Magyar érdek is, hogy ne a Rubik-kocka maradjon örökre a hazai innováció Aranycsapata

Lendületre volna szüksége a magyar startup-ökoszisztémának, amely jelenleg igencsak gyenge lábakon áll. Pedig, ahogy arról az Index tavaly év végén beszámolt, a szektor rejtett kincseket rejt a magyar gazdaság számára.

A jelenlegi kockázatitőke-piaci helyzet rendkívül kedvezőtlen:

– adta meg az alaphangot az STRT Holding kockázatitőke-befektető vezérigazgatója. Balogh Péter „Petya” szerint ennek rájuk nézve jó és egyúttal rossz vetülete is van. Egyrészt a hazai cégek alacsony értékeléseinek hatására „most jó befektetőnek lenni, jelenleg ugyanis nincs nagy verseny a technológiai cégekért”. „Hatalmas űr tátong a hazai startup-ökoszisztémában, erre a területre léptünk be, központi szerepet szerezve ezáltal a piacon, aminek köszönhetően narratíva és piacformáló pozíciót harcoltunk ki magunknak” – fogalmazott a cégvezér.

A hazai startup-finanszírozási környezet fejletlen. Kevés a tudásmegosztás, a sikeres cégek keveset kommunikálnak arról, mi volt az ehhez vezető út. „Magyarországon a mai napig nem tekintünk szakmaként az értékesítésre, a cégvezetésre. A vállalkozások bukásának egyik fő oka az alacsony vállalkozói tudásszint” – mutatott rá Balogh Petya.

Ehhez hozzájárul a gazdasági folyamatok miatti szuperalacsony bizalmi szint, ami ugyanakkor Balogh Petya szerint nem teljesen indokolt. A startupszektor felíveléséhez vezető egyik első lépésnek a vállalatok közötti kooperációt, tudásmegosztást nevezte meg.

Magyarországon nincs hagyománya a kockázatitőke-befektetéseknek, továbbá az ehhez szükséges tudás, tapasztalat is hiányzik. Sok a naiv ötlet, a tapasztalatlan vállalkozási próbálkozás

– mondta a cégvezér.

Matching financing

Az állam gyakorlatilag kivonult a kockázatitőke-befektetésekből, míg a magántőke minimálisan vesz részt az induló vállalkozások finanszírozásában.

„Nem szerencsés helyzet, amikor az állami szerepvállalás piaci konkurenciaként jelenik meg a magánbefektetőkkel szemben. Ezért üdvözlendő az állam kivonulása a korai fázisú startupcégekbe történő invesztíciók piacáról – legalábbis abban a formában, ahogyan az itthon eddig zajlott” –, hívta fel a figyelmet korábbi, Indexnek adott interjújában Langmár Péter, az STRT befektetési igazgatója.

Az állam kivonulásával ugyan megnyílt a tér a magánbefektetők piaci versenye előtt, ám ez nem jelenti az invesztíciók azonnal felfutását, a felzárkózás hosszú éveket vesz igénybe. Ezért kulcsfontosságú, hogy az állam újbóli szerepvállalása milyen minőségben történik – a kiszorító vagy a kooperáló köntöst húzza magára? Merthogy az állam pozitív szereplőként is megjelenhet a startuppiacon, amire számos globális példát látunk Észtországon és Izraelen keresztül az Egyesült Államokig. A magántőkét felkaroló, támogató attitűd üdvözlendő, ellenben a kompetitív, az elnyomó nem célravezető.

A kulcs a matching financingben keresendő, vagyis amikor a startupnak nem kell választania a közösségi és a magánforrás között, hanem egyfajta hibrid formában tud tőkét bevonni mindkét, egymást támogató szereplőtől

– hívta fel a figyelmet Langmár Péter, aki ugyanakkor rámutatott, hogy a Magyarország nem túl vonzó nemzetközi imázsa a magyar cégek tőkevonzó képességében is nyomot hagy.

„A Draghi-jelentés is rámutatott, hogy Európa lemaradt a globális innovációs versenyben, Magyarország pedig ebben a lemaradásban is a hátsó szekcióban helyezkedik el – mondta a befektetési igazgató.

Sok kicsi sokra megy, sok nagy meg még többre

Egy kockázatitőke-befektető vállalat számára a diverzifikált portfólióban rejlik a siker kulcsa. Míg ugyanis az egy cégre eső rizikó magas, addig nemzetközi minták azt mutatják, hogy egy kockázatitőke-befektető vállalat kellő számú céget tartalmazó portfólióval eredményes lehet.

Ezt a mintát követi az STRT is, nem véletlen, hogy a magyarországi startupbefektetések felénél találkozhatunk a vállalat nevével. „Erre egyrészt büszkék vagyunk, másrészt a szektor hiányosságait tükrözi vissza” – mondta Balogh Petya, aki felhívta az induló vállalkozások figyelmét, hogy átlagosan 10–15 év telik el egy startup „felnövéséig, és eladhatóságáig”, – ugyanez az Egyesült Államokban 5–7 év. Ahogy arra is rámutatott, egy startupsztori alapja mindig technológiavezérelt, illetve hogy hazai helyett már az induláskor régiós, globális szinten kell gondolkodni. „Lennének jó célpontok, ám a tőke szűkösen áll rendelkezésre. Pedig a tapasztalat azt mutatja, hogy aki felveszik a tempót, az világszinten is megállja a helyét” – tette hozzá.

Arra kell törekedni, hogy ne a Rubik-kocka maradjon örökre a magyar innováció Aranycsapata

– fogalmazott Balogh Petya, utalva arra, hogy több nemzetközi szinten is sikeres hazai sztorira van szükség, ehhez azonban tőkére és kockázatvállalásra van szükség.

Bővülő tevékenység, növekvő árbevétel

2024 pénzügyi szempontból mérföldkő volt az STRT Holding Nyrt. számára, a vállalat első teljes tőzsdei évét zárta a Budapesti Értéktőzsde Xtend piacán. Az STRT Holding kezelt vagyona tavaly 16 százalékos növekedéssel 3,4 milliárdra nőtt, részvényeinek darabszáma 4 443 063-ről 14 százalékkal növekedve 5 073 028-ra. Az egy részvényre eső saját tőke 595 forintról 701 forintra nőtt, ami 18 százalék éves változást jelentett. Az egy részvényre eső mérlegfőösszeg 696 forintról 748 forintra nőtt, ami 7,5 százalékos éves változást mutat.

2024 számai visszaigazolják korábbi elképzelésünket, hogy lehetséges startupcégek oktatásával és befektetésével kapcsolatos tevékenységeket skálázni úgy, hogy közben az eredmények is javulnak. Büszke vagyok arra, hogy az oktatás bővülése mellett az elérhető adatok alapján tavaly megvalósult hazai vonatkozású startupbefektetések több mint felében voltunk befektetők. Idei célunk a megkezdett folyamatfejlesztések folytatása, a hatékonyság növelése, valamint a portfóliócégek támogatása és a tőkepiaci céljaink elérése”

– mondta Balogh Petya.

Befektetési tevékenység

Az STRT 2024-ben – több száz cég átvizsgálását követően – 32 új társaságba fektetett be. Ezzel a csoport aktív befektetési portfóliójának elemszáma elérte a 82-t, mellyel darabszám tekintetében az egyik legnagyobb hazai startup portfóliókezelővé vált.

Éves összehasonlításban a STRT Holding teljes portfólióértéke – beleértve a befektetéseket, átváltható kölcsönöket és a tagi kölcsönöket is – 2 milliárd forintról 3,1 milliárd forintra nőtt (+55,61 százalék). Az STRT 2024-ben összesen 907,9 millió forintnyi forrást helyezett ki a portfóliócégeknek.

„Befektetői szempontból kedvező évnek tekinthető 2024, mivel a piacok általános kiszáradása miatt jó értéken tudtunk beszállni ígéretes startupokba. Az év egyik legígéretesebb területe a MedTech szegmens volt, melyben további potenciált látunk” – mondta Langmár Péter.

A társaság számos külföldi (francia, amerikai, angol, észt, német, ír) bejegyzésű, ám részben hazai kötődésű társaságba fektetett az elmúlt évben. A befektetések tekintetében a korábban jellemző céliparágak (B2B SaaS, Services és Software, B2C Services, EdTech és HRTech) mellett hangsúlyosan jelent meg a MedTech/HealthTech terület, magában foglalva minden orvosi-tudományos befektetést. Ezen a területen 2024-ben 9 új cégbe fektetett a társaság. Az STRT portfóliócégeinek 20 százaléka mára nem hazai bejegyzésű.

A befektetések 35 százaléka üzleti szoftverekre, különösen B2B SaaS megoldásokra irányult, ezt követik az egészségügyi technológiák és az oktatástechnológiai fejlesztések.

A Munch, Logiscool vagy a Medres példája is azt mutatja: Magyarországról is lehet világszínvonalat képviselni – akár AI, akár orvostechnológiai területeken

– mutat rá Balogh Petya.

Az STRT Holding a 2023-ban már meglévő befektetésein, valamint a 2024-ben eszközölt tőkekihelyezésein (a befektetett tőkét nem számítva) közel 500 millió forint pénzügyileg nem realizált hozamot ért el, ami a 2024. évi nyitó befektetési állományának a 24,23 százaléka.

Oktatási tevékenység

Mivel a magyar számviteli szabályok nem teszik lehetővé a társaság befektetési tevékenysége által létrehozott tulajdonosi érték – a nem realizált átértékelési nyereség – szerepeltetését az eredménykimutatásban, így az idei éves jelentésben csak az oktatási terület által realizált árbevétel mutatható ki a konszolidált működési eredményben, mint eredményt képző működési tétel. Ennek konszolidált értéke 2024-ben 164 százalékkal, 323 millió forintra nőtt a tavalyi évi értékhez képest. Az oktatási tevékenység eredményében az STRT Holding által tavaly ősszel felvásárolt Kürt Akadémia oktatási üzletágának árbevétel- és költségszámai csak korlátozottan szerepelnek.

A csoport oktatási tevékenysége háromszintű: támogatja a portfóliócégek fejlődését, emeli a hazai tudásszintet, nem utolsósorban üzletileg is jövedelmező. Az így megtermelt profit fedezetet biztosít a befektetési tevékenységhez, ezzel is fenntartva a hosszú távú működést.

2024 IFRS standard szerint

Az STRT Holding tájékoztatási jelleggel elkészítette az előző évek (2023 és 2024) beszámolóinak IFRS szerinti számait, melyet könyvvizsgáló is áttekintett.

Az IFRS átforgatásból előállított, nem auditált kimutatások közül az eredménykimutatásban találhatóak a legfontosabb változások, mivel a nemzetközi sztenderdek lehetővé teszik a társaság befektetéseinek átértékeléséből eredő nem realizált eredmény bemutatását is:

• A befektetési terület eredménye az IFRS alapján készült átfogó eredménykimutatásban a „Pénzügyi instrumentumok átértékelése” és a „Befektetések értékesítésének nyeresége vagy vesztesége” soron szerepel, melyben megjelenik a befektetési portfólió fel- és leértékelődésének eredője, ami 2024-ben 535,5 millió forintot tett ki, szemben a 2023-as 181,5 millió forinttal (+195 százalék).
• A cégcsoport konszolidált 2024. évi EBITDA-ja: 296 millió forint volt, szemben a tavaly év végi (23) millió forint veszteséggel, míg adózott eredménye 225 millió forint nyereség volt, a 2023. évi (96) millió forint veszteséget követően.
• Az egy részvényre eső saját tőke 557 forintról 658 forintra nőtt, ami 18 százalék éves változást jelentett.
• Az STRT konszolidált adatai alapján kiszámított alap EPS-mutatója: 47,96 forint/részvény volt idén (tavaly: –29,11 forint/részvény).

Adott a magyar lehetőség

A globális szinten való gondolkodás érdekében a vállalatcsoport elindította saját kockázati tőkealap-kezelőjének engedélyeztetését is. Az STRT alap révén új típusú befektetőkkel, nagyobb volumenű tranzakciókban is részt tudnak majd venni.

Az üzenet egyértelmű: Magyarországnak megvan a lehetősége, hogy technológiai és innovációs központtá váljon, de ehhez időre, és mindenekelőtt együttműködésre van szükség.

(Borítókép: Oli Scarff / Getty Images)