Innovációs ciklusok – az ipari forradalomtól az AI-vezérelt fintechekig

Ha visszatekintünk az elmúlt 250 évre, láthatjuk, hogy az innováció hogyan változtatta meg a világot, amelyben élünk. Az ipari forradalomtól a fenntartható technológiák megjelenéséig hat innovációs hullám volt, amelyek átalakították a gazdaságot, a társadalmat és a mindennapi életünket is. 

Kreatív rombolás

Az innovációs ciklusok elméletét Joseph Schumpeter közgazdász dolgozta ki, aki az innováció szerepét az üzleti ciklusokkal kapcsolatban vizsgálva azt tapasztalta, hogy az innováció a „kreatív rombolás” folyamatához vezet, amelyben új technológiák és üzleti modellek váltják fel a régieket, ami hosszú távú gazdasági növekedést és fejlődést eredményez.

Schumpeter az innovációs ciklus öt különböző szakaszát azonosította. Az első szakaszban új ötletek és technológiák születnek. Az innovációs szakaszban ezeket az ötleteket és technológiákat bevezetik a piacokra új termékeken és szolgáltatásokon keresztül. A diffúziós szakaszban ezek az új termékek és szolgáltatások széles körben elterjednek. Az érettségi szakaszban a piac telítődik, és a növekedés lelassul. Végül az elavulási szakaszban új technológiák és üzleti modellek lépnek a régiek helyébe, ami az innováció új ciklusához vezet.

Már a hatodik hullámon utazunk

Az elmúlt 238 évben hat nagy innovációs ciklust élt meg az emberiség. Az első hullám (1785–1845) az első ipari forradalom időszaka volt. Indulását Nagy-Britannia első gyárának alapításához kötik. Ezt a hullámot a vízenergia hajtotta, így a gyárakat folyók és patakok közelében építették. A textilipar az elsők között profitált ebből az innovációból, és hamarosan a fémmegmunkálás is követte a példát.

A második hullámot (1845–1900) a gőzenergia hajtotta – a vasút fejlődését, a kereskedelem bővülését, a városok növekedését hozta el. Az acél kulcsfontosságú alapanyaggá vált ebben az időszakban – a vasúti sínek, az épületek és a hidak építéséhez használták.

A harmadik hullám (1900–1950) mozgatóeleme az elektromosság volt, amely forradalmasította a közlekedést és a kommunikációt. Ebben a hullámban fejlesztették ki a belső égésű motort, ami megalapozta a személygépkocsik és a teherautók tömeggyártását. Központi szerephez jutottak már ekkor a vegyi anyagok is, amelyeket új termékek előállítására használtak fel.

A negyedik hullámot (1950–1990) a petrolkémia fellendülése jellemezte; új műanyagok és egyéb szintetikus termékek kifejlesztésével. De folytatódott az elektronika térnyerése is a számítógépek, televíziók és más elektronikai eszközök megjelenésével. A repülő pedig tömegközlekedési eszközzé vált, amely világszerte összekötötte az embereket.

Az ötödik hullám (1990–2020) a szoftverek, az internet és a közösségi média térhódításának időszaka. Míg 1990-ben még csak 2,3 millióan használták az internetet, addig 2016-ra ez a szám elérte a 3,4 milliárdot. Ez a hullám a kommunikáció, a szórakozás és a kereskedelem új módjait hozta magával.

Ezt a mesterséges intelligencia, a gépi tanulás, a dolgok internete, a robotizáció, a drónok, valamint a tiszta technológiák („cleantech”) felemelkedése viszi előre elképesztő tempóban. Az éghajlati kihívások fokozódásával a tiszta technológiák átformálhatják az üzleti modelleket és a fogyasztási szokásokat. Ez a hullám jelentős változásokat hoz abban, ahogyan élünk, dolgozunk, és abban is, ahogy a technológiával kapcsolatba kerülünk.

A fintechek szerepe az innovációban

Az innováció hatodik hullámában a cleantechek mellett a fintecheknek is rendkívül fontos szerepük lesz. A „zöld fintech” az a terület, ahol a pénzügyi technológiák és eszközök összefonódnak a fenntarthatósággal és az ökológiai felelősségvállalással… és ez már messze nem elmélet, számos működő példa mutatja, hogyan járulhatnak hozzá a fintechek a fenntartható fejlődéshez és a klímaváltozás elleni küzdelemhez.

A fintech vállalatok olyan platformokat hoznak létre, amelyek segítenek a magán- és intézményi befektetőknek olyan eszközöket találni, amelyek összhangban vannak a fenntarthatósági céljaikkal. Ilyen lehet például egy app, amely jelzi egy befektetés környezeti, társadalmi és vállalatvezetési (ESG) mutatóit.

Vannak olyan fintechek is, amelyek lehetővé teszik felhasználóiknak, hogy kompenzálják saját karbonlábnyomukat, például a repülőjegyek vagy egyéb online vásárlások során. Ezáltal az emberek könnyebben hozhatnak felelősségteljes döntéseket.

Ilyenek például a zöldkötvények, amelyek kifejezetten a környezetbarát projektek finanszírozását szolgálják.

A blokklánc-technológia segíthet a termékek eredetének nyomon követésében, valamint növeli az ellátási láncok átláthatóságát. Ezáltal a vállalatok és a fogyasztók tisztán láthatják, hogy milyen a környezeti hatásuk az egyes termékeknek és szolgáltatásoknak.

A fintechalkalmazások edukációs modulokkal is segítik a fenntartható pénzügyi döntéseket, támogatva ezzel a környezetbarát és társadalmilag hasznos befektetési lehetőségek megismerését. 

A zöld fintechek tevékenysége és fejlődése kulcsfontosságú tehát az üzleti és pénzügyi világban azon az úton, ahol a társadalom egyre határozottabban elköteleződik a fenntartható jövő iránt. Mindezeken túl is számíthatunk azonban innovációra ezektől a piaci szereplőktől, mivel folyamatosan keresik azokat a lehetőségeket, amelyekkel javíthatják és újraformálhatják a pénzügyi iparágat.  Ilyen lehet például a mesterséges intelligencia alkalmazásával a személyre szabott szolgáltatások nyújtása, a blockchain-technológia révén kialakított decentralizált rendszerek vagy a különböző jogszabályi előírásoknak való megfelelést segítő, regtech megoldások, amelyek a pénzügyi intézmények számára jelentenek támogatást a szigorodó szabályozási környezetben.

A szerző a Peak tanácsadója.

Ez a támogatott tartalom a fintech.hu közreműködésével készült.