Az utófűtési idényben kedvezményt kapnak a hődíjból a dunaújvárosiak. Április elsejétől az eddigi díj kétharmadát kell fizetni, május elsejétől - feltéve, ha szükség lesz fűtésre - csupán az öt százalékát. Azok, akik előzetesen igényelték, vagy igényelik péntekig, április 1-je és 15-e között 35 százalék kedvezményt adnak. A hónap közepén 65 százalékos kedvezmény lép életbe, május elsejétől pedig szinte csak jelképes összeget kérnek a fogyasztóktól, a hődíjnak csupán 5 százalékát kell fizetni. Azok a társasházak, amelyek nem csatlakoznak az akcióhoz szezon végéig, azaz április 15-ig teljes árat fizetnek. Nekik rossz idő esetén kérelmezniük kell a pótfűtést, és azért teljes árat kell fizetniük.
Négy ország - Costa Rica, Malajzia, a Fülöp-szigetek és Uraguay szerepel a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) feketelistáján az együttműködésre nem hajlandó "adóparadicsomok" között.
Olyan országokról van szó, amelyek menedéket nyújtanak az adóelkerülőknek - akik dollár milliárdokat tartanak bankjaikban távol országuktól -, és nem hajlandóak elfogadni a pénzügyi nyitottságra vonatkozó új nemzetközi előírásokat.
A fejlett ipari országokat tömörítő szervezet összeállított egy "szürkelistát" is, amelyen olyan országok szerepelnek, amelyek beleegyeztek ugyan az átláthatóságra vonatkozó előírások végrehajtásába, de még nem írták alá a vonatkozó nemzetközi egyezményeket. A listán olyan országok vannak, mint Luxemburg, Svájc, Ausztria, Belgium, Szingapúr és Chile, de megtalálható rajta Liechtenstein, Monaco és a Kajmán-szigetek is.
Kína szerepel az OECD "fehérlistáján", amely olyan országokat sorol fel, amelyek lényegében végrehajtották a nemzetközileg elfogadott adónormákat. Kína két különleges igazgatású régiója, Hongkong és Makao azonban egyelőre csak kötelezettséget vállalt a nemzetközi előírások betartására.
A 19 vezető ipari és fejlődő ország, valamint az EU alkotta G20-csoport csütörtöki londoni csúcstalálkozóján úgy döntött, hogy fellép az adómenedékek, illetve az ezek felszámolásában együttműködésre nem hajlandó országok ellen.
Soros György nemzetközi befektető csütörtökön, tőle szokatlan módon, dicséretben részesítette a világ vezetőit, mondván: "hosszú idő óta először fordult elő, hogy a kormányok elébe vágnak az eseményeknek", és nem pedig a fejlemények után kullognak, amikor baj van.
Úgy vélte, a Húszak (G20) csütörtöki londoni csúcsértekezletének eredményei "nagyobbak a vártnál".
A CNBC televíziónak Londonban nyilatkozva Soros azt mondta, szerinte a legfontosabb eredmény a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) adott felhatalmazás, hogy további 250 milliárd dollár saját "új pénzt" bocsáthat ki - saját "valutájában", SDR-ben (SDR: különleges lehívási jogok). Ez azért fontos, mert nagy segítség lehet azoknak a kisebb országoknak, amelyeknek nincs lehetőségük "beindítani a saját bankóprésüket", magyarázta Soros György.
A csúcsértekezlet másik jelentős eredményéről, a pénzügyi piacok és a pénzügyi termékek szigorúbb felügyeletéről és ellenőrzéséről azt mondta: a piacok az elmúlt években "szabad kezet kaptak, és ez nem egészséges", mindazonáltal tudomásul kell venni, hogy jövőbeli fejlemények előrejelzésében "a felügyelők sem tudnak okosabbak lenni, mint a piacok".
A New York-i értéktőzsde fő mutatója, a Dow Jones ipari átlag (DJIA) csütörtökön, hivatalos végeredmény szerint, 216,48 pontos, azaz 2,79 százalékos nyereséggel 7978,08 ponton zárt, 9,10 százalékkal az év végi értéke alatt. Utolsói zárórekordját 2007. október 9-én érte el, 14 164,53 ponton. A tavalyi évet 33,99 százalékkal alacsonyabban fejezte be, mint 2007-et.
A Nasdaq piac összetett mutatója 43,58 ponttal, azaz 2,81 százalékkal 1595,18 pontra emelkedett, 1,15 százalékkal meghaladva az év végi értékét. Tavaly 40,62 százalékot vesztett.
Az S&P 500-as 22,50 ponttal, azaz 2,77 százalékkal 833,58 pontra gyarapodott, ez 7,71 százalékkal alacsonyabb a tavaly év véginél. Tavaly 38,68 százalékkal romlott.
A jó hangulatot főleg az eredményesnek tartott G20-as csúcsértekezlet táplálta, és segítettek a nap folyamán megjelent adatok is arról, hogy az amerikai ipari megrendelések februárban már növekedésnek indultak. Ettől főleg a feldolgozóipari, azon belül a fejlett technológiai részvények, és az áruházláncok papírjai drágultak. A New York-i mutatók harmadik napja emelkedtek
A bankrészvényeket külön támogatta az amerikai könyvelők szabványügyi testületének csütörtökön megjelent ajánlása az adósságpapírok mérlegbeli értékelésének módosítására. Eszerint az adósságpapírok piaci értékét rendes piaci körülmények között elérhető szinten lehetne kalkulálni, nem pedig feltétlenül a konkrét piaci körülmények között elérhető árszinten. Az amerikai állami könyvelésfelügyelet megvizsgálja, hogy eszerint módosítsa-e a szabályozást.
Az európai értéktőzsdék reggeli nyitásakor az euró 1,3285 dollár volt vételi oldalon a londoni bankközi devizapiacon, a New York-i részvénypiacok hivatalos zárásakor 1,3441 dollárnál tartott, 0,0207 dollárral drágábban a szerdai későinél, 3,84 százalékkal gyengébben a dollárhoz képest, mint év végén.
Az eurót erősítette, hogy folytatódott az értéktőzsdei fellendülés, és a nap folyamán az Európai Központi Bank (EKB) a vártnál kevésbé, csak negyed százalékponttal csökkentette alapkamatát, 1,25 százalékra. A bank elnöke sajtóértekezletén értésre adta, hogy ezután már csak hasonlóan csekély kamatcsökkentés várható a későbbiekben is - ha egyáltalán -, és szavaiból az is kiderült, hogy legkorábban csak egy hónap múlva várható döntés, vajon az EKB - az amerikai, a japán és a brit központi bankhoz hasonlóan - szintén növelné-e tovább a likviditást nem hagyományos eszközökkel, például vállalati kötvények vásárlásával.
Az euró tavaly 4,27 százalékkal olcsóbbodott a dollárhoz képest.
A New York-i tőzsdezárás idején a forint, 294,30-60/eurón, 2,55 százalékkal jobb volt a kora hajnalinál, és 11,67 százalékkal gyengébb az euróval szemben, mint év végén. Reggel 0,07 százalékos vesztésben, az európai tőzsdezárás idején 2,98 százalékos nyereségben volt. Szerda este 302,00-59/euró volt. Tavaly 4,23 százalékkal gyengült, előtte 2007-ben 0,39 százalékot vesztett, 2006-ban 0,46 százalékkal javult.
Az északi-tengeri Brent könnyűolaj a New York-i tőzsdezárás idején, az elektronikus forgalomban 52,69 dolláron, 6 centtel olcsóbb volt a csütörtöki hivatalos zárónál. Csütörtökön 4,31 dollárral drágult a hivatalos forgalomban.
Ugyanakkor a nyugati féltekén irányadó amerikai West Texas Intermediate (WTI) referenciafajta 52,50 dollár volt a chicagói Globexen, 14 centtel olcsóbb a csütörtöki hivatalos New York-i (NYMEX) zárónál. Csütörtökön 4,25 dollárral drágult New Yorkban.
Az olajpiaci áremelkedés a múlt hét végére elakadt, profitkivétel kezdődött, de csütörtökön újraéledni látszott a részvénypiacok táplálta "fellendülési spekuláció". Az áremelkedést végül az sem fékezte, hogy a Nemzetközi Energiaügynökségnél (IEA), számok nélkül bár, de előre közölték: a következő világfogyasztási előrejelzésük az eddig jelzettnél ismét nagyobb visszaesést valószínűsít majd erre az évre.
Az IEA most még napi átlagban 84,4 millió hordóra jelzi a világ kőolajfogyasztását az idén, ez napi 1,25 millió hordóval, 1,5 százalékkal kevesebb lenne a tavalyinál. Az IEA előző, februári előrejelzése csak napi 980 ezer hordós csökkenést valószínűsített idénre. A világ kőolajfogyasztása már tavaly is csökkent, napi 400 ezer hordóval, 0,4 százalékkal napi átlagban 85,7 millió hordóra, az IEA szerint.
És hogy fokozzuk a pozitívságot: a forint/euró árfolyam jelenleg a 292-293-as szintet kerülgeti, és az egész nap folyamán alig hagyta el a 300-as szintet. Korán reggel még előfordult, hogy éppen 301 forintot kértek egy euróért a bankközi piacon, de délután három óra óta egyre erősödik a haza deviza. A svájci frankért 191 forintot kérnek most a bankközi piacon.
11 761,7 ponton, 5,4 százalékos növekedéssel fejezte be a csütörtöki kereskedést a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a BUX. A vezető részvények is egész nap pluszban voltak, a börze zárása után a következő a helyzet: az OTP 8,9 százalékos emelkedést produkált, a Mol 6,7 százalékosat, az MTelekom részvényei 3,3 százalékkal érnek többet, mint szerda este. A Ricter papírok 2 százalékot erősödtek a nap folyamán, az Egis pedig 5,2 százalékot kapaszkodott föl. Abban, hogy minden ennyire pozitívan alakult a mai nap fantaszikusan pozitív eseményeinek köszönhető. Többek között: a G20 tanácskozás pozitív megítélése a befektetők által, ennek következtében az európai és New York-i tőzsdék szárnyalása, az EKB rekord alacsonyra történő kamatcsökkentése, hogy a kínai feldolgozóipar nekilódulását már ne is említsük. Töményen pozitív napot zártunk.
A világon talán elsőként, a kínai feldolgozóipar újra növekedési pályára állt, legalábbis az ágazat egyik beszerzőmenedzser-mutatójának tanúsága szerint. A kínai feldolgozóipar hivatalos beszerzőmenedzser-mutatója márciusra 52,4 pontra emelkedett a februári 49,0 pontról, amely 50 pont alatt még visszaesést jelzett, közölték csütörtökön a kínai logisztikai és beszerzőszövetségben (CFLP). Ez a mutató azért számít hivatalosnak, mert a CFLP a kínai statisztikai hivatal számára készíti.
Eszerint a kínai feldolgozóipar hamar visszatért a növekedéshez ahhoz képest, hogy novemberben, az előző hónaphoz viszonyítva nagy visszaesést jelző 38,8 ponton, rekord mélységbe került a felmérés 2005-ös indítása óta. A mutató tavaly júliusban került első ízben 50 pont alá a felmérés történetében, vagyis a kínai feldolgozóipar - egy szeptemberi, átmenetinek bizonyult fellendüléstől eltekintve - nyolc hónapon át csökkent hónapról hónapra, mielőtt márciusban javulásnak indult. Márciusban a fő mutatót a termelés és az új megrendelések nagy növekedést jelző részmutatói emelték meg - ezek már februárban is 50 pont fölött voltak -, miközben az exportmegrendelések, a teljesítendő megrendelések, az import és a beszerzési árak részmutatója további, habár csökkenő ütemű visszaesést jelzett. A kínai kormány ősszel közel 600 milliárd dollárt érő programot hirdetett, főleg infrastrukturális beruházásokra, a belső fogyasztás ösztönzésére. Az ipari termelés javulása és a belső hitelezés gyors növekedése arra vall, hogy a kormányzati segítség kezdi éreztetni hatását. Kínában a kormány legalább 8 százalékos növekedést tart szükségesnek a társadalmi feszültséggel fenyegető, 20 milliósra növekedett munkanélküliség enyhítéséhez. A fejlett országok pedig a kínai gazdaságtól, az ottani belső fogyasztás növelésétől remélnek húzóerőt a világgazdaság számára.
A Mercedeseket gyártó, magyarországi beruházásra készülő Daimler a német autóipart is erősen sújtó értékesítési válság legújabb áldozata. A csütörtökön ismertté vált tervek szerint a stuttgarti székhelyű konszern rendkívül szigorú takarékossági intézkedéseket határozott el. Eszerint a Daimlernél ebben az évben 2 milliárd eurót kívánnak megtakarítani a személyi költségekből. Ezt egyidejűleg jelentették be a gyár kilenc németországi telephelyén. Az eredetileg 12 milliárdra előirányzott költségeket 10 milliárdra kívánják csökkenteni, és a szükséges intézkedésekről április végéig megállapodást kell kötni az üzemi tanáccsal. Értesülések szerint a tervezett intézkedések között mindenekelőtt a rövidített munkaidő bevezetése szerepel, ami jelentős bérmegtakarítással jár. Elbocsátásokról egyelőre nincs szó, de - mint a konszern egyik stuttgarti vezetője közölte - ez már egyáltalán nem "tabutéma". Azaz ha a válság dinamikája hasonló ütemben folytatódik, az elbocsátásokat nem lehet kizárni, tette hozzá. A munkaidőt heti mintegy 5 órával csökkentik, emellett a takarékossági tervek között szerepel a korábban elhatározott, 2,1 százalékos béremelés - májusban esedékes - végrehajtásának elhalasztása, a szabadság idejére, illetve a karácsonyi ünnepekre járó kifizetések csökkentése, továbbá az egyéb különleges anyagi juttatások elhalasztása. A tervezett intézkedések a Daimler összes - szám szerint 141 ezer - alkalmazottját érintik. Februárban a Daimler 40 százalékkal kevesebb járművet adott el, mint tavaly februárban. A most bejelentett takarékossági intézkedések csak a személyi költségekre vonatkoznak, és semmiféle utalás nem hangzott el arra vonatkozóan, hogy más területeken is hasonló intézkedéseket fontolnának.
Salgótarján számára éves szinten 50 millió forint adóbevétel-kiesést jelent a helyi üveggyapotgyár bezárása - mondta Székyné Sztrémi Melinda polgármester csütörtökön. A polgármester beszámolt arról, hogy megkereste a város egyik legnagyobb adófizető cége, az URSA Salgótarjáni Üveggyapot Zrt. vezetőjét azt követően hogy a sajtóból értesült a gyárbezárás tervéről. A megbeszélésen megtudta, hogy a madridi központú cégcsoportnál kidolgozott ötlépcsős válságkezelő csomag ötödik lépése lett volna eredetileg a salgótarjáni gyár bezárása, azonban az intézkedéssort rögtön ezzel kezdték. A gyár működése, gazdasági helyzete nem indokolta ezt a döntést - vélte a polgármester. Az URSA Salgótarjáni Üveggyapot Zrt.-ben április 20-án állítják le a kemencéket, ezzel megszűnik a termelés, és 120 dolgozó munkahelye. Az URSA az Uralita cégcsoport szigetelőanyagokkal foglalkozó divíziója, Európa különböző országaiban jelenleg 9 üveggyapot-gyárat és 5 extrudált polisztirol keményhab üzemet működtet. A salgótarjáni gyárat 1999-ben vásárolták meg, a gyár évi 13 ezer tonna kapacitásával az URSA/Uralita legkisebb üveggyapotgyártó egysége. Sarlós Gábor, a cég kommunikációs vezetője korábban elmondta, hogy a kereskedelmi és pénzügyi tevékenységet tovább folytatják a gyárban, mivel az URSA meg akarja őrizni magyarországi piaci részesedését, de az itt értékesítendő üveggyapotot a cég Szlovéniában működő gyárából szállítják.
Perceken belül ért el csütörtökön 1,8 százalékos emelkedést mind a New York-i tőzsde DJIA mutatója, mind a Nasdaq piac composite indexe a kereskedés kezdete után. Az amerikai tőzsdei rali ezzel csatlakozott a nyugat-európaihoz: az amerikai piacok nyitásakor a frankfurti DAX index 4,15 százalékos, a párizsi CAC 3,55 százalékos, a londoni FTSE-100 mutató pedig 3 százalékos emelkedésben volt. Erősödött ez időre az euró is, 1,3426-29 dolláron állt a jegyzése, valamint a nyersolaj ára is: az amerikai könnyűolaj ára hordónként 51,87 dollárra emelkedett, a Brent jegyzése 52,27 dolláron volt. Kedden a technológiai papírokkal telített Nasdaq Composite index 26,79 pont, 1,78 százalék nyereséggel 1528,59 ponton fejezte be a napot. A 30 vezető ipari részvény DJIA mutatója 7608,92 ponton zárt, 86,90 pont, 1,16 százalék emelkedéssel.
A Magyar Telekom Nyrt. 74 forint osztalékot fizet minden 100 forint névértékű törzsrészvény után az elmúlt év eredményéből - döntött a társaság közgyűlése csütörtökön. Az osztalékfizetés kezdőnapja május 7., míg az osztalékra jogosító részvény vásárlásának utolsó napja április 24. Az osztalékot átutalással, a vállalat megbízása alapján a KELER Zrt. fizeti. A mintegy 77,05 milliárd forintos osztalékfizetés után a fennmaradó, 21 573 millió forintot a közgyűlés döntése értelmében az eredménytartalékba helyezik. A közgyűlés elfogadta a felügyelőbizottság és az audit bizottság jelentését: a Magyar Telekom Csoport a tavalyi évet a konszolidált, nemzetközi pénzügyi beszámolási standardok (IFRS) alapján elkészített mérleg szerint 1 168 856 millió forint mérlegfőösszeggel, és 105 593 millió forint adózott eredménnyel zárta, a kisebbségi részesedésekre jutó eredmény, azaz 12 585 millió forint levonása előtt. Az nyrt. a tavalyi évet a magyar számviteli szabályok (HAR) szerint 965 252 millió forint mérlegfőösszeggel, és 98 625 millió forint adózott eredménnyel zárta.
Megnyitották a 170 új munkahelyet teremtő Güntner-Tata Hűtőtechnika Kft. új gyártócsarnokát csütörtökön. A 13 millió euró értékű beruházást egyedi kormánydöntés alapján támogatta a Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium. A kormány kötelessége a beruházókat segíteni abban, hogy megtalálják számításaikat Magyarországon, hiszen ez munkahelyeket jelent, és a gazdasági növekedést segíti - mondta Burány Sándor, a minisztérium államtitkára a megnyitón. Hozzátette azt is, hogy a beruházások természete átalakulóban van. Új munkahelyeket ma már nem a 800-1000 főt foglalkoztató nagyberuházások, hanem a kicsi, többnyire 100-300 fős vállalatok segítségével kell megteremteni.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX, jelenleg 11 653,4 ponton áll, ami 4,4 százalékos növekedést jelent a szerdai kereskedés végéhez képest. A vezető részvények is még mindig erősödnek: az OTP papírok értéke 5,2 százalékkal emelkedett szerda este óta, a Mol részvények 6,1 százalékkal gyarapodtak, a Mtelekom 3 százalékos növekedést produkált eddig a csütörtöki nap folyamán, míg a Ricter 2,8 százalékkal nőtt. Az Egis is 5,2 százalékos pluszban van.
A forint/euró árfolyam ismét a 300-sa szint alatt a bankközi piacon. Egy svájci frankért pedig 196 forintot kérnek ugyanitt.
Az Európai Központi Bank (EKB) 25 bázisponttal rekord mélyre, 1,25 százalékra szállította le irányadó refinanszírozási kamatminimumát, ami elmaradt a szakértői várakozásoknak szereplő 50 bázispontos mérsékléstől. Az EKB az egynapos betéti kamatot is csökkentette csütörtökön 25 bázisponttal 0,25 százalékra. Elemzők szerint a mostani döntéssel lezárult az EKB kamatgyengítő sorozata. Az egy százalékos kamat valószínűleg a jövő év végéig marad érvényben. A mai döntéssel együtt az EKB október óta összesen öt alkalommal 250 bázisponttal (3,75 százalékról 1,25 százalékra) gyengítette az alapkamatot.
A mostani EKB-döntés hátterében az a megfontolás állhatott, hogy a recesszió enyhülésének egyelőre alig van jele, viszont inflációs veszély nem fenyeget, mivel az áremelkedések üteme éves szinten márciusban 0,6 százalékra, történelmi mélypontra jutott az euróövezet egészében és még további mérséklődés is elképzelhető. Az eurózónában az EKB szerint az idén 3,2 százalékos gazdasági visszaesés várható (az OECD szerint 4,1 százalékos). A munkanélküliség e régióban februárban 8,5 százalékot ért el, és az OECD szerint 2010-re a munkanélküliség a 12 százalékos szintre is felszökhet.
A költségvetés hiányának 100 milliárd dináros (mintegy 300 milliárd forintos) csökkentését szolgáló intézkedéscsomagot fogadott el a szerb kormány. A megtakarítás nagyobbik részét, 89 milliárdot az állami kiadások csökkentésével kívánják elérni, míg 11 milliárd dinárt a költségvetési bevételek adóemelés révén elérendő növelésével. A költségvetés egyensúlyának javítása a feltétele annak, hogy Szerbia hozzájusson ahhoz a két év alatt lehívható, 3 milliárd eurós hitelhez, amelyről a múlt hónap végén állapodott meg a Nemzetközi Valutaalappal. Az IMF-fel Belgrád abban is megegyezett, hogy a megtakarítandó 100 milliárd dinárból 30 milliárd egy új, minden jövedelemre kivetendő, "szolidaritási" adóból fog származni, ám a szerb kormány ezt a megoldást végül társadalmilag elfogadhatatlanként elvetette, s helyette fokozott kiadáscsökkentést eredményező döntéseket hozott. A csomag három fő pilléren nyugszik. Az első a 2009-re tervezett állami kiadások 25 százalékos csökkentése. A költségek visszafogása nem érinti a fizetéseket és a nyugdíjakat. A következő két fontos elem a mobiltelefonok használatának (az impulzusonkénti ár 10 százalékát kitevő) megadóztatása, valamint a luxusméretűnek minősített gépkocsikra és lakásokra kivetett adó. A belgrádi kormányapparátus ezen kívül további intézkedéseken dolgozik, amelyek között az államapparátusban foglalkoztatottak létszámának minden szinten végrehajtandó csökkentése is szerepel. Erre fokozatosan kerül csak sor, de a terv az, hogy 10 százalékkal csökkentsék az alkalmazottak számát.
Hosszabb távon, a válság elmúltával a kelet-közép-európai térség újra kedvező befektetési terület lesz, különösen azok a cégek nyerhetnek a régió adta növekedési potenciál révén, amelyek ide helyezik ki egyes szolgáltatási, illetve termelési részlegeiket - mondta Pierre Gave, a Hongkongban bejegyzett Gavekal Research pénzügyi és elemzési modelleket készítő cég vezető elemzője a Bank Gutmann bécsi székhelyű pénzintézet csütörtöki, budapesti befektetői napján. Kiemelte, hogy az outsourcing (erőforrás-kihelyezés) révén tevékenységüket a régióba helyező vállalatok elsősorban továbbra is a jó minőségű, de olcsó munkaerő miatt érhetnek el nyereséget közép-kelet-európai befektetéseiken. Elmondta azt is, hogy a világgazdaság fejlődése nagymértékben az ázsiai országok, közöttük is elsősorban Kína növekedési potenciáljától függ, a kutatók jó része azt várja, hogy a kínai GDP idén és jövőre is nagyjából 8 százalékkal bővül.
Az adóhatóság az első negyedévben 59,7 ezer ellenőrzést fejezett be, ezek nyomán 147 milliárd forint nettó adókülönbözetet állapított meg és 73 milliárd forint szankciót szabott ki - jelentették be az APEH vezetői csütörtöki budapesti sajtótájékoztatójukon. A tavalyi első negyedévben 118 milliárd forint adóhiányt állapítottak meg az adórevizorok, ami miatt 56 milliárd forint büntetést szabtak ki. Szikora János, az APEH elnöke elmondta, hogy a részletfizetésre, halasztott fizetésekre vonatkozó kérelmek számában még nem érződik a gazdasági válság hatása. A társasági adóelőleg csökkentését a 2008 első félévi 16 milliárd forint után az idén 13 milliárd forint összegben kérték az adózók.
Napi csúcspontjára emelkedett az euró árfolyama a svájci frankhoz képest csütörtökön késő délelőtt, miután a svájci nemzeti bank alelnöke kijelentette: a jegybank minden eszközzel meg akarja akadályozni a frank erősödését. A kijelentésre a frank gyengülni kezdett valamennyi devizával szemben: az euró/svájci frank jegyzés közel fél százalékponttal 1,5247 frankra, a dollár 1,1480 frankra emelkedett. A forinttal szemben is gyengült a frank, az árfolyam 195,73 forint volt. A frank 196,87 forinton állt reggel, szemben a szerda délutáni 201,29 forinttal. Elemzők szerint Philip Hildebrand megnyilatkozása a banki intervenciót készíti előre arra az esetre, ha a svájci valuta erősödne.
Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) csütörtöki 12 hónapos diszkont kincstárjegy-aukcióján viszonylag magas érdeklődés mellett 15 bázisponttal 10,79 százalékra csökkent az átlaghozam. A két héttel ezelőtti aukción 149 bázisponttal csökkent a hozam 12,43 százalékról.
Az ÁKK az előző aukciókkal megegyező összegben, 40 milliárd forint értékben hirdetett meg kincstárjegyet jegyzésre. Az elsődleges forgalmazók 136 (két hete 120, egy hónapja 141) ajánlatot nyújtottak be 111,609 milliárd forint (két hete 116,152 milliárd forint, egy hónappal ezelőtt 84,733 milliárd forint) értékben. A benyújtott és elfogadott ajánlatok aránya 2,79 lett az előző aukció 2,87-es, illetve az egy hónappal ezelőtti aukció 2,10-es mutatója után. Az ÁKK 70 ajánlatot fogadott el a teljes meghirdetett összegre. Az aukción 10,79 százalékos átlaghozam alakult ki, 15 bázisponttal alacsonyabb az előző aukció 10,94 százalékos hozamánál. Az aukción elért legmagasabb hozam 10,90 százalék, a legalacsonyabb 10,29 százalék lett. A teljes kibocsátás a mostani aukción - hasonlóan a megelőző aukciókhoz - 52 milliárd forint volt.
Japán úgy védekezik az emelkedő munkanélküliséggel szemben, hogy pénzt kínál a munkaerőpiacáról (és az országból) távozóknak. A kormány szerda óta érvényes ajánlata szerint egyszeri 300 ezer jen (mintegy 700 ezer forint) jár a távozónak és minden családtagja után további 200 ezer jen. A programmal főként az országban tartózkodó, közel 400 ezer japán származású dél-amerikait akarják távozásra ösztönözni. A rendelkezéssel a munkaerőpiaci feszültséget igyekeznek enyhíteni: a munkanélküliség három év óta a legmagasabbra, 4,4 százalékra nőtt. Aki elfogadja a kormány ajánlatát, soha nem térhet vissza a szigetországba munkavállalási szándékkal. Megfigyelők nem számítanak túlságosan élénk érdeklődésre: a dél-amerikai "célországok" maguk is a gazdasági válság negatív hatásaitól szenvednek. A kormány a kilencvenes évek elején, a gazdasági fellendülés idején megnyitotta a munkaerőpiacot a korábban Dél-Amerikába kivándorolt japánok előtt, hogy így jusson olcsó munkaerőhöz. A szigetországban letelepedett legtöbb japán származású dél-amerikai Brazíliából érkezett, ott él egyébként a Japánon kívüli legnagyobb japán közösség, számuk mintegy másfél millió.
A pénzügyi kultúra fejlesztése céljából határozatlan időre szóló együttműködési megállapodást kötött a Gazdasági Versenyhivatal, a Magyar Nemzeti Bank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete. A három intézmény ennek érdekében állandó munkacsoportot hoz létre, amely a pénzügyi ismeretek terjesztését segítő közös programokat dolgoz ki. A pénzügyi kultúra akkor tekinthető fejlettnek, ha az egyének pénzügyi ismeretei olyan szinten vannak, hogy annak segítségével képesek a körültekintő döntéshez szükséges alapvető pénzügyi információkat azonosítani, azokat értelmezni és segítségükkel úgy dönteni, hogy tudatában legyenek elhatározásuk jövőbeni pénzügyi és egyéb következményeinek. A pénzügyi kultúra fejlesztésében érdekelt három intézmény a fenti célok elérése érdekében közös állandó munkacsoportot hoz létre, és közös éves munkatervet dolgoz ki. Ennek megvalósításához a szükséges pénzeszközöket is együtt teremtik elő. Idén a közös sajtómegjelenésekre és a médián keresztüli ismeretterjesztésre koncentrálnak leginkább az együttműködő szervezetek. Emellett közös szakmai rendezvények szervezését, a pénzügyi kultúra fejlesztéséhez kapcsolódó kutatások, felmérések közös elindítását és pályázatok meghirdetését is tervezik
A Budapesti Értéktőzsde Zrt. az idén 1,31 milliárd forint adózott nyereséggel számol, szemben a 2008. évi 2,28 milliárd forinttal - számolt be Patai Mihály, a BÉT elnöke a csütörtökön megtartott éves rendes közgyűlésen. Az árbevételi terv 2,88 milliárd forint, míg tavaly a BÉT bevétele elérte a 3,29 milliárd forintot. A tőzsdeelnök elmondta, hogy az idei évben a költséggazdálkodáson van a hangsúly. Az eredeti költségtervhez képest 7 százalékos csökkentést, 1,7 milliárd forint kiadást tervez a társaság.
A Magyar Agrárkamara szerint az idei év első negyedévében az értékesítésben 20-30 százalékos visszaesésről számoltak be a borosgazdák az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A Magyar Agrárkamara csütörtöki közleménye szerint a szőlőtermesztők is hasonló problémákkal küzdenek: több gazdálkodó a tavalyelőtt eladott szőlő árához sem jutott hozzá, a tavalyi kifizetések is sok helyen csúsznak. A szőlőtermelők a termelési költségek csökkentésére törekszenek idén, mivel a tavalyi év alacsony felvásárlási árai, a borospincék és a tárolók telítettsége, a piac stagnálása nem jövedelmező borpiaci év képét vetít előre - teszik hozzá. A kamara szerint a gazdálkodók egy része megoldásként felhagyna a szőlőtermesztéssel, "míg szerencsére jóval többen bizakodnak, és a kivágások helyett stratégiaváltásban, összefogásban és a gazdálkodói tevékenység diverzifikálásában, például a bortermelés mellett a minőségi borturizmusba való bekapcsolódásban gondolkodnak".
A külkereskedelmi mérleg az év első hónapjában 194 millió euró (46,7 milliárd forint) passzívumot mutatott, míg egy évvel korábban 93,3 millió euró (22,4 milliárd forint) volt - közölte a KSH csütörtökön.
Az idén januárban a külkereskedelmi termékforgalom volumene exportban 28, importban 27 százalékkal volt kevesebb, mint egy évvel korábban. A KSH közlése szerint januárban a forgalom forintban mért árszínvonala az előző év azonos időszakához képest exportban 4,5, importban 5,7 százalékkal emelkedett; a cserearány 1,1 százalékkal romlott. A forint a főbb devizákhoz képest összességében 11 százalékkal leértékelődött, ezen belül az euróhoz viszonyítva a leértékelődés 9 százalékos volt, míg a dollárhoz képest több mint 21 százalékkal gyengült. A korábban közölt első becslés szerint a külkereskedelmi mérleg az idén januárban 192 millió euró (46 milliárd forint) passzívumot mutatott, ami 98 millió euróval (24 milliárd forinttal) rosszabb az előző év januárinál. Tavaly decemberben a külkereskedelmi hiány 79,4 millió euró volt, szemben a 2007. decemberi 128,9 millió euró deficittel. Tavaly egész évben a külkereskedelmi mérleg hiánya 159 millió eurót tett ki, egy évvel korábban 119,7 millió euró volt.Tavaly januárban a külkereskedelmi termékforgalom hiánya 80 millió eurót, 19 milliárd forintot tett ki, ami 140 millió euróval, 36 milliárd forinttal alacsonyabb a 2007 januárinál.
Márciusban meglepetésre élénkülésen ment át a brit ingatlanpiac. Tizenhat hónapja most először emelkedtek az árak - jelentette csütörtökön az országos takarékszövetkezeti hálózat. Eszerint az ingatlanok átlagos ára márciusban 0,9 százalékkal 150 946 fontra (163 965 euró) emelkedett, a februári 1,9 százalékos árcsökkenés után. Ezzel együtt az ingatlanárak az egy évvel ezelőttihez képest még mindig 15,7 százalékkal alacsonyabbak, szemben a februári 17,6 százalékos elmaradással. A font drágult a dollárhoz képest az adat közlése után, jóllehet a szakértők csak reménykednek abban, hogy idővel stabilizálódhat az ingatlanpiac. Egyesek szerint a tartós élénkülés 6-12 hónap múlva következhet be, addig pedig még mérséklődhetnek is az árak. Mindenesetre a változás jele, hogy a Bank of England néhány nappal ezelőtt közölte: a háztartások által felvett hitelek összege februárban 19 százalékkal növekedett.
Az OTP Bank 2009. április 1-jén 133 OTP törzsrészvényt értékesített 1944 forintos részvényenkénti átlagáron az ETFBUXOTP alap fedezése céljából. Így a bank saját tulajdonában lévő OTP törzsrészvények állománya 27 621 568 darabra csökkent. A csoporttagoknál lévő részvények darabszáma a 2009. március 30-i állapot szerint 2 098 560 darab. A saját részvény állomány mindösszesen 10,61 százalék.
Reggel nyolc körül még a 301-es szintet közelítette a foint/euró árfolyam, hirtelen azonban nekilendült a forint, és 298-as szintig erősödött. Azóta kissé ismét gyengült, és a 299-300-as szinteket közelíti a forint/euró árfolyam. Egy svájci frankért jelenleg 197 forintot kérnek a bankközi piacon.
11557,5 ponton áll jelenleg a BUX, a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, ami 3,6 százalékos növekedést jelent a szerda esti záróértékéhez képest. A vezető részvények közül az OTP 5,2, a Mol 5,7, az MTelekom 1,5, a Richter pedig 2,8 százalékos erősödésben van.
Csütörtökön kissé emelkedett a kőolaj ára elsősorban amiatt, hogy néhány szerdán közzétett adat szerint az amerikai gazdaság stabilizálódni látszik. Közép-európai idő szerint délelőtt kilenckor a WTI olajfajta ára 87 cent emelkedéssel 49,26 dolláron állt májusi lejáratra. Az északi-tengeri Brent 77 centtel 49,21 dollárra nőtt májusra.
Csalás vádjával őrizetbe vette az osztrák rendőrség szerda éjjel a Kelet-Európában több területen is érdekelt Meinl Bank tulajdonosát, a felügyelő bizottság elnökét. Julius Meinlt egyebek mellett a befektetők félrevezetésével, hűtlen kezeléssel vádolják - többek között az ingatlanügyletekkel foglalkozó Meinl European Land - ma Atrium Real Estate - részvény visszavásárlásával kapcsolatban. Az 1923-ban alapított bankhoz tartozik az ingatlanügyletekkel foglalkozó cégen kívül a kelet-közép-európai repülőtér-fejlesztésekre szakosodott Meinl Airports International (MAI) és az energetikában érdekelt Meinl Power International. A bank csütörtöki közleménye szerint az őrizetbe vétel "semmilyen hatással nincs a napi üzletmenetre". Az pénzintézet helyzete "stabil, a betétek biztonságban vannak".
A Meinl Bank volt az MVM egyik tanácsadója a Magyar Villamosművek korábbi vezetése alatt .