Gyurcsány-csomag: maszatolás, ennél több kell

Vegyes érzésekkel fogadták neves közgazdászok a Gyurcsány-kormány legeslegújabb, az adó-, nyugdíj- és szociális rendszerbe belenyúló csomagját. A szocialista vezetésű kabinet korábbi teljesítményéhez képest ez messze a legjobb pakk, azonban még mindig nagyon távol van attól, amely kivezetné az elmúlt esztendők felelőtlen gazdaságpolitikája okozta, a globális válsággal terhelt szorult helyzetéből Magyarországot - nagyjából így lehet megragadni az ambivalens érzéseket.

Makronézőpontból maszatolás

Leginkább maszatolásnak lehet nevezni azt, ami kirajzolódik a három területbe belekapó kormányzati csomagból - fogalmazott lapunknak makroszempontból Heim Péter. Az Aegon Alapkezelő vezérigazgatója szerint ugyan az adóék (a béreket terhelő alkalmazotti és munkaadói adó- és járulékterhek aránya ahhoz képest, amennyibe adott munkavállaló összesen kerül a cégnek - a szerk.) kicsit lejjebb kerül, és a gazdasági növekedési potenciál is halványan javul, ám összességében az előttünk álló problémák súlyához képest erőtlen, messze nem elegendő, nem kellően határozott csomaggal állunk szemben. Az államadósságunk a mai rendkívül alacsony növekedési potenciál, magas reálkamat és gyengülő forintárfolyam mellett nem fenntartható, ezen pedig szinte alig javít a pakk.

Nemcsak általában, az egyes elemek között is talál kivetnivalót Heim. Sok-sok év magas inflációja áll mögöttünk, erre a tervezett áfaemelés agyonvágja az eddig biztatóan alakuló dezinflációt; az pedig különösen érhetetlen, hogy miközben a gazdaság több százalékkal visszaesik idén, emberek tízezrei veszítik el munkahelyüket, többeknek pedig reálbércsökkenést kell elszenvedniük, eközben a nyugdíjas társadalomnak nem kell komolyabb áldozatot hozni azért, hogy az ország kikecmeregjen a válságból, miközben a gyermeket vállalók számára a terhek továbbra sem, illetve alig csökkennek - érvel a vezérigazgató.

Nyugdíj: végre megdőltek a tabuk, de...

Az előremutató, hogy végre elő lehetett venni a 13. havi nyugdíj, a nyugdíjemelés módja, a nyugdíjkorhatár emelésének kérdését, vagyis azokat a témákat, amelyek az elmúlt esztendőkben tabutémának számítottak a baloldali kormányzat szemében - vélte Holtzer Péter. A Nyugdíj- és Időskor Kerekasztal elnöke hozzáfűzte: a nyugdíjrendszert érintő konkrét intézkedéseknek az irányát helyeselni lehet, mégis a kivitelezés módját illetően már lehet hiányérzetünk.

Emlékeztetőül: három intézkedést foglal magában a nyugdíjpakk. A 13. havi nyugdíj úgy szűnik meg, hogy aki most kapják ezt az extra juttatást, azoknak a normál havi nyugdíjába beépül az apanázs, ám az újonnan nyugdíjba menőknek már le kell mondaniuk a plusz juttatásról, vagyis az intézkedés a mai nyugdíjasokat nem érinti. A nyugdíjemelésnél bonyolultabb lesz a módszer: ma a svájci indexálás szerint, felerészben az infláció (pontosabban a nyugdíjas infláció), felerészben az országos nettó keresetváltozás mértéke határozza meg a nyugdíjemelés ütemét. A jövőben minél kisebb lenne a gazdasági növekedés, annál inkább nagyobb súlyt kapna az infláció a nyugdíjemelés mértékének meghatározásakor. A ma 62 éves nyugdíjkorhatárt pedig 2016-tól kezdenék emelni, évente négy hónappal tolódna feljebb a határ, és 2025-re érné el a célul kitűzött 65 évet.

Már be sem kellett volna vezetni 2003-ban a 13. havi nyugdíjat, ám ha már bevezették, úgy kellene eltörölni, hogy a megszüntetés mindenkire vonatkozzon, ne csak az újonnan nyugdíjba vonulóktól vonják meg - emelte ki Holtzer Péter. A beolvasztás azért sem szerencsés, mert ezzel néhány év leforgása alatt már másodszor fordul elő, hogy jelentős különbség lesz két egymást követő évben nyugdíjba vonulók járandósága között, ez pedig a méltányosság elvével ütközik. (A 2007 végén nyugdíjba vonulókat még nem, a 2008 elején nyugdíjba menőket már érintette az új nyugdíjszámítási mód - a szerk.)

A nyugdíjindexálás fent említett átalakítása bonyolítja a rendszert, és ugyan hosszú távon a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát erősíti, mégis faramuci helyzethez vezet gazdasági recesszió idején, mint amilyen most is van - hívta fel a figyelmet a Nyika elnöke. Gazdasági visszaesés idején a reálbérek csökkennek, a nettó átlagbéremelkedés mértéke elmarad az inflációtól. Ha jövőre is folytatódik a recesszió idehaza, akkor az új módszertannal jobban járnak a nyugdíjasok, mint a ma még érvényben levővel - amellett, hogy az alkalmazottak reálbércsökkenést kénytelenek elszenvedni - világított rá a szakértő, aki szerint talán nem véletlen a nyugdíjemelési módszer módosításának időzítése.

A 2016-tól kezdődő nyugdíjkorhatár-emelésnél helyesen jár el a kormány azzal, hogy felkészülési időt hagy, ám egyrészt előbbre lehetne hozni az emelés kezdő időpontját, másrészt kicsit érthetetlen, hogy miért az évenkénti 4 hónappal való emelést preferálja a kormány, miért nem az elterjedtebbnek számító 2 évenkénti 1 évvel való emelést választja - fűzte hozzá Holtzer.

Adópillér: az irány jó, egyes lépések is azok, de csodát ne várjunk

Az adócsomag iránya jó, az átrendezés helyesen a fogyasztási adók irányába tolja el a közteherviselést és enyhít a munkabért terhelő elvonásokon, a jövedelmi típusú adókon - szögezte le László Csaba. A KPMG partnere folytatta: ezért tehát ugyan tartalmaz üdvözlendő lépéseket az adópakk, mégis nagy csodát ne várjon tőle senki, hiszen az átrendezést nullszaldósra lövi be a kabinet, és a GDP 1 százalékának megfelelő teherkönnyítés, amelyet a vállalkozói szféra kap, érdemben nem fogja közelebb vinni Magyarországot a térségbeli országokhoz, versenyképességünk nem fog ettől ugrásszerűen javulni. Mindezeket is figyelembe véve azonban tévedés lenne azt gondolni, hogy a jelenlegi igen negatív nemzetközi környezetben, borúlátó hangulatban bármilyen bátor is lenne az adócsomag, az önmagában képes lenne 180 fokos fordulatot előidézni a befektetői megítélésben. Az érezhető változásokhoz az kellene, hogy kiadási oldalról is meg legyen támogatva az adócsomag, jóval nagyobbat kellene vágni a túlméretezett állami kiadásokon, teret biztosítva a nagyarányú adócsökkentésnek. Az adószakértő sajnálja, hogy a kormány áttolta a következő ciklusra a komolyabb, egységes ingatlanadó bevezetését, és hiányolja, hogy az iparűzési adó kivezetéséhez nem kíván hozzáfogni a kormány.

A volt pénzügyminiszter a nyugdíj- és szociális csomaggal kiegészített, hárompillérű kormányzati pakkról összességében is hasonló véleményt fogalmazott meg, mint az adócsomagról, illetve mint azt tette Heim és a nyugdíjkérdésekben szakértő Holtzer is. László szerint a nyugdíjterületen körvonalazott lépések jó irányba mennek, korábban ezekre talán számítani sem lehetett politikai okokból, ám nem ússzuk meg, hogy később átfogóbb, mélyrehatóbb lépéseket tegyünk a jóléti - benne a nyugdíjrendszer - területen.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!