Vegyes társaságé lehet az MKB
További Adó és költségvetés cikkek
- Egy tollvonással 300 milliárdot vett ki a kormány a Gazdaságvédelmi Alapból
- Augusztusban a kormány állja a cechet a brit éttermekben
- Minden idők második legnagyobb magyar költségvetési hiánya jött össze júniusban
- Még egy napja van arra, hogy ne az állam rendelkezzen az adója 1+1 százalékáról
- Május 1-től a fizetés nélküli szabadság ideje alatt is fizeti a cég a társadalombiztosítást
Több vevőből álló konzorcium adta a legjobb ajánlatot az MKB-ért, értesült a Figyelő. A lap szerint a konzorciumot indiai és kínai üzletemberek és bankárok vezetik, de a vevők között van a magyar Pannónia nyugdíjpénztár, ami a Gránit Bank tőkeemelésében is részt vett, valamint egy Metis Magántőkealap nevű pénzügyi alap, amit a nemrég indított Minerva Tőkealap-kezelő Zrt.
A Figyelő cikkének megjelenése után adott ki közleményt, amiből az derül ki hogy a 31 milliárd forintos jegyzett tőkéjű Metis Magántőke Alap elsősorban ipari, élelmiszeripari, mezőgazdasági, valamint pénzügyi és fizetésforgalmi szolgáltató vállalatokba kíván befektetni hazánkban és a régióban. Az Alap a későbbiekben határozottan épít az üzletrészek Budapesti Értéktőzsdén keresztül történő értékesítésének lehetőségére.
"A Minerva azért indította útjára a Metis-t, mivel növekvő piaci igényt látott a Magyarországon még kevésbé alkalmazott magántőke alap (private equity fund) jellegű befektetésekre mind befektetői, mind vállalati finanszírozási oldalról. Hazánkban eddig elsősorban a kockázati tőke alapok terjedtek el, melyek főként új, induló vállalkozásokra (start up) koncentrálnak. A Metis Magántőke Alap elsősorban az érettebb szakaszban lévő vállalatokba kíván befektetni" - írják.
A Metis-t kezelő Minerva Tőkealap-kezelő Zrt. vezérigazgatója Jaksa János húszéves kereskedelmi banki vezetői tapasztalattal rendelkezik. 1995-től dolgozott a Raiffeisen Bank Zrt-nél különböző vezetői pozíciókban, 2009-2015 között a bank vállalati üzletágát és vállalati értékesítési területét vezette.
A piacon elterjedt az a pletyka, hogy a külföldi magántőke-alapokon keresztül közvetett módon az MNB Pallas Athéné Domus Scientiae Alapítványa vehette meg a tulajdonosi jogokat gyakorló MNB-től a 343 milliárd forintnyi rossz hitelétől megszabadított, és a jegybank volt alelnöke által vezetett MKB-t. Ezt viszont az alapítvány vezetése és Nagy Márton, az MNB alelnöke is tagadta.
A lap szerint azt ugyanakkor még nem lehet kijelenteni, hogy ez a konzorcium lesz a végleges vevő, mert a Pénzügyi és Stabilitási Tanács még döntenie kell, és ez után az MNB-nek még 60 napja van, hogy véglegesítse a választást.
A válság utáni években masszívan veszteséges MKB Bankot a magyar állam 2014-ben vásárolta meg a bajor államtól és annak bankjától, a jegybank és az Európai Bizottság megállapodása szerint pedig 2016 első felében kellett újra privatizálni az azóta szanált céget.