Mégis megnő az államadósság

A kormány után a Portfolio szerint a KSH is elfogadta, hogy nem értelmes dolog az állami Eximbank kötelezettségeit egyszerűen kihagyni az államháztartás és így az államadósság vizsgálatából.  

De

Az Eurostatnak ezek szerint ez mindegy, de például eszerint 2015-ben még GDP-hez mérten is kicsit (0,05 százalékot) nőni fog az államadósságunk, nem csak abszolút értékben. 

Igazából azért is most adhatták be derekukat, mert a EDP-adatszolgáltatás évetne kétszer, szeptemberben és áprilisban van, a következő így mindenképp a választások után, április végén lesz (Európai Unió Túlzott Hiány Eljárása ~ Excessive Deficit Procedure, azaz EDP).

Mindenesetre csak az Eximbank ügye egy négy éve húzódó vita, ami miatt sokáig kiírta az Eurostat Magyarország mellé, hogy a statisztikai adataink nem feltétlenül megbízhatóak.  A statisztikai elszámolási viták kezelésében illetékes bizottság (CMFB) korábban már az Eurostatnak adott igazat a magyar hatóságokkal szemben. A legutóbbi EDP-jelentésben, amiben a magyar hatóságok részletesen beszámolnak az európai statisztikusoknak a magyar államháztartási adatok és az államadósság alakulásáról, a garanciaalapokat ezért például már át is sorolták a magyar szervek az államdóssághoz, ami miatt a 2015-ös deficit 169 milliárd forinttal meg is emelkedett.

Még nagy tétel lehet az MNB alapítványainak ügye. Ezek is teljesen közpénzből működnek, attól függetlenül, hogy egyfajta államok az államban és az MNB ilyesmi pénzszórása eleve egyes vezetőinek hóbortjaira, azaz különlegesebb céljaira lett kitalálva. Az alapítványok az MNB-től kaptak közpénz, majd ebből részben magyar állampapírt is vettek. Ami elég hasonló ahhoz, mintha az MNB maga kezdene el magyar államadósságot venni. 

Ez pedig elég problémás, tekintve, hogy ők csinálják a pénzt is Magyarországon. Amikor szóltak MNB-nek, hogy ez nem fog menni hosszú távon, akkor az alapítványok elkezdték eladni az állampapírjaikat, és azóta még inkább ingatlanokat vesznek, azért nem szól be az Erópai Központi Bank. De még mindig lehet az alapítványoknál 40 milliárdnyi állampapír is. 

Illetve a szintén állami MFB kötelezettségei is igazából az állam kötelezettségei, attól függetlenül, hogy belemérik-e a hivatalos államadósságba vagy sem. De Bernáth Tamás, az MFB elnök-vezérigazgatója szerint ők mindent megtesznek azért, hogy az ő adósságaik valahogy ne számítsanak bele az államadósságba.