Dömötör
9 °C
18 °C
Index - In English In English Eng

Több nő dolgozik a járvány frontvonalában, kevés pénzért

HUS 3040
2020.04.29. 18:23 Módosítva: 2020.04.29. 19:37

A koronavírus-járvány kezdete óta sok szó van a járvány frontvonalában dolgozókról, akikre sokan hősökként hivatkoznak, akiket naponta este nyolckor megtapsolnak szerte az országban. Ilyenkor elsősorban talán az egészségügyben dolgozók jutnak mindenkinek az eszébe, de ugyanilyen nagy megbecsülést nyertek a járvány alatt a futárok, a tömegközlekedésben dolgozók, a bolti eladók és mindazok, akik lehetővé teszik, hogy ne álljon le teljesen az élet a karanténban. 

De azon kívül, hogy mit csinálnak, tudjuk, hogy kik is a frontvonalban dolgozók? Erre a kérdésre keresi a választ a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi Intézetének legfrissebb tanulmánya. A korábban a Magyar Tudományos Akadémiához tartozó kutatóintézet két közgazdásza, Adamecz-Völgyi Anna és Szabó-Morvai Ágnes a KRTK Kapcsolt Államigazgatási Paneladatbázisát használta arra, hogy hozzávetőlegesen megmondja, mik is jellemzik azokat a dolgozókat, akikért naponta tapsolnak a többiek. 

Az adatbázis a magyar lakosság 50 százalékát fedi le, a kutatók pedig azt nézték meg, hogy 2017. decemberében kik dolgoztak a magánszférában vagy a közszférában teljes munkaidőben, alkalmazottként vagy közalkalmazottként olyan munkakörökben, amelyekre most frontvonalbeliként tekinthetünk. Bár az adatok több mint két évesek, a szerzők szerint szerencsére a foglalkozások és a bennük dolgozók fő sajátosságai ilyen rövid idő alatt nem változnak lényegesen.

A mintában szerelők 18 százaléka dolgozott frontvonalbelinek tekinthető munkakörben. Az első szembetűnő jellemzője ezeknek a munkaköröknek, hogy 

Több nő dolgozik a járvány frontvonalában, mint férfi. 

A mintában szereplő nők 23 százaléka dolgozik ilyen területen, míg a férfiaknál ez az arány mindössze 15 százalék. A frontvonalban dolgozók 57 százaléka nő, míg a nem frontvonalban dolgozó alkalmazottak között ez az arány csak 43 százalék.

kti ábra 1.PNG
Grafika: KRTK KTI

Ez nem túl meglepő, ha belegondolunk, hogy a kifejezetten érintett szakmák közül az egészségügyi ápolók, a bolti eladók, a gyógyszerészek, a takarítók, a szociális munkások és a bentlakásos otthonok alkalmazottai között nagyobb arányban vannak nők.

Vannak persze férfiak által dominált frontvonalbeli szakmák, mint a kamionsofőrök, tömegközlekedési járművek vezetői, rendőrök és tűzoltók, ezekben a szakmákban viszont kevesebben dolgoznak, mint azokban a foglalkozásokban, ahol többségben vannak a nők.

Bár elsőre az orvosok és ápolók ugranak be, ha a járvány frontvonalában dolgozókról beszélünk, a fertőzésnek fokozottan kitett, alapellátást végző dolgozók legnagyobb csoportját viszont a kereskedők és bolti eladók teszik ki, ilyen munkakörben dolgozik a vizsgált dolgozók negyede. Őket a kamionsofőrök (15%), a nem diplomás ápolók (14%) és a takarítók (14%) követik. 

kti ábra 2.PNG
Grafika: KRTK KTI

A frontvonalban dolgozók átlagos életkora is eléggé szakmától függ. Bizonyos foglalkozásokban, például a mentőtisztek, bolti eladók, felszolgálók, rendőrök, tűzoltók és kamionsofőrök között a tanulmány szerint lényegesen alacsonyabb a dolgozók életkora. Vannak viszont olyan szakmák, amelyekben nagyobb arányban dolgoznak 55 éven felüliek, például az állatorvosok, a takarítók és a taxisofőrök között.

A kutatók azt is megvizsgálták, hogy a frontvonalban dolgozókat, akik így-vagy úgy, de kockára teszik az egészségüket a munkájuk közben, anyagilag ezért mennyire becsüli meg a társadalom.

A vizsgálat eredménye szerint ez is nagyon változó. Ezt a szerzők úgy vizsgálták, hogy megvizsgálták, az egyes csoportokba tartozó alkalmazottak bruttó havi átlagbére a saját 1 jegyű FEOR foglalkozáskategóriájukban alkalmazottak átlagos bérének hány százalékát érte el. Vagyis hogy a hasonló végzettséget megkövetelő munkákhoz képest hogy keresnek ezek az emberek. Ebből az látszik, hogy a frontvonalbeli dolgozók a férfiak által dominált szakmákban keresnek többet a hasonló végzettségű társaiknál,

azokban a szakmákban, ahol több nő dolgozik, az átlagbér nem éri el a hasonló szakmák átlagos bérszintjét.

kti ábra 3.PNG
Grafika: KRTK KTI

A hasonló végzettséget igénylő foglalkozásokhoz képest lényegesen magasabb az átlagkereset a tömegközlekedési eszközök vezetői, a rendőrök és tűzoltók, valamint a szemétszállítók körében. Egyes szakmákban viszont nagyon alacsony a frontvonalban dolgozók fizetése, amely

a hasonló végzettséget és képességeket igénylő többi szakmában dolgozók átlagbérének 75 százalékát sem éri el.

Ilyenek a diplomás ápolók, a szociális munkások, a bentlakásos otthonokban dolgozók (jellemzően átlagos életkorú nőket tömörítve) és a mentőtisztek (jellemzően az átlagos munkavállalónál fiatalabb férfiak), összesen a frontvonalban dolgozók 26 százalékát adva. „Emiatt ezeknél a szakmáknál kiemelkedően fontos lenne a jelenlegi helyzetben a társadalom érdekében nyújtott teljesítmény anyagi elismerése is” – zárják a tanulmányt a szerzők. 

(Borítókép: Huszti István / Index)