A gazdaságpolitikánk inkább a foglalkoztatás ellen dolgozott
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Állás cikkek
2010 óta folyamatosan egyre többen dolgoznak a KSH szerint, a most kijött tárkis Társadalmi Riportban viszont a Budapest Intézet kutatói megnézték, hogy ebből mennyi a statisztikai látszat. Nem kevés. A statisztikánkat erősen torzítja sorrendben:
- Az elképesztő mennyiségű közmunkás, akiket már télen is fizetünk. Ráadásul máshogy is mérjük őket 2014 óta, a statisztika számára kedvezőbben.
- Egyre többen dolgoztak külföldön, és egyre kevesebb külföldi nálunk.
- A KSH a mintavételt is megváltoztatta, ami után rögtön valamiért több tízezerrel többen dolgoztak a statisztika szerint.
Viszont közmunkások és külföldön dolgozók nélkül is javul a helyzet, csak a statisztikai változtatásokkal 2014-ben értük el a válság előtti foglalkoztatási szintünket.
2009 előtt nagyjából 35 ezer ember volt átlagosan évente közmunkás, de ahogy elkezdtünk egyre erősebben erre építeni 2015-re már 200 ezer fölé ment a számuk, idén augusztusra egyébként már 250 ezernél járunk. Az utolsó évekbeli emelkedést az hozta, hogy télen is elkezdték beküldeni az embereket közmunkára, akik, ha nem fogadják ezt el, akkor más, szociális támogatásuknak is búcsút mondhatnak.
A közmunkásoknak pedig elkezdtek képzéseket szervezni télre, vagy hideg időben végezhető munkákat kitalálni. Ezzel párhuzamosan a KSH-nál 2014-től azokat is dolgozónak számolják, akik ilyen képzést kapnak. Ez viszont
létrejövő munka, hanem a Belügyminisztérium azévi közmunkakerete alapján létrejött adminisztratív megoldás, ezért a valós folyamatoknál érdemes nem számolni ezzel. Ha a közmunkásokat továbbra is munkanélkülieknek tekintjük, akkor 12,1 százalék volt a munkanélküliségi ráta 2015 elején.
A magyar munkaerőpiac mérését szintén torzítja, hogy a külföldön dolgozók közül magyar foglalkoztatottnak számítja a KSH azokat a külföldön dolgozókat, akik "időről-időre" hazalátogatnak, "s a háztartás jövedelméhez keresetükkel hozzájárulnak". Az ő munkájuknak szintén semmi köze már a magyar munkaerőpiaci folyamatokhoz.
A külföldi munkavállalás negatívan is torzíthatná a magyar folyamatok megítélését, ha sok külföldi dolgozna nálunk átingázva szomszédból. De erről nincs szó, az ő számuk egyre csökkent az elmúlt időszakban.
Harmadrészben pedig a KSH mintavétele megváltozott 2013 vége után, 2014-elejére pedig arra lehettünk figyelmesek, hogy 63 ezerrel többen dolgoznak egy negyedévvel később. Ezt azóta se tudjuk, hogy mitől van. Az elmúlt 15 évben soha nem volt még negyedévről negyedévre ekkora ugrás, azért gyanús erősen. A téli közmunka magyarázhat nagyjából 18 ezer embert még, a maradék 45 ezer új dolgozó nem tudni, hogy honnan bújt elő három hónap alatt.
Régiós összevetéseben az látszik, hogy a 2010 után mért foglalkoztatási szintemelkedés a régiós versenytársakhoz képest is jelentős, de nem kiemelkedő, és a felzárkózáshoz eddig még nem volt elegendő.
Megnézték még azt is, hogy nálunk az iskolázottság javult-e 2008-2015 közt, vagy esetleg a népesség életkori összetételében lett-e érdemi változás, de ezeknek kevés hatása volt. Az átlagos iskolázottság egyébként folyamatosan nőtt, ami egyrészt annak tudható be, hogy a hatvanas években oktatási reform volt, legalább a minél több középiskolai végzettségért. Így ahogy az előtte tanulók kihalnak és nyugdíjba mennek, némileg lassan javul az élők képzettségi összetétele. Másrészt a rendszerváltás utáni oktatási boom is kezdett beérni.
A szakpolitikai és gazdasági folyamatoknál komoly foglalkoztatási javulást az időszak alatt az 1997-es és 2009-es nyugdíjkorhatár-emelés hozott, illetve a 2011-es nyugdíjszigorítás. A konstans hatás, azaz az általános gazdaságpolitika és környezet hatása 2014-ig kedvezőtlen volt, azaz csökkentette a foglalkoztatást, derült ki a Scharle Ágotáék Társadalmi Riportban megjelent kutatásából.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
