnek azt is elmondta, hozzá is egyre többen fordultak az utóbbi időben, hogy bólintson rá erre a megoldásra, de feltehetően a NAV is annyi állásfoglalás-kérést kapott ebben a témában, hogy lépni kényszerült a kérdés tisztázása érdekében. „Való igaz, hogy van egy rész a jogszabályban, ami félreérthető, mégis rendszerint kétkedve fogadták, amikor rávilágítottam, hogy téves az egész koncepció. Hinni akartak benne, hogy a 2023-as szigorítások dacára is van még egy titkos bizalmi vagyonkezelési adórecept, amit a boszorkánykonyhában kell elkészíteni, végül pedig csak a »kiválasztottak« fogyaszthatják.”

A szakértő szerint egy egyszerű analógiával élve könnyen meg lehet érteni az adótervezési ötlet képtelenségét. „Ha ez az elgondolás működne, akkor ezentúl inkább soha többé nem venném fel a fizetésemet, majd az így keletkező munkabér-követelésemet átadnám bizalmi vagyonkezelésbe, hogy fizetésnapon ne kelljen adózni utána. Attól még, hogy átadtam a bizalmi vagyonkezelőnek a munkabér-követelésemet, az marad munkabér, amikor kifizetik, és eszerint kell levonni az adókat és a járulékokat. Annak nincs jelentősége, hogy technikailag másnak kell kifizetni a munkabért, jelen esetben egy bizalmi vagyonkezelőnek. Ilyen alapon senki nem venné fel sem az osztalékát, sem a munkabérét, hanem inkább bizalmi vagyonkezelésbe adná a követelését, hogy az említett téves módszer alapján ne kelljen utána adózni” – magyarázta a vagyontervezési szakember.

Mit tehetnek azok, akik tévedésből mégiscsak éltek ezzel a lehetőséggel? Az adóhatóság első körben várhatóan jogkövetési vizsgálatokat fog lefolytatni több kezelt vagyonnál. Biztosan rákérdeznek majd arra, hogy milyen típusú követelések kerültek bizalmi vagyonkezelésbe. Ha vannak köztük osztalékkövetelések, akkor bizonyára meg fogják vizsgálni, hogy folyt-e be ténylegesen osztalék a követelés ellenében. Ha történt ilyen eset, akkor az lesz az ellenőrzési szempont, hogy megfizették-e az osztalék után az adókat úgy, mintha a magánszemély tulajdonos részére történt volna a kifizetés.

Az adóhiány, az adóbírság és a késedelmi pótlék kiszabása csak akkor kerülhető el, ha az érintettek még időben önellenőrzik az adóbevallásukat, és utólagosan megfizetik az állam részére az elmaradt adókat. Jobb helyzetben vannak, akik ilyen struktúrát hoztak létre, de még nem történt meg az osztalék kifizetése. Nekik csak követniük kell a frissen kiadott iránymutatást, azaz

Ha valaki csak emiatt hozta létre a bizalmi vagyonkezelést, akkor sem kell csüggednie, mert bár az adóelőny délibábja most szertefoszlott, de a meglévő szerződésük rendbetételével olyan struktúrával rendelkeznek majd, amely továbbra is kiválóan alkalmas a családi vagyontervezésre, a vagyonvédelemre, illetve a jogszabályban rögzített legális adóelőnyökre.

(Borítókép: Kolumbán Kitti / Index)