Nem könnyű keletre nyitni

A magyar gazdaságdiplomácia elmúlt éveinek fontos témája volt a „keleti nyitás” – vagyis a keleti országokba irányuló magyar export növelése, amit külön államtitkárság és új kereskedelmi képviseletek is segítenek. Sajtónyilatkozatok alapján a keleti nyitás főbb célországai Kína, Törökország, Oroszország és a többi volt szovjet tagállam, valamint a Közel-Kelet országai, így a továbbiakban ezekre az országokra koncentrálunk.

Először is nézzük meg, miként alakult a magyar kivitel a keleti nyitás országaiba 2010 és 2014 között! Első ábránk az export euróban vett összértékének növekedését mutatja. A magyar exportnövekedést négy másik kelet-közép-európai ország, Csehország, Szlovákia, Lengyelország és Románia átlagos exportnövekedésével vetjük össze. (Ábráink adatai elérhetőek itt.)

Azt látjuk, hogy több régióban nőttek az eladások: Kína, Törökország és a volt szovjet tagállamok is szépen szerepeltek. De a számunkra politikailag fontos orosz piacon nagy volt a veszteség, és 21 százalékkal csökkent az export a Közel-Keletre is.

Két tény is azt támasztja alá, hogy a keleti nyitás politikája mindeddig nem növelte az export értékét. Először is, a keleti piacokra a magyar export átlagosan 7 százalékkal nőtt, ami lényegesen elmarad a teljes magyar export 19 százalékos növekedésétől. Másodszor, ha összevetjük a magyar teljesítményt a velünk versenyző kelet-közép-európai országokkal, azt látjuk, hogy Magyarország minden térségben gyengébben teljesített (a török piacot kivéve).

Elképzelhető, hogy a gazdaságpolitika nem elsősorban az export összértékét szerette volna növelni, hanem minél több kis- és középvállalatot (KKV-t) szeretett volna segíteni abban, hogy a keleti nyitás országaiba tudjanak exportálni. Erre utal a Magyar Nemzeti Kereskedőház megalapítása, amelynek kinyilvánított célja a KKV-k piachoz juttatása.

Nézzük meg ezért, hogyan alakult a keleti nyitás országaiba exportáló magyar vállalatok, és azon belül a KKV-k száma! Második ábránk azt mutatja, hány százalékkal nőtt ezen vállalatok száma 2010 és 2013 között. (Sajnos nincsenek frissebb adataink, ezért nem tudjuk itt is a 2014-es évet vizsgálni.) Adatok hiányában ezeket a számokat nem tudjuk más kelet-közép-európai országokéval összevetni. Ehelyett azt nézzük meg, hogy hány százalékkal nőtt az exportáló vállalatok száma három olyan szomszédos országba (Ausztria, Szlovákia, Románia), amik nem céljai a keleti nyitásnak.

Az exportáló cégek száma hasonlóan nőtt a szomszédos országokba, mint a nagy keleti piacokra. Kínába például 23 százalékkal több vállalat exportált 2013-ban, mint 2010-ben. Ez a növekedés a három szomszédos országban 16 százalék. Ha csak a kis- és közepes vállalatok számát nézzük, hasonló mértékű növekedést látunk. Ebből az látszik, hogy a nagy és fontos keleti piacokra exportáló KKV-k száma örvendetesen növekedett, a trend azonban hasonló volt a szomszédos országoknál is, vagyis külön gazdaságpolitikai sikerről itt sem lehet beszélni.

Van azonban egy olyan régió, ahol kiemelkedő a magyar KKV-k sikere, mégpedig a volt szovjet tagállamok. Ezekben az országokban a a politika szempontjából fontos KKV szektor szépen szerepelt, 42 százalékkal többen exportáltak 2013-ban, mint 2010-ben.

Magyar és európai adatokon tehát azt láttuk, hogy az elmúlt években ugyan nőtt a magyar kivitel a keleti nyitás országaiba, de:

• a kelet-közép-európai versenytársak exportja gyorsabban nőtt ugyanezekbe az országokba, és
• más országokba még jobban nőtt a magyar export.

Még a kiemelten fontos KKV szektor exportja is csak a FÁK országaiba nőtt jelentősen. Nagy gazdasági hatást azonban ettől nem lehet várni, hiszen a teljes FÁK kivitel (Oroszország nélkül) csak a magyar külkereskedelem 3 százalékát adja. A Defacto szerint irreális elvárás a keleti export tervezett méretű növekedése.

Ha szeretne a Defacto elemzések megjelenéséről email-tájékoztatót kapni, kattintson ide!

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!