Kik jártak jól a kivándorlással?

Az utóbbi időben a bérek gyors növekedése mögött az egyik legfontosabb hajtóerő a magyar munkaerő évek óta tartó külföldre vándorlása, ami növeli az országban maradó munkaerő iránti keresletet, ezzel együtt pedig a béreket is.

A Nemzetgazdasági Minisztérium adatai alapján 2015 végén a feldolgozóiparban, az egészségügyben, a szállításban, az építőiparban, illetve a turizmusban és vendéglátásban volt a legnehezebb munkaerőt találni.

Ezek az iparágak egyébként a szállítás kivételével pont megegyeznek azokkal az iparágakkal, amikben a legtöbb magyar munkát talált Angliában az MTA nemrég megjelent Munkaerőpiaci Tükör 2015 című kiadványában megjelent egyik tanulmány alapján (a tanulmány szerint a kereskedelemben is sok magyar talált munkát, ami a hetedik munkaerőhiány által leginkább sújtott iparág volt 2015 végén).

Egy korábbi, 2014-es kutatásból az is kiderült, hogy Közép-Magyarországhoz képest minden régióból többen vándoroltak ki, különösen a Dél-Dunántúlról, Dél Alföldről és Észak-Magyarországról. Kíváncsiak voltunk, hogy hogyan alakultak a kivándorlás által leginkább érintett iparágakban a bérek regionális lebontásban, ezért elkértük a Fizetések.hu novemberi adatait, és térképen ábrázoltuk a különbségeket.

Jól jártak az autógyárak alkalmazottjai a kivándorlással

A kivándorlás által érintett szakmák közül a feldolgozóiparban lehet a legnehezebben munkaerőt találni, és az öt vizsgált iparág közül itt voltak novemberben a legmagasabb fizetések. Budapesten voltak a legmagasabbak a fizetések, átlagosan 370800 forint bruttót keresett egy átlagos alkalmazott a feldolgozóiparban novemberben. Az autógyárak és a határ közelsége is hozzájárulhatott ahhoz, hogy a fővárost Vas, Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom követte bérek tekintetében a listán.

A legrosszabbul Tolnában, Somogyban, Csongrádban és Bács-Kiskun megyében kerestek a feldolgozóiparban dolgozók. Hasonló egyébként a fizetések regionális eloszlása az egészségügyben, ahol szintén Budapest vezet csaknem 250 ezer forintos bruttó havi fizetéssel, de Vas, Zala és Veszprém is kiemelkedik a többi megye közül 220-230 ezer közötti havi bruttóval. Ezeken a megyéken kívül még Pest, Heves és Győr-Moson-Sopron is még a viszonylag jó bérszinttel bíró megyék közé tartozott.

A legrosszabb fizetések az egészségügyben Nógrád megyében vannak, ahol csak havi 172 200 az átlagos bruttó, de Szabolcs-Szatmárban vagy például Békés megyében is elég rosszul keresnek az országos átlaghoz képest az egészségügyben dolgozók.

Ugyanez a trend már nem látszik a kereskedelemben, ahol az utóbbi időszakban talán a legnagyobb mértékben nőttek az fizetések. A kereskedelemben is Budapest áll a lista élén (325 900 forintos bruttóval), ebben az iparágban sokkal kisebbek a különbségek a megyék között.

Pest, Bács-Kiskun és Komárom-Esztergom megyében is 230-240 forintos bruttó fizetést lehetett megkeresni novemberben. A lista alján itt is Nógrád megye van 165 ezres bruttóval. 

Hatalmas különbségek vannak a turizmusban

Az építőiparban is kisebbek az eltérések fizetésekben az egészségügyhöz vagy a feldolgozóiparhoz képest, és itt az figyelhető meg, hogy az ország keleti és nyugati részén, illetve a közepén magasabbak a bérek. Itt is kiemelkedik Budapest és Pest megye, de Győr-Moson-Sopron megyében is 260 ezer körül van a havi bruttó, ami a második legjobb átlagnak számít az országban.

A keleti határ mellett, például Szabolcs-Szatmár-Beregben majdnem ugyanakkora az átlagfizetés, mint Vas és Zala megyében, ami azért is érdekes, mert az építőiparban a munkaerő nagy része tud nyelvtudás híján is magasabb bérszínvonalú országokban dolgozni, ami alapján inkább az lenne logikus, ha nyugaton ennek az eredményeképpen magasabbak, keleten pedig alacsonyabbak legyenek a bérek (mivel az Ukrajnából érkezők lenyomják a béreket, míg a nyugati határ mentén a magyarok hiánya felviszi a fizetéseket).

Ha az építőipart regionális eloszlás szempontjából egyenlő iparágnak számít, akkor a turizmus ennek pont az ellentéte, viszont itt Budapest még az átlagosnál is jobban kiemelkedik havi 225 400 forintos bruttóval, amit Somogy és Borsod-Abaúj-Zemplén megye követ 181 ezer forint körüli havi bruttóval.