Vagy az amerikaiak nagyon felszínesek, vagy a magyarok nagyon korruptak

További Adó és költségvetés cikkek

Elkezdődött a tárgyalás az elmúlt évek talán legkomolyabb diplomáciai botrányának nevezhető kitiltási botrányhoz kapcsolódó büntetőperben, egy hivatalos és egy alternatív sztori is kezd kirajzolódni. Viszont még egy csomó minden tisztázatlan, a hivatalos változat még messze nem magyaráz meg mindent. Most megpróbáljuk összeszedni, mit lehet eddig tudni a kitiltási botrányról, mi derült ki a Fővárosi Főügyészség vádemelésével, mit tudtunk meg eddig a tárgyaláson és mik azok a kérdések, amikre még nem kaptunk választ.

Egyre több részlet derül ki az elmúlt évek egyik legnagyobb balhéjáról, a kitiltási botrányról, de még mindig kicsit több a kérdés, mint a válasz. Egy vádlott ugyan már van, és úgy tűnik, az amerikaiak nem minden alap nélkül kiáltottak korrupciót, az ügyészség decemberi közleménye alapján két lehetőség körvonalazódik.

Az egyik, hogy maguk a kitiltások nem voltak igazán megalapozottak, a hat embert különösebb utánanézés nélkül tiltották ki az Egyesült Államokból.
A másik lehetőség, hogy a magyar hatóságok munkája volt annyira elnagyolt a kitiltási ügy után indult nyomozásnál, hogy mindössze egyetlen, a politikától távol eső, nem létező befolyásával üzérkedő vállalkozóra bukkantak.

Hogy a két lehetőség közül melyik az igazság, tehát az amerikaiak kavartak feleslegesen, vagy a tényleges politikai korrupciót nem sikerült felfedni, arról talán közelebbi képet kaphatunk, ha elkezdődik a tárgyalás, és például ismertetik a konkrét vádiratot, egyelőre azonban elég sok a nehezen érthető részlet az ügyben.

Hogy kerül a képbe a NAV és a biztosan kitiltott Vida Ildikó? Mi közük van a Századvégről és kenőpénzről hadováló kisvállalkozóhoz? A századvéges Heim Péter miért nem nézett utána, hogy tényleg ki van-e tiltva? Tényleg annyira amatőr-e egy amerikai gigacég és az amerikai nagykövetség, hogy egy csaló az orruknál fogva vezesse őket, és kirobbantsák az utóbbi évek legkellemetlenebb diplomáciai botrányát? Sorra vesszük az eseményeket.

Az olajon csúszott el minden

Alaposan megkavarta az állóvizet, amikor december 18-án egyévnyi nyomozás után az ügyészség vádat emelt a kitiltási ügyben egy bizonyos Tábor Viktor nevű vállalkozó ellen, aki „vesztegetést színlelve befolyással üzérkedett”. Az ügyészség szerint Tábor 2014-ben azt mondta a Bunge nevű amerikai étolajmulti lobbistájának, el tudja intézni, hogy 27-ről 5 százalékra csökkenjen az étolaj áfája.

Azt mondta, ismeri Heim Pétert, a kormánynál nagyon jól fekvő Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnökét, aki elintézi a dolgot, csak egy konkrétan megnevezett alapítványnak kell fizetni kétmilliárd forintot, az összeg részben vezető beosztású hivatalos személyek megvesztegetésére kellett volna, legalábbis erre lehetett következtetni arról, hogy Tábor szerint törvénymódosítással érnék el, hogy csökkenjen az áfa. Ebből azonban az ügyészség szerint semmi nem volt igaz, Tábor valójában nem ismerte Heimet, és nem állt kapcsolatban a Századvéggel sem.

A Tábor Viktorral tárgyaló Bunge-lobbista, Torba Tamás állítása szerint a találkozó után tájékoztatta erről az ajánlatról az amerikai céget, ahol természetesen egyből visszautasították, szóltak viszont az amerikai nagykövetségnek, és elindult a bürokratikus folyamat, aminek a vége a kitiltási botrány lett.

A Bunge, a Floriol és Vénusz étolajak amerikai gyártója és forgalmazója ekkor már évek óta lobbizott azért, hogy a magyar kormány csökkentse az élelmiszer-alapanyagok, elsősorban az étolaj áfáját, ami Magyarországon a legmagasabb Európában, és tegyen valamit az ellen, hogy a Bunge versenytársai nagyüzemben csalják el az áfát.

A cég nagyon rosszul jött ki abból, míg ők befizették az áfát, addig mások különböző adócsaló hálózatok segítségével ezt mellőzték, így majdnem feleannyiért tudták adni az étolajukat, mint a Bunge. A cég felkérésére készült tanulmány szerint ezzel nemcsak az adófizető versenytársaknak ártottak, de évente kb. 182 milliárd forinttal rövidítették meg a magyar költségvetést.

Korábban, az ügyészség vádemelése előtt sajtóhírek már szóltak arról, hogy az amerikai kitiltáshoz annak van köze, hogy valaki egy korrupciós ajánlattal állt elő a Bungénél, aminek a vezetői erről szóltak az amerikai nagykövetségnek, majd kitiltottak hat embert az USA-ból. Az amerikaiak ugyanakkor nyilvánosan nem közölték, hogy milyen konkrét korrupciós ügyről vagy ügyekről tudnak.

Heim nem tudja, hogy kitiltották-e

A sajtóban ekkoriban már találgatások jelentek meg arról is, hogy kik a kitiltottak, és már akkor felmerült Heim Péternek, a Századvég Gazdaságkutató elnökének és Vida Ildikónak, a NAV azóta lemondott vezetőjének a neve is. Heim Péter nem cáfolta, hogy rajta lenne a listán, de azt mondta, hogy nem tud róla, Vida Ildikó viszont elismerte, hogy több NAV-vezetővel együtt rajta van. Azt pedig természetesen mindketten tagadták, hogy korrupciós ügyben lennének érintettek.

Heim Péter

Fotó: Barakonyi Szabolcs

A magyar rendőrség sokáig egyáltalán nem nyomozott az ügyben, 2014 decemberében viszont arról érkezett hír, hogy mégis nyomozás indult „befolyással való üzérkedés” miatt. A Legfőbb Ügyészség akkor közölte, büntetőügyi jogsegélykérelmet is küldtek az Egyesült Államoknak. Ettől azt várták, hogy az amerikai hatóságok információkat adnak át a magyar hatóságnak.

Egyetlen vádlott

Ilyen előzmények után állt elő még karácsony előtt az ügyészség a T. V. monogramú vállalkozóval mint az ügy egyetlen vádlottjával, aki szerintük egyáltalán nem áll kapcsolatban a Századvéggel és Heim Péterrel, ezt csak elhitette magáról.

Heim Péter az ATV-nek nyilatkozott az ügyészség közleménye után, azt mondta, hogy tanúként őt is meghallgatták, de nincs és nem is volt kapcsolatban sem a Bungéval, sem más amerikai céggel, és Tábor Viktorról sem hallott korábban. És még soha senki nem lobbizott nála, hogy intézzen el valamit a kormánynál, arról sincs tudomása, hogy a Századvégnél egyébként szoktak-e lobbizni.

Rengeteg kérdés maradt

Ezek után elég izgalmas lesz a folytatás, sok olyan kérdés maradt ugyanis, amire még nincsen válasz, az ügy fontos részletei homályban maradtak, bizonyos szálak pedig teljesen kibogozhatatlanok. Kedden megkezdődött a tárgyalás, ismertették a vádiratot, jelenleg a tanúkat hallgatják meg.

Tábor Viktor egyébként a tárgyaláson elmondta, 2011 óta ismeri Torba Tamást, amikor a Széchenyi Bank tanácsadójaként megbízta valamivel Tábor informatikai cégét. A munka során barátok lettek Táborral, akivel azután is rendszeresen összejártak sörözni és beszélgetni, hogy már nem dolgoztak együtt, sőt, Tábor egyszer még kölcsön is kért Torbától, amikor megszorult.

2014-ben Tábor meghívta barátját a cége éves rendezvényére, ahol cigizés közben mesélt Torbának arról, hogy indulni akar cégével egy innovációs pályázaton, amin kétmilliárd forintot lehet nyerni, de amihez stratégiai partnerséget kell kötni az állammal.

Ekkor került szóba, hogy ezek a stratégiai megállapodások valamilyen módon a Századvéghez kötődnek. Torba megkérdezte, hogy ki lehet ott a megmondóember, mert a stratégiai megállapodás a Bungét is érdekelheti. Tábor erre azt felelte, hogy Heim Péter lehet ott a főnök, de a vallomása szerint csak a véleményét mondta el, azt, hogy ismeri Heimet, egyáltalán nem.

A vallomása szerint senkinek nem közvetített semmilyen üzenetet semmilyen megvesztegetésről, a Századvéget pedig nem akarta semmilyen ügybe belekeverni.

Öt hónappal később Tábort behívták az amerikai nagykövetségre, ahol arról kérdezgették, hogy vannak-e kormányzati megbízásai (Tábor cége, az Advanced Network Technologies Kft. amúgy korábban dolgozott a NAV-nak), majd pár nappal később megvonták a vízumjogosultságát, vagyis kitiltották az Egyesült Államokból. Tábor tudta, hogy Torba ismerős a követségen, ezért megkérte Torbát, járjon utána, hogy miért tiltották ki.

Torba állítása szerint azt mondta neki, hogy valamilyen árukövető rendszerben „keresztbefeküdt az amerikaiaknak”, ezért tiltották ki. A vádlott szerint az amerikai követségen azt mondták neki, hogy nem akarták, hogy rajta legyen a listán (amin ő látta Vida Ildikót és Heim Pétert is), de erről az USA-ban döntöttek. 2015-ben aztán a rendőrség is megjelent Tábornál, átkutatták a lakását, átnézték a levelezését.

Kérdés az is, hogy a NAV és az USA-ból kitiltott Vida Ildikó mennyire volt benne és miben, illetve mennyire megalapozottan keveredett bele ebbe a botrányba, ami miatt később le is mondott. Torba Tamás vallomásában azt állította, hogy Tábor Viktor nemcsak azt mondta, hogy a kétmilliárd forintért

az áfacsökkentés mellett azt is elintézik, hogy a NAV kicsesszen a Bunge versenytársával, a szintén amerikai Glencore-ral azzal, hogy visszatartja annak 16 milliárd forintos áfa-visszaigénylését.

A vádlott vallomása szerint ez az egész nem igaz. Torba szerint ez így elhangzott, de ez még mindig nem jelentené, hogy a NAV tud arról, hogy valaki a nevében ilyet ígérget.

Tehát az amerikai hatóságok vagy tudnak valami biztosabbat arról, hogy a NAV és Vida Ildikó mennyire volt benne ebben a megvesztegetési ügyben, vagy megalapozatlanul, bemondás után tiltották ki a NAV vezetőjét és lehet, hogy még pár munkatársát. Remélhetőleg kiderül majd, hogy melyik az igaz.

USA 2024

Cikkek, esélyek, portrék, eredmények, térképek – minden egy helyen!

Ne maradjon le semmiről, kövesse az Indexen az amerikai elnökválasztás legfontosabb pillanatait és böngéssze a Fehér Ház blog tartalmait!

November 1-től folyamatosan frissülő hírfolyamunkban számolunk be minden fejleményről, a voksolás éjszakáját kiemelt figyelemmel kísérjük. A választás másnapján reggel hét órától élő videós műsorral jelentkezünk, interaktív térképeink segítségével pedig minden információt megtalál!

Tovább a Fehér Házra