Pogátsa Zoltán az árrésstopról: Már az ókor óta tudjuk, hogy az állami beavatkozásnak több a kára, mint a haszna

Március 17-én indult el az árrésstop, de Nagy Márton azt is belengette, hogyha a program nem hozza meg a kívánt eredményt, akkor a kormány keményebb fellépésre is hajlandó lenne, tehát jöhet az árstop. Itt viszont még nem tartunk, ugyanis az Index birtokába jutott adatok szerint a kormány által felsorolt 996 terméktípus közül csaknem 800 ára csökkent a kormányzati közbelépést követően.

Kapcsolódó

Az árrésstop hatása: van olyan termék, amelynél 64 százalékos az árcsökkenés

Mutatjuk a listát.

Az Intézkedés azonban nem nyerte el mindenki tetszését.

Elkészítették-e a törvény által előírt környezetvédelmi hatáselemzést az árrésstop kihirdetése előtt?

– ezt a kérdést tette fel a Levegő Munkacsoport Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek írt levelében.

A szervezet hangsúlyozta, hogy az árréstop alá eső 30 termékcsoportból mindössze 7 nem állati eredetű, és ez utóbbiak nagy része (cukor, liszt) sem olyan, aminek a fogyasztását elő kellene segíteni. Szerintük a kormány ezzel a programmal olyan termékek fogyasztását ösztönzi, amelyekét környezeti és egészségi szempontból is korlátozni kellene.

Az árrésstop pedig várhatóan arra is fogja ösztönözni a kereskedőket, hogy a veszteségeik elkerülése végett egyéb termékek árát emeljék, így például a zöldségekét és a gyümölcsökét, ami még inkább visszaveti ezeknek a termékeknek a vásárlását. A tudományos kutatások alapján készült nemzetközi ajánlások viszont éppen a növényi eredetű élelmiszerek, különösen a zöldségek és gyümölcsök fokozottabb fogyasztását és a húsevés visszaszorítását sürgetik

– írja a Levegő Munkacsoport, akik szerint az intézkedés hatására a megnövekszik a gyengébb minőségű termékek aránya az üzletekben.

A csoport kiemeli azt is, hogy a nagyüzemi hús- és tejtermelés az egyik legkörnyezetrombolóbb tevékenység, ugyanis üvegházhatású gázok 18 százalékát bocsátja ki, ráadásul nem csak szén-dioxidot, hanem metánt is termel, amely 84-szer erősebben melegíti a légkört, mint a szén-dioxid.

Már az ókor óta tudjuk, hogy ha az állam beavatkozik az árakba, annak sokkal több a kára, mint a haszna

– idézi a Magyar Hang a Pogátsa Zoltán közgazdászt, a civil szervezet elnökségi tagját.

A közgazdász kiemeli, hogy nem is kell az ókorig visszamennünk, ha erre bizonyítékot akarunk találni, ugyanis a Szovjetunió összeomlásában is jelentős szerepet játszott, hogy az állam eltérítette az árakat a valódi költségektől, és így teljes zűrzavar alakult ki a gazdaságban. 

A helyzet azóta azzal is romlott, hogy amennyiben az árak nem tükrözik a valódi költségeket, akkor nemcsak a gazdaság, hanem a létünket biztosító természeti feltételek összeomlása is előre látható

– tette hozzá.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!