Kisanyargatjuk magunkat az adósságból

Régóta, többen javasolták, végül a KDNP állt elő májusban a családi csőd ötletével, a törvény júniusban már át is ment a parlamentben, szeptember első napjától pedig életbe is lép. A „természetes személyek adósságrendezési eljárása” viszont jóval kevesebb embert érint majd, mint akiket kilakoltatás fenyeget, akiken pedig segít, azok se biztos, hogy szép hangosan fogják megköszönni.

Jönnek a szűk esztendők

A holnaptól életbe lépő magáncsőd két csoportra osztja a magyarországi adósokat:

1. azokra a szerencsétlenekre, akik kérhetnek magáncsődöt;
2. és azokra a még szerencsétlenebbekre, akik nem.

Az első csoport 2016 októberétől bővül egy kicsit, mert onnantól már nemcsak a lakáshitelesek kérhetik majd a magáncsődöt, összességében azonban még mindig többen maradnak, akik nem tudják majd igénybe venni. A lakáshitelesek között is van olyan, akinek várnia kell egy kicsit, mert szeptembertől két hónapig csak a devizahitelesek jelentkezhetnek, utána jöhetnek azok, akik a forintlakáshitelüket nem tudják kifizetni.

Ki kérheti holnaptól a magáncsődöt? Az, akinek

• lakáshitele (vagy jelzáloghitele, esetleg lízingszerződése) van forintban vagy devizában,
• amit már nem tud fizetni, késett a törlesztéssel, vagy el is maradozott vele;
• a bank pedig emiatt már felmondta vele a hitelszerződést, és jönne elzálogosítani a lakást,
• kamatokkal és járulékokkal együtt legalább 2, de legfeljebb 60 millió forinttal tartozik és,
• a tartozása több, mint a vagyona, amit el tudna adni, plusz a pénz, amit megkeresne és a törlesztésre költene a következő öt évben, de nem kétszer akkora, mint ezek így összesen.

Az egész folyamat nemcsak az adósokra, hanem az adóstársakra is vonatkozik, ők is részei kell, hogy legyenek az egész adósságrendezésnek.

Aki megfelel a feltételeknek, az kérvényezheti az adósságrendezési eljárást, és családjával együtt fel kell készülnie 5-7 igazán szűk esztendőre.

Bíróságon kívül és belül

Aki úgy érzi, hogy megfelel a feltételeknek, és belevágna a magáncsődbe, csak hogy megmaradjon a háza, annak a formanyomtatványokat kitöltve kérnie kell az adósságrendezési eljárást. Ennek három szakasza van, amik egymást követik.

Első körben meg kell próbálni bíróságon kívül rendezni az adósságot úgy, hogy az adós írásban kéri ezt a hitelezőjétől, és vállalja, hogy

• vagyonát és bevételeit bevonja az adósságrendezésbe;
• nem költ többet, mint ami az egy fedél alatt élők megélhetéséhez mindenképpen szükséges;
• folyamatosan fizet egy minimális törlesztőt, plusz minden egyebet, amit egy rendes polgárnak fizetnie kell, tehát biztosítást, adót, közös költséget, rezsit stb.

A minimális törlesztő, amit ki kell fizetni, a jelzáloggal terhelt ingatlan értéke 7,8 százalékának a tizenketted része. Szóval ha egy 10 milliós lakásra vettünk fel hitelt, akkor annak a 7,8 százaléka 780 ezer forint, ennek a tizenketted része pedig 65 ezer forint, szóval ennyit mindenképpen ki kell köhögni havonta. Emellett pedig meg kell állapodnunk a hitelezővel, hogy a többi tartozást meddig és hogyan fogjuk kifizetni.

A Családi Csődvédelmi Szolgálat itt még csak mint csöndes megfigyelő van jelen: nyilvántartásba veszi a megállapodást, figyeli a teljesítést, és szól az érintetteknek, ha valaki nem tartja be a szabályokat. Ha ilyet lát, akkor szól a bíróságnak, és kezdeményezi, hogy szüntessék meg az adósságrendezési eljárást

Mindent lát a vagyonfelügyelő

Ha nem sikerül peren kívül megállapodni, akkor bíróságra kell menni, és vállalni kell, hogy az eljárás végéig egy vagyonfelügyelő veszi át az irányítást a pénzügyeink felett, és forintra megmondja, mire mennyi pénzt lehet elkölteni.

Az adósnak

• csinálnia kell egy új számlát, amit a vagyonfelügyelő is lát, és amire minden pénzmozgást átirányít;
• minden jövedelmet és vagyont bevall a vagyonfelügyelőnek, vagy ha nem, akkor akár büntetőeljárás is indulhat ellene;
• annyit költ és arra, amire a vagyonfelügyelő engedélyt ad;
• azt a vagyontárgyát, gépét, autóját, festményeit stb. adja el, amit a vagyonfelügyelő kijelöl (persze itt vannak kivételek, arra például nem kötelezhet a felügyelő, hogy eladjuk a mosógépet, hűtőt, a gyerekünk játékait vagy a kutyát, de az autónkat vagy a számítógépet se, ha mondjuk anélkül nem tudunk dolgozni).

Emellett persze más feladatai is vannak a vagyonfelügyelőnek, például kialakítja az eljárásrendet, felügyeli és dokumentálja az egész folyamatot, és a végén megcsinálja az elszámolást, összeállítja az adósságtörlesztési tervet, stb.

Mennyit költhetnek majd az adósok, akikre a felügyelő vigyáz? Nagyjából annyit, mint egy kisnyugdíjas: egy háromfős háztartásban, ahol mondjuk van két szülő és egy gyerek, egy fő megélhetésére annyit lehet költeni, mint amennyi a minimumnyugdíj másfélszerese, vagyis 42 750 forint. A második, harmadik gyerekre vagy még a háztartásban élő családtagra a minimum nyugdíjat, vagyis havi 28 500 forintot lehet költeni.

A magáncsőd lényege az, hogy az adósok ne veszítsék el a lakhatásukat, és az eljárás ideje alatt a bankok nem is árverezhetik el az adósok lakását. De a vagyonfelügyelő és a bank mondhatja azt hogy az adós túl nagy lakásban lakik, azt nem engedheti meg magának, és kötelezhetik arra, hogy költözzön kisebb lakásba.

Ezt a törvény méltányolható lakásigénynek nevezi, a kormány rendelete szerint pedig egy háromfős családnak egy két és fél szobás, 55-70 négyzetméteres ingatlan ilyen, ami Budapesten legfeljebb 14 millió, megyei jogú városokban legfeljebb 9 millió forintba kerül. Ha az adós és családja átköltözött a kisebb/olcsóbb lakásba, és eladta a régit, akkor a két ingatlan értéke közötti különbség már repül is a bankhoz mint törlesztés.

A végén legalább jó lesz?

Ha 5-7 évet végigspóroltunk, eladtuk a plazmatévét, átköltöztünk egy kisebb lakásba, és mindent úgy csináltunk, ahogy a családi vagyonfelügyelő jóváhagyta, akkor jön az ajándék:

Egész pontosan azt a részét, amin nincs fedezet. Ez azt jelenti, hogy ha tartozunk 15 millióval, amiből 10 millión van ingatlanfedezet, akkor ha a tervnek megfelelően visszatörlesztettük azt a tízet, akkor a maradéknak már csak egy részét kell.

• A fedezetlen hiteleknek legalább a 38 százalékát meg kell téríteni a banknak,
• a közüzemi számláknál a 38 százaléknak a másfélszeresét kell kifizetni.

Ha öt év alatt nem sikerül visszafizetni a fedezett hitelt és a többinek ezt a minimális részét, akkor még két évre meg lehet hosszabbítani a folyamatot. Aki viszont valamiért rosszul viselkedik, nem vall be valamilyen jövedelmet a vagyonfelügyelőnek, vagy máshogy szegi meg az adósságrendezési eljárást, azt kizárják, utána pedig 10 évig nem igényelheti újra, hogy rendezzék az adósságát. Sőt, ha nem eltitkolunk valamilyen bevételt a csődvédelmisek elől, akkor akár okirat-hamisítással is vádolhatnak minket, ami pedig már bűncselekmény.

Még nincs kész a rendszer

Azt egyelőre csak remélni lehet, hogy a dolog működni fog a gyakorlatban is. Kovács Levente, a Bankszövetség főtitkára szerint ők azért aggódnak a leginkább, mert a magáncsőd intézményét nagyon gyorsan kellett bevezetni, így félő, hogy nincs rendesen előkészítve. A törvény, amit a parlament elfogadott, elég sok dolgot hagyott a kormányra, hogy rendeletben szabályozza, amit kb. még mind a mai napig csinálnak, ezért holnap egy olyan rendszer fog elindulni, ami még kész sincsen teljesen.