- Gazdaság
- Adó és költségvetés
- Bank és biztosítás
- költségvetés
- imf
- imf-hitel
- borbély lászló
- ákk
- törlesztés
Így törlesztjük az IMF-hitelt
További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
Az IMF-hitel előtörlesztésében az Államadósság Kezelő Központ egyeztetett a Magyar Nemzeti Bankkal és a Nemzetközi Valutaalappal. Augusztus 12-ig kifizetik a fennmaradó 2,2 milliárd euró értékű tartozást. Az IMF kérésére a tartozást 3 pénzemben – amerikai dollárban, euróban és angol fontban – teljesíti az ÁKK. Borbély László András azt mondta: „az ehhez szükséges devizát már rendezték a kollégák, és a Nemzeti Bank közvetítésével ki fog menni a kormányzatot illető rész, illetve a jegybank is előtörleszti a saját maga által felvett IMF-hitelt.”
Az ÁKK vezérigazgató-helyettese hozzátette, hogy az IMF-hitel előtörlesztésének időpontja annyiban fix, hogy erre a napra amúgy is volt egy esedékes részlet, tehát ehhez hozzákötik a fennmaradó részt. „A szükséges devizaforrás megvolt már, hiszen az év elején már megvalósítottuk azokat a deviza-kötvénykibocsátásokat, amelyekből az ez évi terv teljesült” – vázolta a hátteret Borbély László András.
Az idei 5,1 milliárd dolláros deviza-kötvénykibocsátási terv úgy áll össze, hogy februárban egy piaci alapú, 4 milliárd dolláros kibocsátást hajtottak végre, és a Prémium Euróalapú Kötvény (PEMÁK) is „szépen fogy”. A PEMÁK-ból 1,7 milliárd euró az állomány.
Gond nélkül kérhetünk még kölcsön
Arra a kérdésre, hogy az esetlegesen nagyobb államháztartási hiány okoz-e gondot a finanszírozás terén, Borbély László András egy példával válaszolt. Ezek szerint, ha 2,7 helyett 2,9 százalékos a GDP-arányos államháztartási hiány, akkor ez 60 milliárd forintnyi pótlólagos forrást igényel, amelyet a jelenlegi piaci környezetben „gond nélkül be tud vonni” az ÁKK. A vezérigazgató-helyettes azt is megemlítette, hogy a jelenlegi tartalékok egyébként is elbírják az esetlegesen nagyobb államháztartási hiányt.
A Gazdasági Rádiónak adott interjúban Borbély László András beszélt a rekordmértékű júliusi, lakossági állampapír-vásárlásról is. „Nagy kedvvel vásároltak júliusban az állampapírt, a lakosság és a kisbefektetők. Mintegy 90 milliárd forint volt a nettóértékesítés. Emellett a Prémium Euróalapú Magyar Államkötvényből (PEMÁK) is eladott 44 millió eurónyit az Államadósság Kezelő Központ. A PEMÁK-ból az eladott mennyiség 44 százalékát lakossági szereplők vásárolták meg” – hangsúlyozta az ÁKK vezérigazgató-helyettese.
Adóelőnyök
Szerinte soktényezős, hogy miért emelkedett ismét rekordszintekre az állampapír-vásárlás. Borbély László András azt mondta: „több pénze van láthatólag az embereknek, pedig azt gondolnánk, hogy ilyenkor inkább nyaralni mennek. A másik fontos tényező a csökkenő hozamok, amivel persze az állampapírok is lépést tartottak, de felismerték az emberek valószínűleg, hogy relatíve magas hozamokat lehet nagy biztonsággal elérni, de emellett az a vélekedésem, hogy a sajtó is nagyon sokat segített nekünk, mégpedig azzal, ahogy az Egészségügyi Hozzájárulás (eho) kamatokra való kiterjesztését kezelte, tehát, hogy a plusz 6 százalék a forintalapú állampapírokra nem vonatkozik.”
A magyar lakosság jelenleg 1426 milliárd forintnyi állampapírt birtokol, míg a külföldiek kezében lévő állomány 5000 milliárd körüli. A vezérigazgató-helyettes az elismerte, hogy az újonnan nyílt állampapír eladással foglalkozó irodák jelentős forgalmat még nem bonyolítanak. A lakossági vásárlások növekedését az 1 éves kamatozó kincstárjegy viszi, ami tíz bank illetve az Államkincstár fiókjaiban kapható, tehát ez a legszélesebb kínálatú. A júliusi értékesítésben ez 79 milliárd forintot tett ki.