Sötét jövőkép a kórházakban: elszívhatják előlük az energiát

További Gazdaság cikkek
-
Közelebb kerültünk a tragédiához, amit Orbán Viktor megjósolt
- Bejelentést tett a Mol-csoport, kőolajmezőt találtak Magyarországon
- Fordul a világ: beindítanák a fejlesztési hengert, már „csak” egy korlátot kell ledönteni
- Új vezetője van a fogyasztóvédelemnek
- Nagy Márton az árréskorlátozásról: Ha kell, akkor árstop is lesz
Az 5G és a küszöbön álló 6G technológiának köszönhetően a késleltetés (latency) egyre kisebb lesz, ami azt jelenti, hogy nagyobb sávszélességgel száguldanak az adatok, jobb minőségű videókat streamelhetünk akadás nélkül, sőt forradalmi technológiai újítások előtt is megnyílik az út.
Képzelje el, hogy a Netflixet egy távoli szerverről nézi, ez rendben működik. De az önvezető autója nem várhat másodperceket a válaszra, amikor fékezni kell
– világított rá a késleltetés csökkentésének fontosságára Jon Summers, a Svéd Kutatóintézetek (RISE) adatközpontjainak tudományos vezetője, aki egyben a Luleai Műszaki Egyetem áramlástan-adjunktusa.
Ez az oka annak, hogy már nemcsak vidéki, hatalmas adatközpontokra lesz szükség, hanem a városokba is beköltöznek az úgynevezett „edge” (perem-) adatközpontok, amelyek mérete jelentősen kisebb. Ezzel az adatfeldolgozás az adatok keletkezésének helyéhez közelebb kerül, és ezért gyorsabb is lesz, hiszen az adatoknak „nem kell sokat utaznia”.
Miközben a vidéki mamut központok óriási adattömeget tárolnak, ezek a városi kis adatközpontok – amelyek akár egy pincében is elférhetnek – szinte azonnali reakcióidőt biztosítanak a kritikus alkalmazásoknak. A jövőben ezek a hálózatok lehetnek a városok kábelektől duzzadó idegrendszerei. Azonban tagadhatatlanul rengeteg energiát fogyasztanak az adatfeldolgozásra épülő infrastruktúrák, a szakértőt arról is kérdeztük, hogy ez milyen problémákkal járhat.

Az MI csillapíthatatlan étvágya
Egy MI-modell betanítása és működtetése eszméletlen mennyiségű energiát használ fel. A ChatGPT-hez hasonló rendszerek kétféleképpen zabálják az energiát: először a tanulási fázisban, amikor gigantikus adatmennyiséget dolgoznak fel, majd amikor mi, felhasználók millió kérdéssel bombázzuk őket. Ez már most is látható következményekkel jár:
Észrevette, hogy limitálják, hány kérdést tehet fel ingyenesen ezeknek a rendszereknek? Ez nem véletlen
– mutatott rá a szakértő. Az energia korlátos, és az MI-rendszerek fenntarthatósága egyre égetőbb kérdéssé válik. A helyzet abszurditását jól mutatja egy összehasonlítás: „A halogén izzókat betiltották, mert az energia 95 százalékát hővé alakították, és csak 5 százalékát fénnyé. Az adatközpontok még rosszabbak: 99,97 százalékot pazarolnak el hőként. Mégis, ezeket nem tiltjuk be. El kell gondolkodnunk a digitális információ feldolgozásának más módjain.” Amikor egy nagy nyelvi modellnek adunk parancsot, az egy Google-keresés energiafogyasztásának többszörösét teszi ki, ezért a szakértő szerint a jövőben egyre fontosabb lesz, hogy feltegyük azt a kérdést: „erre vajon egy Google-keresés is elég lett volna?”

A forró adat: mit kezdünk a pokoli hővel?
Az adatközpontok hőproblémája kapcsán Summers rávilágított: „Szeretnénk ezt a rengeteg hőt valahogy újrahasznosítani. Például fűtésre használni ott, ahol egyébként is fűtenénk, mondjuk, városi távfűtő hálózatokban.”
A szakértő rámutatott a lényegi problémára: „Az adatközpontok fő feladata a számítások elvégzése, nem a melegítés. De óriási mennyiségű hőt termelnek mellékesen – csak épp ez a hő nem elég forró.” Olyan ez, mintha langyos vizet akarnánk használni télen a radiátorban – így nehéz kezdeni vele valamit. „A felesleges hőt azonban ahelyett, hogy egyszerűen a környezetbe engednénk, hasznosíthatnánk úgy, hogy átadjuk egy másik rendszernek, amely felhasználja ezt a hőt.”
Előfordulhat tehát, hogy a rendszerben keringő hőfokot növelni kell, mert nem elég meleg. A hővisszanyeréshez gyakran hőszivattyúkat használnak: „Ez gyakorlatilag egy hűtőrendszer, amely növeli a hőmérsékletet, és továbbítja a hőt, miközben lehűti az adatközpontot. Így egyszerre hűti az adatközpontot, és fűti a másik létesítményt.” Summers hangsúlyozta, hogy ezek összetett és energiaigényes rendszerek, így kérdéses, hogy a folyamat végén mennyi energiát spórolunk.
Ha biztosítjuk ezt a hőt egy másik rendszernek, akkor annak már nem kell kazánokat vagy biomasszakazánokat használnia.
Az adatközpontok folyadékkal történő hűtésére két fő módszert használnak. „Nagyon intenzív számítások esetén lehet, hogy nem tudjuk levegővel hűteni a rendszert. Ilyenkor folyadékhűtést alkalmazunk, ami lehet víz és más adalékanyagok kombinációja. Ez zárt rendszerben keringve elvezeti a hőt” – magyarázta Summers.
A másik népszerű módszer az úgynevezett párologtató hűtés: „Vizet párologtatnak a levegőbe, ami lehűti azt. Hasonlít ahhoz, mint amikor a konditeremben izzadunk, és nedves lesz a bőrünk – ha magunkra fújunk, érezzük, hogy az lehűt minket.” Summers szerint ezt gyakran használják az adatközpontokban, mert csökkenti az energiafogyasztást. A vízhűtés azonban problémás lehet bizonyos régiókban:
Ha olyan területen használsz vizet, ahol már eleve vízhiány van, az nem jó ötlet. Ilyenkor versenyzel a település vízellátásával. Miért kapjon az adatközpont vizet a város helyett?
Summers különbséget tett a folyadékhűtés kapcsán zárt és nyitott rendszerek között: „Zárt rendszernél nem veszítesz vizet. A párologtató hűtésnél elveszíted a vizet, hiszen a levegőbe kerül. A víz ugyan nem semmisül meg, csak áthelyeződik, de ha olyan területről viszed el, ahol nincs elég víz, az probléma.”

Az északi országok vonzóak az adatközpontok számára – emeli ki Summers. „Az északiak előnye, hogy nincs szükségük hűtőrendszerre, hiszen a természetes hideg levegőt használhatják hűtésre. Ez fenntarthatóbb megoldás, mert nem kell hűtőközeget használniuk, és az ezzel kapcsolatos szabályozással sem kell foglalkozniuk.”
Summers szerint a standard megoldást a hűtőtornyok jelentik, amik a következő elv mentén működnek: „A hűtőtornyokban a kondenzvíz párologtatóként működik. A hűtőberendezéseknek két része van: a hűtő- és a megkerülőegység. Ha kint alacsony a hőmérséklet, akkor a megkerülőn át egyszerűen kidobhatjuk a hőt. Ha viszont meleg van, akkor a hűtőrendszerrel hűtünk, majd elvezetjük a hőt.”
A szakértő hangsúlyozta: „Az adatközpontok hűtése gyakran a földrajzi elhelyezkedéstől függ. Az északi országokban valószínűleg nincs szükség hűtőberendezésre, ami jelentős előny a fenntarthatóság és az energiafogyasztás szempontjából.”
Európa lemaradásban: Amerika és Kína két vállra fekteti
Európa digitálisan nagyban függ más országoktól. Miközben az Amerikai Egyesült Államok és Kína hatalmas összegeket fektet az adatközpontokba, Európa jórészt amerikai techóriások szolgáltatásaira támaszkodik.
Az EU egyértelműen messze elmarad Kínától és az Egyesült Államoktól az infrastruktúrára fordított összegek tekintetében. Ma nagymértékben támaszkodunk az amerikai technológiai vállalatok által nyújtott felhőszolgáltatásokra. Az EU le van maradva
– világított rá a problémára Summers, aki szerint ez nemzetbiztonsági kockázat is: „A jelenlegi felhevült geopolitikai helyzetben előtérbe kerül, hogy Európának talán saját infrastruktúrát kellene építenie, és nem az amerikai technológiai vállalatok által Európában épített infrastruktúrára kellene támaszkodnia.” Summers felhívta a figyelmet a megfeleléssel kapcsolatos problémára is: „Ha az amerikai cégek nem tartják be az adatvédelmi szabályokat, a GDPR-t, akkor pénzbírságot kapnak. És akkor van egy elnök, akit nagyon bosszant, hogy ezeket a nagy amerikai technológiai vállalatokat megbírságolja az EU. De nem véletlenül bírságolják meg őket. Megszegik az uniós jogszabályokat.”
A szakértő szerint a legkézenfekvőbb megoldás, ha az unió saját felhőszolgáltatásokkal áll elő, és akkor az amerikaiak egyszerűen nem lesznek jelen a piacainkon. Szerinte az is fontos kérdés, hogy hova áramlanak az adataink, és hogy mekkora kontrollal rendelkezünk felettük.

Hamarosan kritikus ponthoz érhetünk
Summers rámutatott, hogy a digitális világ már az alapszolgáltatások közé tartozik: „Az Egyesült Királyságban a digitális szolgáltatásokat ugyanolyan alapvető közműnek tekintik, mint a vizet vagy az áramot.” Enélkül kis túlzással már nem működik a modern társadalom.
Az energiafogyasztás kapcsán elmondta: „Egyre több energiát használunk fejenként, és ez világszerte csak növekszik.”
Egyre több áramra van szükség ahhoz, hogy a digitális étvágyunkat csillapítsuk.
Éppen ezért a szakértő szerint gyökeres változásra van szükség: „A számítástechnika alapjait kell újragondolnunk. Nem elég a régi módszereket fejlesztgetni, teljesen új megközelítés kell ahhoz, hogy fenntartható módon tudjunk egyre több adatot feldolgozni.” Summers figyelmeztető üzenete egyértelmű:
„Képzelje el, hogy egyszer csak választani kell: vagy a kórházak és iskolák működnek, vagy az adatközpontok. Ez a választási pont nincs messze. Ha nem változtatunk, akkor hamarosan elérhetjük ezt a kritikus határt.”
Arról is kérdeztük a szakértőt, mit szól ahhoz, hogy Orbán Viktor miniszterelnök nemrég kinevezett egy kormánybiztost, Palkovics Lászlót, aki a mesterséges intelligenciáért felelős, és felügyeli az állami HPC- (nagy teljesítményű számítástechnika) -rendszer kapacitásának fejlesztését.
Bár a magyar viszonyokkal nincs teljesen tisztában, leszögezte, hogy a kormánybiztosnak folyamatos párbeszédet kell fenntartania a kutatói és akadémiai szférával:
Szükség van valakire, aki ténylegesen a szuperszámítógépes közösségből jön, és tanácsokkal tudja ellátni a testületet arról, mire van szüksége a kutatóknak, akik használják majd ezeket a rendszereket.
Az adatfeldolgozásba fektetett pénzek megtérülése messze túlmutat az informatikán: egy ország versenyképessége egyre inkább a számítási kapacitásán múlik – legyen szó gyógyszerkutatásról, időjárás-előrejelzésről vagy éppen a hazai ipar digitális átállásáról. Magyarország számára ez nem csupán technológiai, hanem stratégiai kérdés. Ha megfelelően használjuk fel ezeket az erőforrásokat, a tudomány és a gazdaság minden területén jelentős előrelépést hozhatnak az országnak. Persze közben választ kell adni a környezeti terhelés csökkentésének kérdéseire is.
(Borítókép: Summers 2025. február 26-án. Fotó: Mult Roland / Index)
Ehhez a cikkhez ajánljuk
- Gazdaság
Vizsgálja az Országos Kereskedelmi Szövetség az árrésstop lehetséges hatásait
A szervezet megindokolta, melyik esetben törheti le az intézkedés az inflációt.
március 12., 06:16
- Gazdaság
A kisvállalkozók járnak igazán rosszul – Bod Péter Ákos kemény kritikával illette a kormány árrésstopját
A volt jegybankelnök szerint elkésett a kormány az inflációs küzdelemben.
március 12., 07:24
- Gazdaság
Leállásra figyelmeztet az OTP, nem lehet majd pénzt felvenni, kártyával fizetni és utalni sem
Több napot is érint majd egy banki fejlesztés.
március 12., 12:26
- Mindeközben
Rémálommá vált a törökországi nyaralás egy 21 éves nő számára, minden egy szúnyogcsípéssel kezdődött
3 órája
- Címlapon
Közelebb kerültünk a tragédiához, amit Orbán Viktor megjósolt
Nyomasztóan felfordult a világ, kijelölték Magyarország stratégiáját.
2 órája
- Címlapon
Azonnali hatállyal visszavonja a József Attila-díjjal kitüntetett férfi elismerését a miniszter
Fontos információt hallgathatott el az érintett.
2 órája
- Gazdaság
Fordulat a benzinkutakon: lélektani határ alá esnek az üzemanyagárak
Bűvös számokat láthatunk.
március 12., 11:33
- Gazdaság
Az EU kemény válaszlépéseket jelentett be Donald Trump vámjaira
Brüsszel teljes erővel csapott le, elege lett az amerikai elnökből.
március 12., 11:42
- Gazdaság
A legnagyobb ellenségének küldött üzenetet Varga Mihály
Ennél egyértelműbben nem lehet fogalmazni.
március 12., 10:57
- Mindeközben
Blága Tünde visszatér a Farm VIP-ba, de egy teljesen új szereplő is felkavarja az állóvizet
4 órája
- Gazdaság
Rég nem látott fordulat az albérletpiacon, minden bérlő ezt várta évek óta
Ennek ellenére továbbra is zsebbenyúlós sztori lakást bérelni.
március 12., 10:06
- Címlapon
Nagy Márton az árréskorlátozásról: Ha kell, akkor árstop is lesz
Válaszolt az Indexnek a nemzetgazdasági miniszter.
4 órája
- Gazdaság
Háromezer magyarországi munkalehetőséget kínálnak egy Fülöp-szigeteki állásbörzén
Az esemény olyan népszerű, hogy már jegyet sem lehet kapni rá.
március 11., 07:14
- Címlapon
Bejelentést tett a Mol-csoport, kőolajmezőt találtak Magyarországon
A területen található kút napi 1200 hordó termelésre képes.
2 órája
- Címlapon
Ezért lett Orbán Viktor rémálma Ukrajna uniós csatlakozása
Drámai következményei lehetnek a keleti szomszédunk belépésének.
7 órája
- Gazdaság
Reagált a tárca arra, lesznek-e tájékoztatók a boltokban az árrésstopról
Figyelik, a kereskedők végrehajtják-e a szabályozást.
március 12., 12:42
- Gazdaság
Donald Trump vámháborúja gazdasági válságba sodorhatja az Egyesült Államokat
Alaposan felborzolta a hangulatot, egyes elemzők szerint a recesszió sincs kizárva.
március 11., 07:15
- Mindeközben
Szabó Zsófi megszólalt A Nagy Duettben történtekről, itt az igazság a bekapcsolva maradt mikrofonról és a beszólásról
5 órája
- Címlapon
Magyar Péter és Vona Gábor sem csatlakozik a Momentum tüntetéséhez
A Tisza Párt továbbra sem közösködik más politikai formációkkal.
1 órája
- Gazdaság
Karrierváltás: 700 ezer forint felett a juniorok, egymillió felett a tapasztaltabbak átlagfizetése
A legtöbben vendéglátós, kereskedelmi, oktatási vagy pénzügyi területről érkeznek.
március 11., 08:00
- Gazdaság
Nem sértett jogszabályt Magyarország, amikor a spanyol szélsőjobb támogatásával beleszállt az ország szuverenitásába
A szocialista párt kezdeményezésére indult ügyészségi vizsgálat.
március 12., 14:16
- Mindeközben
Bálint Antónia és Fekete Pákó durván összefeszültek a Farm VIP-ban, megvan az újabb kieső
7 órája
- Címlapon
„Az isten szerelmére, tényleg megőrült mindenki?” – pattanásig feszült vita a parlamentben a Fidesz javaslatáról
Még az ellenzéket is megosztotta a kérdés.
49 perce
- Címlapon
Az angyalföldi gyilkosság gyanúsítottja tudja, hogy súlyos ítéletre számíthat
Meghosszabbították a letartóztatását, nem is fellebbezett a döntés ellen.
56 perce
- Gazdaság
Itt a harminc élelmiszer, amire jön az árrésstop
Orbán Viktor rátapos az árakra.
március 11., 10:06
- Gazdaság
Figyelem: ezekre a vállalkozásokra száll rá idén a NAV
A visszaélések hatékonyabb feltárását segítő adatvagyont halmoz fel az adóhatóság.
március 11., 15:28
- Gazdaság
Így reagáltak az ellenzéki pártok Orbán Viktor árrésstopos bejelentésére
Szerintük a kormány a felelős a magas élelmiszerárakért.
március 11., 15:22
- Gazdaság
Nagy Márton megmutatta az Indexnek a kormány számítását, minden megváltozik a boltokban
Március 17-től május 31-ig lesz effektív a mostani szabályzás.
március 11., 13:22
- Címlapon
Sose volt még ennyire O1g
A hazai közéletnek ez a szelete amúgy folyamatos Men In Black-villantás.
49 perce
- Gazdaság
Orbán Viktor bejelentette, a kormány belenyúl harminc alapvető élelmiszer árába
A miniszterelnök azonnal reagált az elkeserítő inflációs adatokra.
március 11., 09:08
- Gazdaság
Pezsgőt bonthatnak a lakástulajdonosok, megőrült az ingatlanpiac
A lakáskeresők pedig szívhatják a fogukat, olyan áremelkedés történt.
március 11., 09:24