Felfedni, ami rejtett – mekkora az árnyékgazdaság és a feketefoglalkoztatás?

Mit takar a rejtett gazdaság és az informális foglalkoztatás?

Az „informális gazdaság” kifejezés egy tág fogalom, és többféle nevet adtak már neki: árnyékgazdaság, rejtett gazdaság, készpénzgazdaság, szürke- vagy feketegazdaság, földalatti gazdaság.

Az informális gazdaság a hivatalos statisztikákban nem szereplő gazdasági tevékenységeket takarja (legális és illegális egyaránt), az adott kormánynak be nem jelentett, és ezért az adószedők és a szabályozók hatókörén kívül eső áru- vagy szolgáltatási tranzakciókat értjük alatta. Továbbá ide tartoznak a tisztességtelen gazdasági tevékenységek is. Különféle fokozatai léteznek az illegálistól (pl. csempészet, kábítószer-kereskedelem, prostitúció) a legális, de eltitkolt tevékenységekig (pl. be nem jelentett jövedelem, béren kívüli juttatás), illetve a be (nem) jelentés mértékétől függően.

Így a feketemunka esetében a munkaadó munkaszerződés aláírása nélkül, készpénzért foglalkoztatja a munkavállalót, anélkül, hogy bármilyen hivatalban bejelentené az alkalmazást. A kifizetett bér után sem a munkaadó, sem a munkavállaló nem fizet semmilyen közterhet. Szürkemunka esetén a munkaadó ugyan bejelenti a munkavállalót, szerződést is aláírnak, de a szerződésben a ténylegesen kifizetett bérnél alacsonyabb összeg szerepel. Mind a munkaadó, mind a munkavállaló ez után az alacsonyabb érték után fizeti meg az adókat és járulékokat.

Miért alakul ki az informális gazdaság, és mik a következményei?

Az árnyékgazdaságok okait vizsgálva azt láthatjuk, hogy általánosságban a viszonylag alacsony adókulccsal, kevesebb (munkaerőpiaci) törvénnyel és szabályozással, valamint jól kialakult jogállamisággal rendelkező országok kisebb árnyékgazdasággal rendelkeznek. Míg

Számos negatív hatása és következménye mellett az árnyékgazdaságnak vannak pozitív megnyilvánulásai is. Egyrészt csökkennek az államok bevételei. Az árnyékgazdaság megléte és növekedése egy önmagát erősítő ördögi kört alakíthat ki. Ahogy terjed a rejtett gazdaság, az ott zajló tranzakciók kikerülnek az adózás alól, és egyre kevesebb adót fizetnek be a gazdasági szereplők. Ha az adóbevételek csökkennek, vagy az adózási szabályok betartása erodálódik, a kormányok az adókulcsok emelésével válaszolhatnak. A formális gazdaságban maradóknak magasabb adóterhekkel kell szembenézniük, ami még inkább ösztönzi őket arra, hogy az árnyékgazdaságba vonuljanak. Ez pedig tovább rontja az állam költségvetési helyzetét.

Mindezekből következik, hogy csökken a közjavak szolgáltatásának fedezete (visszafogott állami kiadások, források hiányában), piactorzító versenyelőny alakulhat ki a becsületes vállalkozások rovására, és természetesen

Az egyéni és társadalmi jólétre is rombolóan hathat: a munkavállalók ki vannak téve a kizsákmányolás és a tisztességtelen bánásmód kockázatának, nincsenek jogilag védve, járulékfizetés hiányában nem jogosultak az állami szolgáltatások igénybevételére (egészségügy, nyugdíj), munkanélküli segélyre. A Világbank (2021) információi szerint az informálisan dolgozók átlagosan 19 százalékkal kevesebbet kapnak, mint a hivatalosan dolgozó társaik. Mindezeken felül a növekvő árnyékgazdaság elszívhatja a hivatalos gazdaságtól a hazai és külföldi munkavállalókat.

Ugyanakkor pozitívum, hogy

Milyen nagyságú a rejtett gazdaság és foglalkoztatás?

Az árnyékgazdaságot természetéből és jellegéből adódóan – az eltitkolás iránti ösztönzők végett – nehéz mérni. Az IMF 2018-as elemzése szerint a vizsgált 158 ország árnyékgazdaságának átlagos mérete 1991 és 2015 között a GDP 31,9 százalékát, vagyis közel egyharmadát tette ki. A három legnagyobb árnyékgazdasággal rendelkező ország Zimbabwe (60,6 százalék), Bolívia (62,3 százalék) és Grúzia (64,9 százalék) volt a vizsgált időszakban, míg a három legkisebb árnyékgazdaság Ausztriában (8,9 százalék), az Egyesült Államokban (8,3 százalék) és Svájcban (7,2 százalék) volt.

Az árnyéktevékenységek globális átlagos részesedése 24 év alatt 6,7 százalékponttal mérséklődött, a teljes nominális GDP 1991-es 34,5 százalékáról 27,8 százalékra (2015). Ez a csökkenés olyan tényezőknek tulajdonítható, mint a gazdasági növekedés, a jobb kormányzati szabályozás és végrehajtás, a technológia fokozott bevezetése és a digitalizáció, valamint a hivatalos pénzügyi szolgáltatásokhoz való jobb hozzáférés.

Rangsorba téve a világ országait az árnyékgazdaság nagysága szerint (IMF 2018-as tanulmánya alapján) kitűnik, hogy a gazdaságilag fejlettebb országokban alacsonyabb a feketegazdaság kiterjedtsége, mint a kevésbé fejlett gazdaságokban. Továbbá általánosságban elmondható, hogy – kialakulása és növekedése okán – minél fejlettebb jogrendszerrel és gazdasággal rendelkezik egy ország, annál kevésbé van jelen az árnyékgazdaság.

A nyugat-európai országokban a szürke- és feketegazdaság aránya 15 százalék körüli a GDP-hez mérve, 10-20 százalék körüli ingadozással. Régiónkon belül számítások szerint Csehországban 14,8 százalék, Szlovákiában 15,3 százalék, Lengyelországban 25,1 százalék, Horvátországban 28,8 százalék, Bulgáriában 29,2 százalék, míg Romániában 30,1 százalék az illegális gazdaság aránya.

Magyarországon az éves GDP negyede (25,2 százalék) a szürke- és feketegazdaságban jött létre a 1991–2015 közötti átlag alapján az IMF adatai alapján. Az árnyékgazdaság GDP-n belüli aránya a rendszerváltozást követően ugrásszerűen emelkedett (1993-ban volt a csúcspont: 33,7 százalék), majd mérséklődésnek indult. 2015-ben 20,5 százalékra csökkent az értéke a GDP arányában.

Magyarország az elmúlt évtizedben több intézkedést is bevezetett a rejtett gazdaság visszaszorítása érdekében (a munkát terhelő adók és járulékok csökkentése, egykulcsos szja, online pénztárgépek, az elektronikus közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer (ekáer) és az online számlázási rendszer bevezetés stb.). Ennek hatására – az OECD adatai szerint – Magyarországon az adóék (a munkára rakódó teher) a 2011-es 49,5 százalékról 2023-ra 41,2 százalékra csökkent, míg az adóelkerülési ráta kormányzati tájékoztatás szerint a 2013-as 21 százalékról 6,6 százalékra csökkent 2019-re.