Már nem utálja annyira a szélerőműveket a kormány

Bár a negyedik Orbán-kormány nem bocsátott meg a nem fideszes médiának, a civileknek vagy az ellenzéki pártoknak, azért van egy olyan régi ellenség, aki, úgy tűnik, elnyerheti a megbocsátást: a szélenergia. Kaderják Péter, az újonnan alakult Innovációs és Technológiai Minisztérium energia- és klímapolitikáért felelős államtitkára ugyanis azt nyilatkozta a Világgazdaságnak adott interjújában, hogy

nem zárható ki a szélenergia-kapacitások növelése sem, költségoldalról ez is versenyképes megoldás lehet.

Mindez azért fontos, mert a kormány eddig inkább nehezítette a szélerőművek létesítését, mint hogy a számuk növelésében gondolkodott volna. Különösen Lázár János Miniszterelnökséget a választásokig vezető miniszter és jobb keze, Csepreghy Nándor államtitkár voltak valamiért nagyon szélkerék-ellenesek, utóbbi a kormány nevében konkrétan azt mondta, hogy "a szélenergiának nincs helye a magyar energiarendszerben." Az államtitkár szerint Magyarországon egyszerűen a földrajzi adottságok nem megfelelőek arra, hogy hatékonyan kihasználjuk a szélenergiát.

A Miniszerelnökség 2016-ban be is nyújtott egy törvénymódosítást, amiben jelentősen szigorította az új szélerőművek létesítését. A parlament fideszes többsége csont nélkül el is fogadta a módosítást, kétszer is, mert Áder János egyszer visszaküldte, hogy ugyan gondolják már át ezt a képviselők. 

Lázár és Csepreghy viszont már nem tagjai a kormánynak, Kaderják Péter viszont igen, aki egészen kinevezéséig a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont vezetője volt, ez a központ pedig még közleményt is kiadott korábban arról, mennyire érthetetlen a kormány szigorítása, többek között azért is, mert akkor már öt éve nem épült új szélerőmű az országban

Azért az államtitkár szerint sem a szélenergiára fog épülni a magyar energetikai rendszer, Kaderják arról beszélt, hogy a megújulók közül a napenergia hatékony felhasználására kell fókuszálni, mert ennek a technológiának folyamatosan esik az ára. Nem úgy a széné, ami a nagy károsanyag-kibocsátása miatti szigorítások hatására egyre drágább, így bár sok a lignit Magyarországon, nem biztos, hogy ezt megéri majd elégetni. 

Kaderják arról is beszélt, hogy Magyarország nem csak orosz forrásból jut földgázhoz, mág négy másik, az oroszoktól független úton is jön be gáz (van hazai termelés, jön a Fekete-tengertől, Nyugta-Európából vezetékeken és Horvátországból cseppfolyós formában). Szerinte Oroszországgal jó üzleti kapcsolatot kell fenntartani, de amikor 2020-ban lejár az 1998-ban megkötött hosszú távú gázszerződés, akkor rövidebb időre és kisebb mennyiségre kell újra szerződnünk. 

(Borítókép:    Szélturbinák sora a Bábolna határában - fotó: Jászai Csaba / MTI)