Ledobta a bombát a kormány, itt az újabb fordulat Orbán Viktor csatájában

A fogyasztói árak emelkedése a januári magas szint után februárban sem lassított. A lakosság leginkább az élelmiszerárakon keresztül érzi bőrén az inflációt. Mivel februárban az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal nőtt a tavalyi évhez képest, március 11-én Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette, hogy 30 élelmiszer-kategóriára árkorlátozást vezetnek be, ezen belül rengeteg termék megtalálható. 

Az intézkedés részleteit Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter egy szűk körű hátérbeszélgetésen mondta el az Indexnek:

• a kormányzati intézkedés az első körben március 17-től május 31-ig lesz effektív,
• és a kereskedelmi árrés korlátozását úgy kell értelmezni, hogy semmilyen árrés nem emelkedhet. Tehát ami 10 százalék fölött van, az 10 alá került, de ha valakinek egy termékkörön 4 százalékos árrése van, akkor annak befagyasztását várja el a kormány a listán szereplő termékeknél.
• A kereskedelmi egységekben jellemzően a termékeken belül a saját termékek felárai 10 százalék alattiak, ugyanakkor az idegen márkás termékek árrése sokkal nagyobb – ez a probléma gyökere. Így árcsökkenést az utóbbinál vár a kormány.
• Jelenleg a helyettesítő termékek nagy része is árkorlátozás alá esik, így az intézkedés hatását nehezebb más termékekre áthárítani, mint korábban az árstop esetén.
• A szabályzás azokra a kereskedelmi egységekre vonatkozik, amelyek 2023-ban az értékesítési nettó árbevételükben egymilliárd forint fölötti eredményt realizáltak.

Szerdán arról számoltunk be, hogy a 30 alapvető élelmiszer-kategóriára bevezetett korlátozás milyen hatással volt a bolti árakra. Az összehasonlítás a március 13-i, valamint a 17-i, vagyis az árrésstop bevezetésekor érvényes adatokat tartalmazza, melyek nagy különbségeket mutatnak:

A gazdasági miniszter pedig kedden arról tájékoztatta az Indexet, hogy a kormány korábbi várakozásával szemben (10 százalék) átlagosan 16 százalékkal csökkentek itt az árak, ami idővel tovább emelkedhet. A legnagyobb árcsökkenés – 50 százalék fölötti – a joghurtokat, a tejfölt, a tejeket, illetve a túrót és a zsiradékokat érintette.

Ezt úgy hívják, hogy kapzsisági infláció

Mindig az árakat érintő intézkedések bevezetése után közvetlenül láthatjuk a legszembeötlőbb hatásokat. A hazai láncoknál azt lehetett látni, hogy napokon belül érdemi árcsökkenés volt néhány terméknél, de az sem volt ritka, hogy több mint 50 százalékkal mérséklődött az árrés és maga az ár is – hívta fel erre a figyelmet Pásztor Szabolcs, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója.

Ha ekkorát estek az árak, akkor mitől lehetett ekkora árrés ezeken a termékeken? A kutatási igazgató az Indexnek felhívta arra a figyelmet, hogy létezik egy úgynevezett kapzsisági infláció, amikor a vállalatok az inflációt kihasználva indokolják a túlzott áremeléseket, és a profitot a fogyasztók jóléte elé helyezik. Ez a korábbi európai inflációs hullám esetében nem biztos, hogy teljes egészében látható volt. Ez akkor fordulhat elő, amikor a vállalatok előre látják a megnövekedett termelési költségeket, és ezért mesterségesen emelik a fogyasztói árakat, illetve amikor a magasabb kiskereskedelmi árak akkor is fennmaradnak, ha a termelési költségek csökkennek is.

Érdekes jelenség az is, amikor az adókönnyítések vagy támogatások elindítása előtt már megkezdődik az árak emelése, vagy éppen a fogyasztók pénztárcájának tesztelése, számítva arra, hogy nagyobb lehet a fizetőképes kereslet. A tankönyvi megközelítés szerint a keresletoldali infláció akkor indult el, ha a gazdaságban túlkereslet volt. Most pedig már a nagyobb kereslet hírére a strukturálisan gyengébb és kevésbé diverzifikált gazdaságokban azonnal megmozdulhatnak az árak.

Azonban az Országos Kereskedelmi Szövetség később azzal is érvelt, hogy a növekvő bérterhek kigazdálkodása kizárólag az árak emelésével lehetséges. És érdemes azt is kiemelni, hogy az élelmiszerláncok kongatják a vészharangot. A Tescót, a Lidlt, valamint a CBA-t követően a SPAR is drasztikus lépésekre szánta el magát.

Később a Lidl arról tájékoztatta az Indexet, hogy az előírásnak megfelelően minden intézkedést megtett, hogy a jogszabálynak megfelelően kínálják a termékeit. A vállalat a fogyasztók transzparens tájékoztatását szem előtt tartva fehér ártáblával és „Tartósan olcsó!” felirattal jelöli az áruházakban az érintett élelmiszereket.

„A kívülálló számára nehezen érthető meg az összkép, de talán az új és a korábbi árak összehasonlítása jó lehetőség az árrés kérdésének megértésére. Voltak ugyanis úgynevezett loss leader termékek, amelyek esetében szinte alig képződött profit (ezek jellemzően becsalogatták a vásárlókat az üzletekbe), és voltak olyanok is, amelyeken látványos profit képződött” – összegezte az Indexnek Pásztor Szabolcs.

A kormányzati intézkedésnek a következő hetekben, hónapokban lehet árcsökkentő hatása, de a háttérben komoly mozgások indulhatnak el az élelmiszerláncoknál (olcsóbb beszerzési árak, importált termékek beszerzése, a megvásárolható mennyiség korlátozása). Ráadásul a kutatási igazgató szerint a fogyasztók még tudatosabbakká válhatnak az intézkedések hatására.

Jönnek az ellenőrzések

A greedflation jelenség – ahogy azt korábban kifejtettük, a vállalatok a nyersanyagok emelkedését látva az indokoltnál is nagyobb árat emelnek – jól ismert tényező a mindennapokban. Az élelmiszeriparban mérvadó a FAO élelmiszerár-indexe, amely 2025 februárjában átlagosan 127,1 pont volt, ami 2 ponttal (1,6 százalékkal) magasabb a felülvizsgált januári szintnél. Míg a húsárindex stabil maradt, az összes többi árindex emelkedett, a legjelentősebb emelkedést a cukor, a tejtermékek és a növényi olajok esetében regisztrálták.

Pásztor Szabolcs kiemelte, a teljes index 9,7 ponttal (8,2 százalékkal) volt magasabb az egy évvel ezelőtti megfelelő szintjénél, azonban 33,1 ponttal (20,7 százalékkal) maradt a 2022 márciusában elért csúcsérték alatt. Fontos még azt is hangsúlyozni, a láncok bizonyos termékeket loss leaderként tartanak, és szinte alig realizálnak rajtuk profitot, míg más termékeken magas a profitráta. A láncok érvelése nyilván az, hogy megemelkedtek a működési költségek, ezért nehéz a teljes összképet kialakítani.

A nemzetközi példákra később még kitérünk. Azonban előbb fontos tisztázni, az intézkedés alól való kibújás jelen van a pénzügyi és a nem pénzügyi szektorokban is, mondhatjuk, természetes jelenség. Először arról szóltak a hírek, hogy több lánc mennyiségi korlátozást vezet be és felhívja a vásárlók figyelmét, hogy csak megadott mennyiségben lehet vásárolni. Nagy Márton kedden ezzel kapcsolatban kifejtette, hogy a boltok saját döntése az árukorlátozás, a miniszter szerint ez más kereskedők elleni intézkedés, a veszteségek átrendezése. „A fogyasztók hozzá fognak jutni a termékekhez, a szabályzás ezt biztosítja.”

Pásztor Szabolcs szerint az egyéb termékek árnövekedésének követése is fontos, az eltérő profitráták fenntartása bevett kereskedelmi gyakorlat. Abban az esetben, ha a jogszabályalkotó árcsökkenést szeretne elérni, akkor adminisztratív eszközökhöz kell nyúlnia és monitoroznia kell az árakat. Egyébként a Nemzeti Kereskedelmi és Fogyasztóvédelmi Hatóság után a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is bejelentette hétfőn, hogy ellenőrzéseket indít az árrésstop betartatása érdekében.

Franciaországban ez már egyszer bejött

Nagy Márton kedden arra is kitért, hogy ha kell, akkor árstop is lesz. Így a miniszter egyértelművé tette, a kormány elkötelezett amellett, hogy az állampolgárokat sújtó élelmiszer-inflációt letörjék. És visszatérve a nemzetközi példákra, Franciaországban 2023 márciusában indultak az intézkedések, majd azokat ki is kellett terjeszteni.

Bár Pásztor Szabolcs szerint „bizakodhatunk abban, hogy az önkéntes árkorlátozás utáni második lépcsőfok, tehát az árrésstop megteszi a kellő hatást, ugyanis az árak befagyasztása durva beavatkozás a piaci mechanizmusokba”. A francia példa is arra vezethető vissza, hogy 2022-ben és 2023-ban sok európai országban két számjegyű infláció söpört végig, és az új árak meghökkentették az állampolgárokat.

Ráadásul sokan óhatatlanul összehasonlítják a mostani árakat az 5 évvel ezelőttiekkel. A fogyasztási színvonal sok országban visszaesett, de a fogyasztók kimértebbek, tudatosabbak és következetesek lettek. Számos esetben figyelték meg a nagy élelmiszerláncok, hogy akciókat keresve többször térnek be az üzletekbe a vásárlók, mint korábban. Hasonló tendenciák voltak megfigyelhetőek Franciaországban is, ahol egészen látványos volt az élelmiszerárak emelkedése.

Pásztor Szabolcs arra is kitért, hogy a francia kormányzat nem maradt tétlen, 2023 tavaszán és nyarán nagyjából 5000 terméknek az árát fagyasztották be, amely egy átlagos szupermarket kínálatának mintegy negyedét tette ki. Akkor a döntéshozók a multinacionális vállalatokat is megvádolták azzal, hogy nem tesznek eleget a vásárlók „védelmében”. A termelőkkel és forgalmazókkal egyeztetett árplafonok célja az volt, hogy végleg letörjék az élelmiszerárak emelkedésének spirálját.

Az intézkedéseket ki kellett terjeszteni az eredményesség érdekében, de egy idő után azok elkezdték éreztetni a hatásukat. Franciaország esetében az élelmiszerárak csökkentek, és az élelmiszer-infláció a 2025. februári adat szerint 0 százalék környékére redukálódott.

Pásztor Szabolcs szerint ott, ahol szabályozták az árakat, az azonnali hatások rögtön érezhetőek voltak. Az árak rögzítésének azonban vannak hosszú távon jelentkező kihívásai – beruházások és fejlesztés elmaradása, szűkülő termékválaszték, amelyeket mindenképpen kezelni kell. „A greedflationből eredő árnövekedést mindenképpen és tartósan monitoroznia kell a döntéshozóknak. Az adatalapú döntéshozatal pedig erre egyre több lehetőséget ad” – összegezte a kutatási igazgató.

(Borítókép: Orbán Viktor 2024. december 21-én. Fotó: Tövissi Bence / Index)