Az OTP összes beadványát visszadobták, formai okokoból
További Bank és biztosítás cikkek
-
Megvásárolta piaci riválisát Mészáros és Keszthelyi Erik alkuszcége - A Takarék beszáll Mészáros Lőrinc és Keszthelyi Erik alkuszcégének cégébe
- Az MNB megbüntette az állami fejlesztési bankot
- MNB: Több mint 9 millió azonnali fizetés történt márciusban
- 26 milliárd forint veszteséget jelent az OTP-nek a törlesztési moratórium
Valutaváltó
A bíróság különböző formai okokból elutasította az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank, a Merkantil Bank és az OTP Ingatlanlízing kereseteit, a pénzintézetek ezeket módosított formában ismét be fogják nyújtani - közölte az OTP az MTI megkeresésére, hozzátéve, hogy a történtek miatt az OTP csoport tagjainak tárgyalási időpontjai egyelőre nem ismertek.
Az OTP teljesen biztos abban, hogy hitelezési tevékenységük során a mindenkori jogszabályoknak megfelelően jártak el, és ezt bizonyítani szándékoznak a bíróság előtt is.
Az OTP Bank álláspontja szerint aggályos, hogy a devizahitelesek kimentését szolgáló 2014. évi XXXVIII. törvény megfelel-e az alkotmányos követelményeknek, ezért várhatóan az Alkotmánybírósághoz fordul.
Rekordveszteség
Brutális nagyságú, 153,146 milliárd forintos veszteséget volt kénytelen elkönyvelni az OTP Bank a második negyedévben.
A korrekciós tételeknek hívott leírások összesen 192,1 milliárd forinttal rontották a bank második negyedéves számait, ez alapvetően két tényezőből tevődött össze. Egyrészt a devizahiteles csomag miatt képzett céltatalék adózás utáni 176,1 milliárd forintos eredményrontó hatásából, másrészt az Ukrán leánybankkal kapcsolatos tartalékképzések összességében adózás után 19,6 milliárd forintos veszteségéből adódott. (A veszteségek miatt kevesebbet kell adózni, ezért alacsonyabb a korrekció, mint a két tétel összeadva.)
Összességében a végtörlesztés óta nem látott, 361 milliárd forintos veszteséget könyvelt el a magyar bankszektor a második negyedévben.
A múlt hét pénteken kezdődtek meg azok a perek, amelyekben arról kell dönteni, hogy tisztességesek-e a pert indító pénzügyi intézmény egyoldalú szerződésmódosítást - például kamat-, költség-, vagy díjemelést - lehetővé tevő rendelkezései az általános szerződési feltételekben.
Az első ilyen perben pénteken a Kéthely és Vidéke Takarékszövetkezet keresetét elutasította a bíróság, hétfőn a Milton Hitelezési Zrt. vesztett, a K&H és az MKB devizahiteles perében pedig elhalasztotta az ítélethozatalt a törvényszék.
Korábban a Fővárosi Törvényszék elmondta, hogy múlt hét csütörtökre már 20 banki keresetet utasítottak el, miközben összesen 38 bank adott be ilyet. A törvényszék jelezte, ezek közül 6 kereset elutasításának oka volt az, hogy csak szkennelve, és nem szerkesztve adták be a keresetet.
A többi 14 esetben két másik okból utasították el a keresetet:
- mert "a melléklethez tartozó kivonat nem jelölte meg azt az időszakot, amely alatt az általa alkalmazott, perben kifogásolt, Általános Szerződési Feltételek (ÁSZF) érvényben voltak."
- és mert "a pénzügyi intézmények nem jelölték meg, illetve nem csatolták azokat a tényeket és bizonyítékokat, amelyekkel alátámasztották volna az általuk alkalmazott ÁSZF tisztességes voltát."
A törvényszék azt is elárulta, hogyha 2014. augusztus 25-én utasítanák el a keresetet formai okokból, akkor ettől naptól kezdve kapnának még öt napot a bankok, hogy újra benyújtsák a keresetet.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
