Ezért lett Orbán Viktor rémálma Ukrajna uniós csatlakozása

„Nagyra értékelem a meglévő politikai akaratot. Azt is mondhatnám, hogy Ukrajna érdemalapú csatlakozási folyamata, ha továbbra is ebben az ütemben és ezen a minőségi szinten halad, akkor már 2030 előtt is megvalósulhat” – fogalmazott a napokban Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Ukrajna lehetséges uniós csatlakozásáról. Az Európai Tanács 2023. decemberi döntése értelmében az unió a felvételről tárgyalásokat kezdhet Ukrajnával és Moldovával is. A kérdés Orbán Viktor miniszterelnök március 15-ei ünnepi beszédében is fajsúlyos módon került elő:

Egy éve az volt a kérdés: akarunk-e meghalni Ukrajnáért. Most az a kérdés: akarunk-e belerokkanni Ukrajna csatlakozásába.

A kormány bejelentette, véleménynyilvánító szavazást indít Ukrajna uniós tagságával kapcsolatban, majd a kormányfő az ünnepi beszéde előtt kihirdetett 12 pontjában egyértelművé tette: „Unió, de Ukrajna nélkül.” Ezért most érdemes tételesen megvizsgálni, hogy Ukrajna csatlakozása az Európai Unióhoz milyen gazdasági következményekkel járna.

Magyarországnak 48,1 milliárd eurót jelentene

A témáról számos elemzés napvilágot látott már, és nem csak Magyarországon, például a Bruegel Intézet majd' 80 oldalas elemzésben foglalkozott Ukrajna uniós csatlakozásával – a Portfolio erről részletes kivonatot közölt. Az ukránellenességgel nem vádolható intézet megállapította: bár a csatlakozás gazdaságilag nem jelentene elviselhetetlen terhet,

A Bruegel Intézet megállapításait az alábbiak szerint lehet összegezni:

• A háború miatt egyelőre nehéz felmérni az ukrán EU-csatlakozás hatásait.
• Elismerik, hogy az ukrán gazdaság komoly lemaradásban van, és ezt a háború tovább rontotta.
• Ugyanakkor az újjáépítés komoly gazdasági lehetőségekkel kecsegtet.
• Az alapforgatókönyv szerint Ukrajna 85 milliárd eurót kapna a közös agrárpolitika keretében, amely az EU teljes agrárbüdzséjét 463 milliárd euróra emelné. Ezzel szemben az alternatív forgatókönyv szerint az agrártámogatások összege 68 milliárd euróra csökkenne, és a teljes agrárköltségvetés 446 milliárd euróra nőne.
• A háború előtti állapotú Ukrajna 32 milliárd eurót kapott volna a kohéziós támogatásokból, míg a másik forgatókönyv szerint ez az uniós kötelezettség 27 milliárd euróra csökkenne.
• Ukrajna csatlakozása az EU számára nettó 137 milliárd eurós költséget jelentene az alapforgatókönyv szerint, míg az alternatív forgatókönyv esetén ez az összeg 110 milliárd euróra csökkenne.
• Részletesen foglalkoztak azzal is, hogy Ukrajnából érkező bevándorlás csökkenthetné az Európai Unió munkaerőhiányát. (Eddig is érkezhetett Ukrajnából munkaerő az Európai Unió területére, így nem világos, hogy az állításukat mire alapozzák.)
• Végezetül diplomatikusan kiemelték, hogy Ukrajnában a korrupció helyzetével valamit kezdeni kell. A jelentés arra is figyelmeztet, hogy az uniós támogatások és strukturális reformok nélkül Ukrajna nehezen tudna felzárkózni a jelenlegi tagállamokhoz, ezért a csatlakozási folyamat sikeressége nagyban múlik a politikai és gazdasági együttműködésen.

A Magyar Külügyi Intézet is részletesen foglalkozik a témával. A közeljövőben megjelenő tanulmányából kiderül, hogy az ukrán uniós csatlakozás nem csupán szakpolitikai döntés vagy bürokratikus lépés. Az előttünk álló évtizedekben ez átformálhatja a politikai, a gazdasági és a védelmi környezetet is az egész kontinensen. Számításaik szerint

„Egy átlag magyar dolgozónak az adóterheken felül további 4 millió forintot kellene fizetnie öt év alatt, amely több mint nyolcszorosa az átlagos magyar fizetésnek. Minden magyar állampolgárt számítva, beleértve a gyermekeket és a nyugdíjasokat is, ez az összeg 2 millió forint” – jelezte az Indexnek Siklósi Péter, a Külügyi Intézet vezető kutatója.

A tanulmányuk szerint a gazdákat még ennél is jobban sújtaná az ukrán társulás, mivel az uniós források egy részét átirányítanák, ezért a magyar mezőgazdaság 1,68 milliárd eurótól esne el. Így egy átlagos mezőgazdasági gazdálkodó 3,2 millió forintot veszítene. A számításuk szerint az Európa Uniónak 2,4 ezer milliárd eurót kellene kifizetnie Ukrajna tagságáért. A Külügyi Intézet vezető kutatója az Indexnek azt hangsúlyozta, egyértelműen drasztikus hatása lenne Ukrajna uniós társulásának, és nem csak a magyar gazdaságra, hanem Európa egészére nézve jelentős pénzügyi és politikai következményekkel járna.

Ki fizeti a helyreállítás költségeit?

Siklósi Péter szerint érdemes részletesen kitérni a politikai következményekre is. Ukrajna Európa egyik legszegényebb országa, Oroszország után Európa második legnagyobb területű állama. Csatlakozása felborítaná az eddigi EU-s politikai viszonyokat. Értelemszerűen megváltoztatná a tanácsi szavazási arányokat és az Európai Parlamentben teljesen új viszonyokat teremtene. A Külügyi Intézet vezető kutatója szerint a csatlakozásuk lehetőséget adna arra is, hogy Ukrajna aktiválja a kölcsönös segítségnyújtási klauzulát, ami hasonló, mint a NATO-nak az 5. cikkelye.

„Ez azt jelenti, hogy akár belerángathatja egy háborúba az EU-t. A csatlakozás esetén vállalnia kellene az Európai Uniónak egyfelől Ukrajna újjáépítésének költségeit, másfelől az ukrán hadsereg és az ukrán állam fenntartásának költségeit.” Siklósi Péter szerint mára jól látható, az ukrán hadsereg finanszírozásából az amerikaiak ki akarnak szállni, ami így – a jelenlegi állás szerint – Európára maradna.

A költséget összeadva az jön ki, hogy 48,1 milliárd euró terhet jelentene csak Magyarországnak az uniós csatlakozásuk, 5 év alatt. A Magyar Külügyi Intézet szerint ezt Magyarország nem bírná elviselni, de a többi tagállam is komoly problémákba ütközne.

A szakértő szerint Ukrajna hatalmas mezőgazdasággal rendelkező ország, a társulás esetén teljesen átalakulna a mezőgazdasági finanszírozás, a mostani haszonélvezők 20-25 százalékkal kevesebb forráshoz jutnának. Egy másik hasonló terület a felzárkóztatási források területe. Mivel Ukrajna hatalmas ország, az átlagos fejlettségben pedig rendkívül szegény, ezért azok a országok, melyek ezeknek az alapoknak most a haszonélvezői, gyakorlatilag nem kapnának felzárkóztatási pénzeket, mert ezt Ukrajnára kellene fordítani.

Egyes politikusok szerint már a csatlakozási folyamat elindítása is fontos, illetve előnyöket hordoz Ukrajnának. Ám Siklósi Péter úgy látja, pont arról nem beszélnek, hogy ez – például az uniós tagságra esetenként már évtizedek óta váró nyugat balkáni országokra nézve – mennyire igazságtalan lenne.

Az említett Bruegel Intézet a tanulmányában azt állítja, hogy az EU számára nettó 111-137 milliárd eurós költséget jelenthet Ukrajna csatlakozása. Jól látható, több mint milliárd eurós különbséget eredményeznek az eltérő forgatókönyvek. A békekötés hiányában az első és a legfontosabb kérdés, hogy pontosan Ukrajna melyik területe lépne be az Európai Unióba, és a tagság pontosan hány millió ukrán embert érintene. Jelenleg Oroszország Ukrajna területének a 18,6 százalékát tartja megszállva (a csúcsponton 26,7 százalékát, míg 2014–2022 között 7 százalékát). Amíg ezeket nem tisztázzák Brüsszelben, nem nagyon lehet ennél konkrétabb becslést készíteni.

Összességében kijelenthető, Ukrajna csatlakozása jelentős teherrel járna az Európai Unió számára, ezt a nemzetközi tanulmányok is alátámasztják. A költségek mértékéről eltérnek az álláspontok, amiket Ukrajna újjáépítésének finanszírozási költségei, valamint annak eredményei ugyancsak befolyásolhatnak.

(Borítókép: Orbán Viktor és Volodimir Zelenszkij 2024. július 2-án Kijevben. Fotó: NurPhoto / Getty Images)