Bezuhant az infláció, most már minden szem Varga Mihályra szegeződik

2026 első hónapjában a fogyasztói árak átlagosan 2,1 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban – olvasható a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiban. Ez az éves infláció. Tehát összességében kijelenthető, hogy januárban tovább lassult az infláció. A decemberi 3,3 százalék után 2,1 százalékra csökkent az éves mutató. Ez a piaci várakozásoknál is kedvezőbb adat.

Havi alapon is volt drágulás, ugyanakkor mérsékelt ütemben. Az árak decemberhez képest átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek. Éves alapon az élelmiszerek ára összességében 1,3 százalékkal nőtt. Ha a vendéglátást nem számoljuk, akkor viszont csak 2 százalékos csökkenés látszik. Ugyanakkor nagy különbségek voltak az egyes termékek között. 

A szolgáltatásoknál nincs jó hír, és ez nagy baj

Éves alapon a friss hazai és déligyümölcsök ára 12,2 százalékkal emelkedett. A csokoládé és kakaó 10 százalékkal drágult. A cukorka és a méz 8,2, a jégkrém 7,7, a marhahús 7,2 százalékkal került többe. Közben több alapélelmiszer olcsóbb lett. A margarin ára 29,4 százalékkal esett vissza. A húskonzerv 24,9, a sertészsiradék 22,1 százalékkal lett olcsóbb. A tej ára 18,1, a tejtermékeké 17,9, a vaj és vajkrémé 17,2 százalékkal csökkent. A liszt 14,8, a sajt 8,2 százalékkal került kevesebbe.

A szolgáltatások viszont érezhetően drágultak. Átlagosan 5 százalékkal. A színházjegyek ára 19,2 százalékkal nőtt. Az üdülési szolgáltatások 14,2 százalékkal kerülnek többe, a teherszállítás 9,5 százalékkal drágult. A járműjavítás és -karbantartás ára 9,1 százalékkal emelkedett. A sport- és múzeumi belépők 8,4, a testápolási és egészségügyi szolgáltatások 7,8 százalékkal lettek drágábbak.

A szeszes italok és dohányáruk ára 6,3 százalékkal nőtt. Ezen belül a dohánytermékek 7,5 százalékkal drágultak. A háztartási energia 6,2 százalékkal került többe. A vezetékes gáz ára 12,8 százalékkal emelkedett, az áramé 1,9 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkek ára 2,9 százalékkal nőtt. Az ékszerek 23,3 százalékkal drágultak. A motorkerékpárok 6,7, a szobabútorok 6, a használt autók 5,7 százalékkal kerülnek többe. A gyógyszerek és gyógyáruk ára 5,8 százalékkal emelkedett. Jó hír az autósoknak: az üzemanyagok ára 12,3 százalékkal csökkent.

Decemberhez képest januárban mérsékelt volt a drágulás. A fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal emelkedtek egy hónap alatt. Az élelmiszerek ára 0,6 százalékkal nőtt. Ha a vendéglátást nem számoljuk, akkor 0,4 százalékos az emelkedés. A friss zöldség 11,4 százalékkal drágult. A marhahús viszont 5,5 százalékkal olcsóbb lett. A szolgáltatások ára átlagosan 0,4 százalékkal nőtt. Az autópályadíjak, a gépkocsikölcsönzés és a parkolás 2,2 százalékkal került többe.

A távolsági utazások ára ugyanakkor 3,2 százalékkal csökkent. A háztartási energia átlagosan 0,9 százalékkal olcsóbb lett. A vezetékes gázért 2,4 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A szeszes italok és dohányáruk ára 0,8 százalékkal emelkedett. Az alkohol 1,5 százalékkal drágult, a dohánytermékek ára 0,2 százalékkal nőtt. Az üzemanyagok ára 1,5 százalékkal csökkent. A szezon végi leárazások miatt a ruházati cikkek 2,9 százalékkal olcsóbbak lettek.

Mikor jöhet a kamatcsökkentés?

Az infláció ezzel a jegybanki cél alá került. Ilyenre utoljára 2021 januárjában, illetve ilyen alacsony inflációra utoljára 2018 márciusában volt példa. Ez már a harmadik egymást követő hónap, amikor az infláció a Magyar Nemzeti Bank 2–4 százalékos célsávján belül alakul. Ez mindenképpen pozitív fejlemény. De Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza szerint fontos, hogy tavasszal a bázishatások miatt ismét magasabb számok jöhetnek.

Az sem kizárt, hogy az infláció átmenetileg újra a cél fölé emelkedik. A januári adat azért is kulcsfontosságú, mert az év elején szoktak a cégek nagyobb mértékben árat emelni. Az első hónapok gyakran meghatározzák az egész éves inflációs pályát.

A friss adat után most az a nagy kérdés, hogyan lép a jegybank. Vág-e már februárban kamatot? Vagy megvárja a márciust, amikor érkezik az új inflációs jelentés, és tisztábban látszanak az év eleji átárazások? Regős Gábor szerint az sem kizárt, hogy csak áprilisban vagy májusban dönt, amikor már jobban látszik a választások utáni pénzpiaci helyzet, és az is, hogyan hat a költségvetési lazítás a keresletre és az árakra. Az év eleji adatok most kedvező képet mutatnak. De a bázishatások és az élénkülő kereslet miatt később jöhet romlás. A kérdés az, mekkora. Inflációs kockázatok tehát továbbra is vannak.

Regős Gábor szerint most a jegybanki kommunikáció lesz kulcsfontosságú. Az derül ki belőle, hogy az alacsony inflációt hangsúlyozzák-e, vagy inkább az óvatosságra intő tényezőket. Ugyanakkor az idei inflációt még több bizonytalanság övezi. Nemcsak a pénzpiaci stabilitás és a kereslet élénkülése számít. Kérdés az is, mi lesz az árrésstopok sorsa. Ha kivezetik őket, annak lehet egyszeri inflációs hatása.

A választások utáni költségvetési politika szintén kulcstényező. Ha valóban jön fiskális konszolidáció, az visszafoghatja a keresletet, és így az inflációt is. Ha viszont adóemelés vagy költségnövekedés jön, az felfelé tolhatja az árakat. Az sem kizárt, hogy további lazítás következik. Ez inkább az infláció emelkedésének irányába hatna. Ezek együtt döntik el, hol áll meg idén a pénzromlás. A jegybanki 3 százalékos cél közelében marad? Vagy inkább 4 százalék körül, esetleg afölött alakul? Ez a következő hónapokban dől el.

(Borítókép: Varga Mihály 2025. március 25-én. Fotó: Stiller Ákos / Bloomberg / Getty Images)

 

Itt állítsa be, hogy az Index az elsők között legyen a Google-találatokban!