A háború sem rengeti meg a magyar–izraeli kapcsolatokat

További GeoCompass cikkek

A magyar–izraeli kapcsolatok alakulása az elmúlt bő öt évtized során sokat változott, fejlődött. Az elmúlt évek politikai és gazdasági eseményei lehetővé tették a két állam még szorosabb együttműködéseit, így az addig is stabilnak tekinthető szövetséget magasabb szintre sikerült emelni. Mára a közel-keleti országok közül Izraellel tartjuk fenn a legszorosabb kapcsolatrendszerünk egyikét, mely a jelenlegi háborús helyzetben is megmutatkozik. Összefoglaló anyagunkban egy rövid áttekintést nyújtunk az izraeli gazdaság helyzetéről, valamint a bilaterális viszony gazdasági vonatkozásairól is.

A mai modern izraeli államot 1948. május 14-én alapították, lakosságát pedig főként azok a zsidó vallásúak teszik ki, akik a második világháború, valamint a holokauszt után a térségbe tértek vissza. Népességében jelentős az arab nemzetiségűek száma is, 2020-ban a teljes lakosság (9 millió fő) 21 százalékát tették ki. A Közel-Kelet országai közül az egyik legfejlettebb gazdaságú állam, ahol a technológiai és ipari high-tech megoldások is magas színvonalat képviselnek. Földrajzi helyzete ugyan nem kedvez a mezőgazdaságnak, sem az egyes ipari szektoroknak, mégis sikerült önellátóvá válnia az agrártermelés szempontjából. Kivételt csak a marhahúsfélék és a gabonafélék jelentenek, ezekből importra szorul az ország.

Mivel az ország ásványi kincsekben szegény, ezért az ipar szerkezete sajátos jegyeket mutat. A legfontosabb iparágak között van a csúcstechnológiai termékek gyártása, a fémfeldolgozás (főként importnyersanyagokból), a katonai és védelmi felszerelések gyártása, a textilipar, az élelmiszeripar, valamint az építőipar is. Jelentős bevételi forrást biztosít a turizmus, ami főként a tengerparti városokra és történelmi–vallási emlékhelyekre koncentrálódik. Az ország gazdasági lehetőségeire nagy hatással van a néhány éve feltárt földközi-tengeri térség új gázlelőhelyeinek kitermelése is. Az erre vonatkozó regionális együttműködések már 2016-ban megindultak, ekkor Izrael Jordániával kötött megállapodást, továbbá ezt követően Egyiptommal hozott tető alá hasonló szerződést a gázszállításra vonatozóan.

Izraelben az elmúlt évek során dinamikus növekedésnek indult a beáramló FDI (külföldi közvetlentőke-befektetések) volumene. 2022-ben az UNCTAD adatai szerint az országban elhelyezett tőkebefektetések összege elérte a 27 760 millió dollár. A legfőbb befektető Izraelben az Amerikai Egyesült Államok, a beáramló FDI több mint 50 százaléka jellemzően innen származik. Elsősorban a fém- és elektronikai termékek gyártása, valamint a szolgáltatási szektorban az informatikai és kommunikációs vállalkozások, továbbá a tudományos területek érintettek a beáramló FDI által. A kihelyezési oldalon Izrael a legtöbb tőkét Hollandia felé küldi, ahol a vegyipari termékekkel foglalkozó társaságok mellett a pénzügyi szolgáltatási ágazatokba áramlik a tőke.

Magyar–izraeli kapcsolatok

Magyarország röviddel az 1948 eseményeket követően fel is vette a diplomáciai kapcsolatokat Izraellel. Mindez egészen 1967-ig, a hatnapos háborúig érvényben is volt, akkor azonban a hazai kommunista vezetés indíttatására a kapcsolatokat meg kellett szakítanunk. Az 1989-es demokratikus fordulat és rendszerváltást követően a keleti blokk országai közül elsők között kezdtük el helyreállítani a közel-keleti állammal a diplomáciai viszonyokat, amelyek mára számos területet lefednek:

együttműködés a biztonság és a közel-keleti stabilitás érdekében, valamint az Izraelt egyoldalúan megbélyegző nemzetközi fősodor elleni küzdelem;
a magyarországi zsidó közösség és az izraeli magyar közösség közötti interakciók;
az antiszemitizmus elleni globális fellépés;
a magyar és izraeli gazdasági, tudományos és innovációs együttműködés fokozása.

A gazdasági együttműködés fejlődését jól jelzi, hogy a 2000-es évek óta folyamatosan és nagymértékben növekszik a magyar termékexport értéke Izraelbe. A kétoldalú külkereskedelmet is ez a magyar aktívum jellemzi, amelyben jelentős a járművek és szállítóeszközök, az elektronikai berendezések, a baromfitermékek, gyógyszerek és vegyipari termékek aránya. 2021-ben 424 millió dollár értékben szállítottunk termékeket Izraelbe. A hazánkba érkező izraeli termékek között főként vegyipari termékek és gyógyszerek, orvostechnikai eszközök, elektronikai berendezések, műanyagipari áruk, valamint járműalkatrészek szerepelnek. A Magyarországra érkező izraeli termékimport 2021-ben 224 millió dollár volt.

A kétoldalú gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok kiszélesítése céljából 2019-ben külgazdasági irodát nyitott Magyarország Jeruzsálemben, az európai országok közül egyedüliként diplomáciai státusszal, a tel-avivi nagykövetség részeként.

A két ország közötti tőkebefektetések esetében főleg a 2020-as és a 2021-es évek tekinthetőek eredményesnek. 2008 és 2020 között főleg a magyar eredetű FDI volt domináns a bilaterális tőkekihelyezésekben, 2015-ben sikerült nagyobb értékű tőkevonzást elérni a közel-keleti ország részéről. Magyarországon főként a gyógyszer- és orvostechnikai eszközök (TEVA Gyógyszergyár ZRT., Celitron Medical Technologies Kft.), a navigációs szoftverek (NNG Szoftverfejlesztő és Kereskedelmi Kft.), a vegyipari termékek (Well Done St. Moritz Termelő, Kereskedelmi és Ügynöki Kft.), valamint a bútorgyártási ágazatokban (CARDO Bútor- és Matracgyártó Kft.) találkozhatunk izraeli befektetőkkel. A magyar társaságok Izraelben a vízgazdálkodási, mezőgazdasági és öntözéstechnikai, ICT, kutatás-fejlesztés, tudás és technológiatranszfer szektorokban jelenhetnek meg mint potenciális befektetők. A két ország közötti együttműködések kiterjednek a védelmi célokra is: egy 2023 augusztusában bejelentett együttműködés keretében a német Rheinmetall és az izraeli UVision Air Ltd. harci drónokat gyártanak majd Magyarországon. Emellett Magyarország a Vaskupola légvédelmi rendszer lokátoráról, tizenegy darab ELM-2084 típusú légtérellenőrző, légvédelmi és tüzérségi felderítőradar beszerzéséről is megállapodott, amelyeket részben Nyírteleken gyártanak majd.

Összességében a két ország gazdasági, politikai és diplomáciai kapcsolatai is kiegyensúlyozottak voltak az elmúlt évtizedek során. Izraelre a magyar külpolitika jelentős szövetségesként tekint, így Magyarország a jelenleg kialakult háborús helyzet kapcsán is a lehető legtöbb módon támogatni kívánja a közel-keleti államot.

Ehhez a cikkhez ajánljuk

Bookline

Bartos Erika
Budapesti böngésző Brúnóval

5100 Ft

Abdulrazak Gurnah
Az utolsó ajándék

4675 Ft