Alapa menedzselési módszerek

Top-down (Fentről- lefelé haladva)
Fontos részét képezi a modern portfolió elméleteknek a portfolió felépítésének és kialakításának módszertana. A Top-down módszer esetében a célként kitűzött hozam elérése érdekében tett lépések szigorúan meghatározott sorrendben követik egymást. A portfolió szerkezetének kialakításánál az első kérdés az, hogy milyen arányban kerüljön a vagyon megosztásra az egyes vagyoni osztályok vagy csoportok között (részvény, kötvény, állampapír, stb.). Csak ezt követően kerülhet sor a befektetés földrajzi régiónk szerinti megosztását illető kérdésre. A következő lépés az iparág megválasztása és csak ezt követően kerülhet sor az egyes értékpapírok kiválasztására. Az eredmény jövőbeni alakulását legnagyobb mértékben az első két lépés során hozott döntés határozza meg.

Bottom-up (Alulról felfelé haladva)
A befektetési stílusnál az alapkezelő az egyes értékpapírok kiválasztásánál kizárólag különböző egyedi kiválasztási kritériumokra koncentrál. Az egyes országok, iparágak, vagyoni elemek osztályainak jelentőssége ez esetben egyáltalán nem játszik szerepet, vagy csak nagyon csekély mértékben befolyásolja a döntést.

Értéket hangsúlyozó stílus
Ebben az esetben olyan vállalkozások részvényei kerülnek kiválasztásra befektetési célpontként, melyek piaci kapitalizációjuk, valamint az aktuális piaci értékük alapján, normális piaci körülmények mellett az értékállóságot képviselik. Ide tartoznak az úgynevezett vezető részvények (blue chippek).

Növekedést előtérbe helyező stílus
Nagy növekedési potenciállal rendelkező értékpapírok és iparágak számítanak befektetési célpontnak. (TMT, biotechnológia, gyógyszeripar). Itt úgy nevezett GARP-k-ről van szó (GARP=Growth at a reasonable price" - növekedés reális áron), ez azt jelenti, hogy a csoportba tartozó befektetési célpontok kedvezően értékelt (alacsony áron megvásárolható), potenciálisan jelentős növekedést biztosító eszközök