Megszavazták a szakképzési rendszer átalakítását

Hiába tiltakoztak a pedagógusok, az Országgyűlés 119 igen, 40 nem szavazattal és 25 tartózkodással elfogadta a szakképzési törvény teljes átalakítását, amelynek részeként megszűnik az OKJ, és a szülő kötelessége lesz gyermekét 18 éves koráig vagy egy részszakma megszerzésig taníttatni. 

Az elfogadott törvényjavaslat szerint, amelyet Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter nyújtott be, jövőre változik az iskolák megnevezése, a képzés hossza és az oktatók jogállása is. A diákok a cégeknél munkaviszony keretében vesznek részt a gyakorlaton, az általános iskolát be nem fejezőket pedig „dobbantóprogram” segítségével próbálják meg szakmához juttatni. A változtatásokról a törvény megszavazása előtt itt írtunk részletesebben.

A törvény alapján a 2020/2021-es tanévtől a szakképző intézményeknek két típusa lesz:

• az ötéves technikum, amellyel az előterjesztő célja az, hogy néhány éven belül kinevelhető legyen a ma például a jármű- és a vegyiparból hiányzó középvezetői kör, és amely érettségit ad, így ezt elvégezve egyetemre lehet menni, a technikusi vizsga pedig  emelt szintű érettséginek felel meg;
• és a hároméves szakképző iskola, amely egyéves ágazati alapozó képzésből és kétéves szakmai képzésből áll. 

A gyakorlati oktatás esetén szakképzési munkaviszony jön létre a tanuló és a duális képzőhely, vagyis a gyakorlatot szervező cég között. Erre a jogviszonyra a munka törvénykönyvét kell alkalmazni bizonyos eltérésekkel, így például a szerződés alanya munkavállalóként a 15. életévét betöltött tanuló is lehet.

Tanulmányi eredményétől függően a nappali oktatásban részt vevő tanuló ösztöndíjra jogosult, emellett egyszeri pályakezdési juttatást is kaphat, ha befejezi a képzést, és szakmát szerez. Pölöskei Gáborné, az ITM államtitkára azt közölte, hogy a szakképzési ösztöndíj a szakképző iskolák 9. évfolyamában egységesen 14 ezer forint, majd a teljesítménytől függően 10 ezer és 50 ezer forint közötti azoknak, akik nem vesznek részt duális képzésben. A technikumokban a 9. és 10. évfolyamosok havi 7 ezer forintot kapnak egységesen, és további juttatásokra is jogosultak. Ösztöndíjat a munkaszerződéssel nem rendelkezők kaphatnak, a duális képzésben részt vevők a minimálbér 25-60 százalékára számíthatnak, ami az utolsó évben akár 100 százalékra is emelkedhet. A sikeres szakmai vizsgát követően a tanulók vizsgaeredménytől függően 150 ezer és 300 ezer forint közötti összeget kaphatnak.

A jogszabály bevezeti az úgynevezett „dobbantóprogramot”, amely az általános iskolát el nem végző, magatartási és tanulási zavarokkal küzdő, az iskolai rendszerű oktatásban lemaradó tanuló, illetve képzésben részt vevő diák felzárkóztatását szolgálja, a későbbiekben pedig egy részszakma megszerzését biztosítja.

KDNP-s kezdeményezésre került a jogszabályba, hogy – a gyermek gazdasági és társadalmi életben való önálló részvétele esélyeinek elősegítése érdekében – a tanuló törvényes képviselője köteles gondoskodni arról, hogy a tankötelezettségét teljesített kiskorú gyermeke vagy a nevelése alatt álló kiskorú tanuló kimaradása esetén tizennyolc éves koráig, de legalább egy részszakma megszerzéséig tanulmányokat folytasson.

A törvény szerint szakképző intézmény alkalmazottja az eddigi közalkalmazotti státus helyett munkaviszonyban vagy megbízási jogviszonyban állhat. Az ITM helyettes államtitkára a változásról azt mondta, a szakképzésben a követelmények jelentősen eltérnek a közneveléshez képest. A szakképzésben a tanárok a törvény alapján oktatóknak minősülnek, foglalkoztatásuk a munka törvénykönyvének hatálya alá kerül. Ennek indoka, hogy a közalkalmazotti bértábla a szakképzés számára nem felel meg, hiszen a műszaki végzettségű oktatókat csak versenyképes fizetéssel lehet a tanári pályán tartani, és a tapasztalt szakemberek részvétele is csak így biztosítható a szakképzésben.