Per, törvény és uzsoravádak a Provident ellen

Jelenleg akár 405 százalékos thm-et is megfizethet a hitelért az az ügyfél, aki a hazai gyorskölcsönös piac három szereplőjének - Provident, Athlon, Kápé - valamelyikénél próbál gyorsan és egyszerűen pénzhez jutni. Mindez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a legfeljebb egyéves futamidő alatt több mint a felvett összeg másfélszeresét kell visszafizetnie a hiteligénylőnek - a magas thm-et a cégek a gyors, a szokásosnál egyszerűbb pénzhez jutási lehetőséggel, és ezzel összefüggésben az átlagosnál nagyobb kockázattal indokolják.

Kétmillió ember fuldoklik

A gyorskölcsönök ellenzői szerint ugyanakkor ez az egész törvényesített uzsorázás. „Ötszázezer családnak van az országban gyorskölcsöne, ami azt jelenti, hogy kétmillió ember fuldoklik a törvényben engedélyezett uzsorázás csapdájában" - mondta Karsai József battonyai polgármester és MSZP-s országgyűlési képviselő. A politikus Mali Zoltánnal, Drávapiski egykori SZDSZ-es polgármesterével karöltve az élére állt a múlt év végén Békés megyében indult, Antiprovident Akciócsoport nevet viselő kezdeményezésnek, amely deklarált célja, hogy felvilágosító munkával igyekezzen rávenni az embereket arra: ne vegyenek fel gyorskölcsönt.

A szervezet - amely nevében a gyorskölcsönpiac legnagyobb szereplőjére utal, de mind a három cég tevékenysége ellen tiltakozik - hétfőre hirdetett tiltakozó demonstrációt a Provident budapesti székházához, bár az ezen megjelent újságírók száma sokszorosa volt a fizetési problémával küzdő adósokénak. Utóbbiak közül volt, aki azt mondta, kényszerhelyzetben vette fel kölcsönt, mert elvesztette állását, más azt, hogy lakásfelújításhoz igényelt hitelt, de arról nem tájékoztatták, hogy ennyivel több pénzt kell visszafizetnie.

Két nagydarab fiatalember

Volt, aki azt mondta, hogy amikor nem tudott fizetni, „két nagydarab fiatalember" jelent meg a lakásán, és elvitték a tévéjét, rádióját. Mások arról beszéltek, hogy most banki hitelhez szeretne jutni, hogy egy összegben kifizethesse a tartozását, ám kétséges, hogy ez sikerülni fog-e: a nem fizetők ugyanis BAR-listára kerülnek, méghozzá a Provident egy volt dolgozója szerint úgy, hogy arról előzetesen, holott kellene, nem is mindig tájékoztatják őket.

A demonstráción persze nem ez az egyetlen vád hangzott el a Provident ellen. Karsai József szerint a cég munkatársai sokszor félrevezetik azokat az ügyfeleket, akik szövegértési problémákkal küzdenek, „beírják a hitelösszeget, aztán ha nem elég, beírnak mögé egy nullát" - fogalmazott a politikus. Többen szóvá tették azt is, hogy a cég 2006 előtt nem adott az ügyfeleknek szabályos átvételi igazolást a törlesztésről, „sajtpapíron tartották nyilván a kötelezettségeket". Mali Zoltán szerint a Providentnél dolgozóknak nem engedik, hogy szakszervezetet alapítsanak, a hétvégi és a délutáni-esti munkavégzésért nem kapnak pótlékokat.

A legsúlyosabb kifogásokat mégsem a működés pénzügyi, munkajogi vagy egyéb szabálytalanságai miatt fogalmazták meg, hanem magát a gyorskölcsönzés rendszerét, a rövid futamidővel összefüggésben sok száz százalékos thm-et és a hetenkénti törlesztést kritizálták. Karsai szerint súlyos, az ország legszegényebb térségeiben százezreket sújtó társadalmi válsághoz vezet az, hogy a nyugdíjasoktól, sokgyermekes családoktól, munkanélküliektől az 50-100 ezer forintos kölcsönért fejében „elvesznek egy éven át heti 5000-6000 forintot".

Egy család, másfélmilliós mínusz

A politikus szerint csak az ő választókerületében százak kerülhetnek idővel az utcára a gyorskölcsönök miatt. Mali Zoltán arról beszélt: az ő lakókörnyezetében vannak családok, amelyek - miután minden nagykorú tag felvett már legalább egy gyorskölcsönt - már 1-1,5 millió forinttal tartoznak a Providentnek.

Karsai a demonstráción azt mondta az általa gyomorforgatónak nevezett rendszerről, hogy az ellen most még semmilyen jogszabállyal nem lehet fellépni, de ezen változtatni fog. Ígérete szerint még a héten benyújtják azt a törvénytervezetet, amely a jegybanki alapkamat hat-nyolcszorosában határozná meg a hitelek árát, „egy 60-80 százalékos thm-et még elfogadhatónak tartunk" - fogalmazott a politikus, akit informálisan állítólag minden parlamenti frakció a támogatásáról biztosított. „Aki ezt nem szavazza meg, azzal valami baj van" - tette hozzá Karsai, aki emellett ötforintos akciót is hirdetett.

Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy a Provident - és a két másik gyorskölcsönös cég - adósainak, hogy jelezzék fizetési szándékukat, minden törlesztési alkalommal, vagyis hetente mindössze 5 forintot kellene befizetniük csekken a Providentnek. „Ezzel jelezhetnék, hogy megvan a fizetési szándékuk, de többet képtelen törleszteni, ahogyan azok a gabonakupecek csinálják, akik a vidékemen tízmilliókkal tartoznak a gazdáknak, és néha odavetnek nekik néhány tízezret, hogy ezzel is fenntartsák a fizetési szándékot" - példálózott Karsai.

Perelni fognak

A tiltakozáshoz szintén csatlakozó Ivády Gábor, a Heves megyei Ivád polgármestere ugyanakkor nem ért egyet abban Karsaival, hogy a jelenlegi törvények nem teszik lehetővé a Provident, a Kápé és az Athlon elleni fellépést. Emlékeztetett arra, hogy a parlament a múlt év végén elfogadta az uzsorás tevékenység elleni törvényt, amely március elsején lép hatályba, „ez alapján én már március 2-án fel fogom jelenteni a Providentet".

A parlament valóban elfogadott tavaly decemberben egy, a büntető és a polgári törvénykönyvet is módosító jogszabályt. A képviselők megtámadhatóvá tették azokat a kölcsönszerződéseket, amikor „a hitelnyújtó szerződésben meghatározott szolgáltatása és a teljes hiteldíj között - a szerződéskötés egyéb körülményeit is figyelembe véve - feltűnően nagy az értékkülönbség". Azért döntöttek így, hogy hatékonyabban érvényesülhessenek „a szolgáltatás és ellenszolgáltatás arányosságát védő jogintézmények". A törvényjavaslat indoklása szerint a változtatás „immár kifejezett módon is megtámadhatóvá teszi a feltűnően nagy hiteldíj kikötése mellett létrejött kölcsönszerződéseket".

Ivády Gábor azonban nemcsak a Ptk-módosítást akarja kihasználni, hanem azt is, hogy a jogalkotók akár öt évvel büntethető bűncselekménynek minősítették az olyan kölcsönadásokat, amelyeknél a kölcsönadó „aránytalan mértékű ellenszolgáltatást" vár el, vagy a kölcsön törlesztése az adóst vagy családját „súlyos vagy további nélkülözésnek" teszi ki. Bár az eredeti törvényalkotói szándék az ország legszegényebb részein terjedő uzsorázás megállítása volt, a Heves megyei politikus szerint a jogszabály kitételei a gyorskölcsönök egy részénél is megállják a helyüket.

Ezzel részben egyetért Karsai is, a battonyai politikus korábban lapunknak azt nyilatkozta: „ezek az emberek arra adósodtak el, hogy ne kössék ki náluk télre a gázt, és nem arra, mint a reklámban, hogy születésnapi bulit rendezzenek vagy számítógépet vegyenek a gyereknek".

Segítség az elcsatolt területeknek

A súlyos társadalmi feszültség veszélyére hivatkozva a mozgalom egy tízpontos petíciót fogalmazott meg, amelyben egyebek mellett követelik a Providenttől, hogy függessze fel a tevékenységét, hogy kezdeményezzen egyebek mellett adóhivatali és munkaügyi önrevíziót, fizesse ki az elmaradt pótlékokat a munkásoknak.

Követelik azt is, hogy a cég fizesse vissza az előtörlesztés címén beszedett pénzeket (előfordult ugyanis, hogy a folyósított hitelből néhány tízezer forintot visszatartottak előtörlesztésre hivatkozva, így egy 200 ezer forintot igénylő ügyfél csak 180 ezret kapott, de 200 ezer után számolták a thm-et és így a törlesztést is). Ha a petíciót a cég nem teljesíti, a tiltakozók azt fogják követelni, hogy vonuljon ki nemcsak Magyarország területéről: az akciócsoport azt ígéri, „kiterjeszti működését Szlovákiára és Romániára is", elsősorban a magyarlakta felvidéki és erdélyi területekre.

A Provident Zrt. nem enged az ultimátumoknak - közölte a cég a tiltakozást követően. A társaság biztos abban, hogy náluk nem állja meg a helyét a törvényben leírt feltűnően nagy értékkülönbség. „A Provident értékarányos szolgáltatásokat nyújt, a szerződéskötés előtt már közölt és a kölcsönszerződésben egyértelműen rögzített szolgáltatási díjban benne foglaltatik többek között a helyszíni és heti személyes kiszolgálás, a kockázat és a finanszírozási költségek" - olvasható a korábban feltett kérdéseinkre adott írásos válaszban.

A cég emellett extra szolgáltatásként megemlíti, hogy kezes és fedezet nélkül érhető el a kölcsön, a hitelbírálat és a hitelkihelyezés legtöbbször egy nap alatt megtörténik, ráadásul a szolgáltatási díjon felül egyéb díjak, mint például kártyadíj, készpénzfelvételi vagy folyószámla-vezetési díj nincs. Ezért is utasítják vissza azt, hogy szolgáltatásaikat bárki is uzsorának minősítse, mint fogalmaznak, „ha valaki a két dolgot összekeveri, vagy összemossa, annak oka minden bizonnyal az, hogy nem rendelkezik megfelelő információval a Provident szolgáltatásáról".

A piacvezető gyorskölcsönös cég szerint elképzelhetetlen, hogy ha indulnának is ellenük perek, azok kimenetele kétséges lehet. „Az ügyfelek a szerződés aláírása előtt pontosan tisztában vannak a visszafizetendő összeg nagyságával, amely a futamidő alatt nem változhat".

Eddig is létezett az uzsora

A polgári törvénykönyv már eddig is ismerte az uzsorás szerződés fogalmát, a szabályozás most annyiban változik, hogy a büntetőjogba is bekerült ez a kategória - mondta az esetleges perek esetleges kimenetelét firtató kérdésünkre Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) szóvivője.

Vagyis ha egy ügyfél - vagy a hitel más érintettje - úgy vélte, hogy a kölcsönszerződésben fellelhetők az uzsorára utaló jelek, akkor eddig is indíthatott polgári eljárást, feltűnően nagy értékkülönbségre hivatkozva kérve a szerződés semmissé nyilvánítását. A múlt év végén a hitelkihelyezésekben a pénzintézetektől önmérsékletet kérő PSZÁF-nak - amely egy providentes reklámot le is állíttatott - azonban nincs tudomása arról, hogy ilyen per indult volna eddig, így azt sem tudják, hogy ha volt is, abban milyen ítélet született.

A Providentnél nem tartanak súlyos társadalmi hatástól, és visszafordíthatatlan elszegényedéstől sem, mivel egy ügyfélnek egyidejűleg két érvényes kölcsönszerződésnél nem lehet több. Ha valaki mégsem tud fizetni, „akkor a vállalat a pénzügyi szolgáltatókra érvényes hatályos rendelkezések szerint jár el, beleértve annak a lehetőségét, hogy az ügyfelet a KHR listára helyezze".

A gyorskölcsön ellen kampányolóknak más javaslatai is vannak. Többen a dohányzással kapcsolatos jogszabályok analógiáját emlegetik: vagy betiltatnák a reklámozását, vagy köteleznék a gyorskölcsönös cégeket arra, hogy - a cigarettásdobozokon lévőhöz hasonlóan - valamilyen figyelmeztetéssel lássák el termékeiket. Erre a felvetésre a szóvivő azt mondta: ilyen javaslatot hallottak már parlamenti képviselőktől. A felügyelet azonban önállóan ilyen lépésre nem kötelezheti a szolgáltatókat, ehhez, ha hasznosnak ítélik, a jogalkotóknak - a parlamentnek, a kormánynak vagy a szakminiszternek - kellene megteremteniük a jogszabályi hátteret.

A reklámtiltással kapcsolatos konkrét kezdeményezésről nincs tudomásunk - válaszoltak kérdésünkre a Providentnél. „A Provident filozófiájának egyik alapköve az érthető, átlátható tájékoztatás, amely magában foglalja a hirdetések érthetőségének, az ügyféltájékoztatás teljeskörűségének és a szerződés érthetőségének maximális szem előtt tartását" - közölték megkeresésünkre.

Felvilágosítás és olcsóbb hitel

Ezt alátámasztandó a cég 12 pontból álló, a hitelfelvétellel és az eladósodás kockázataival kapcsolatos tájékoztató dokumentumot hozott létre, és ezt február végétől minden hitelszerződés megkötése előtt el kell olvasnia és alá kell írnia az ügyfélnek. Hasonló figyelmeztetés fog megjelenni a vállalat minden televíziós hirdetésén is, de fontolgatják, hogy szerződéskötés előtt akár fel is olvassák azt az ügyfeleknek.

A cég emellett éppen a tiltakozás napján jelentette be - bár állítása szerint nem az ultimátumok hatására -, hogy módosít eddigi hitelezési politikáján. Így már akár átutalással is kérhetik a kölcsönt, és fizethetik a törlesztést az ügyfelek, akik ilyen feltételekkel már akár 90 százalékos thm-mel is kaphatnak egy évre hitelt. A cég tájékoztatása szerint egy 54 hetes futamidejű kölcsönnél a kamat 27, míg a thm banki átutalás esetén 90 százalék lesz, míg a már megszokott otthoni hitelnyújtás esetén 262 százalék marad.

Azt viszont nem tartják jó ötletnek, hogy törvényben határozzanak meg egy akár abszolút értékű, akár a jegybanki alapkamathoz kötődő kamatplafont. Ezt azzal indokolják, hogy „nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a pénzügyi piacon bármilyen adminisztratív árkorlátozás bizonyos ügyféligények piacról való kiszorulását és ugyanezen igények illegális piacról való kiszolgálását eredményezheti, ennek megfelelően az ügyfél fogyasztóvédelmi, jogi és biztonsági kiszolgáltatottságát növelheti".