Gyurcsány: Védeni kell a forintot

Gyurcsány Ferenc a jegybank elnökével és a pénzügyminiszterrel tárgyalt kedden arról, milyen eszközökkel lehetne a forint árfolyamának gyengülését megállítani. A tanácskozás után azt mondta: arra kérte az MNB elnökét és a minisztert, vizsgálják meg: léteznek-e olyan nem szokványos piaci módszerek, amelyekkel meg lehet védeni a forintot - jelentette az MTI.

A kormányfő azt nem részletezte, mit ért nem szokványos módszereken. Arról viszont beszélt, hogy 2012-2014 között lehet bevezetni az eurót, de csak a közszférát érintő reformintézkedések véghezvitele, és ennek révén egy fenntartható költségvetés megteremtése után. Az Index megkeresésére a jegybanknál nem kommentálták a bejelentést.

Kedden a forint átfolyama újabb történelmi mélypontra süllyedt: az euró ára az esti elektronikus kereskedésben 309,6 forinton is járt. Ez nagyjából 16 százalékkal magasabb az év végi értéknél. Kedd délelőtt átmeneti erősödés után újból megjárta az árfolyam a 309-es szintet, majd 307-308 forint körül állt, a miniszterelnöki bejelentés nyomán viszont 304 forint alá ment az euró ára.

Vannak olyan külföldi elemzők, akik szerint a forint gyengülése még messze nem ért véget. A Merrill Lynch londoni elemzői részlege arra számít, hogy szeptemberre akár a 330 forint/eurós szintet is elérhetjük, és csak év végére térhetünk vissza a 300 alatti tartományba. Ugyanakkor a 310 forintos eurót már egy hónappal ezelőtt megjósoló Wood & Co. elemzőház átmenetinek tartja a gyengülést, és az év végére már 270-es árfolyamot vár.

Mitől nem szokványos?

Nem tudni, mit jelent a nem szokványos beavatkozás, ez attól függ, mit gondol a kormányfő, mi áll a forint gyengülése mögött – mondta az Indexnek Duronelly Péter. A Budapest Alapkezelő befektetési igazgatója szerint a forintvásárlás, azaz a bankközi piacon történő intervenció szokványosnak tekinthető, és a nyilatkozat arra utal, hogy a felek egyetértenek abban, hogy ez most nem segítene.

A szakértő hangsúlyozta, csak példaként említi, de ha például valaki azt gondolja, hogy a forint azért gyengül, mert a magyar bankok likviditási krízissel néznek szembe, nem tudnak elegendő forrást bevonni, akkor egy lehetséges rendkívüli megoldást jelenthet, ha a jegybank átveszi a bankok állampapír-állományát. De több országban például a devizabetétek befagyasztása jelentett rendkívüli intézkedést, bár erre a szakértő szerint itthon nem kell számítani.

Magunknak gyengítjük a forintot

Duronelly Péter hangsúlyozta: ahogy korábban már az Indexen is kifejtette, szerinte a forint gyengülésének a fő oka az, hogy megfordult a devizahitelek kiváltotta mozgás. Míg korábban a hitelek felvétele azt jelentette, hogy devizáért folyamatosan forintot kellett venni a folyósításhoz, és ez jelentősen hozzájárult a forint korábbi erejéhez, mára a hitelkihelyezés lassult, és nagyobb összeget tesz ki a lakosság és a vállalati szektor havi törlesztése – most a törlesztőrészletekért veszünk devizát, és adjuk el a forintot, ami gyengíti az árfolyamot. A szakértő szerint nem arról van szó, hogy az állampapírpiac befagyásával gyengül a forint, hanem a forint gyengülése miatt tűnnek el a befektetők az állampapírpiacról.

A forint nemcsak az euróval, hanem a dollárral és a svájci frankkal szemben is markánsan gyengül. A dollár már 244 forintnál is drágább, a svájci frank a 209 forintos szint közelében is járt. A dollár ára már csaknem 30 százalékkal magasabb, mint a múlt év végén volt, a frank mintegy 18 százalékkal drágult tavaly december végéhez képest.

Az elmúlt napokban nemcsak a forint gyengült rohamosan, hanem a legtöbb térségi valuta is. A zloty megközelítette az 5 zloty/eurós, lélektaninak mondott szintet. Ezt követően kedden délután a lengyel kormányfő közölte, hogy a varsói kormány kész euróeladással beavatkozni, ha a lengyel valuta tovább gyengülne. Moszkva a 41 rubel/dollár-euró kosár árfolyamnál húzta meg azt a védelmi küszöböt, amely elérésekor beavatkozik, hogy megvédje az orosz valutát.

Esnek a tőzsdék is

Nemcsak a forint és más régiós devizák árfolyama zuhant a mélybe, a tőzsdéken is hatalmas eladói nyomás uralkodik. A varsói börze már kedden 7 százalék fölötti mínuszban zárt, a BUX veszteséges kedden még csak kicsivel haladta meg a 2 százalékot, szerdán viszont már délig 5,4 százalékot gyengült.

Az indexet elsősorban a keddi több mint 7 százalékos gyengülés után szerdán délig további 7,6 százalékot gyengülő OTP rántotta a mélybe. A bankpapírok árfolyama kora délután 1783 forintig süllyedt, ennél mélyebben több mint hét éve, 2002 januárjában jártak a részvények.

Hol a vége?

Nem látni az OTP részvények árfolyamának zuhanásának alját – mondta az Indexnek Sarkadi Szabó Kornél, a Cashline vezető elemzője, aki azonban hangsúlyozta: a térség vezető bankjai közül folyamatosan esik a Raiffeisen és az Erste papírjainak árfolyama is, raádásul tegnap az amerikai bankszektor index is újabb mélypontra süllyedt. Igaz, most éppen nem olyan százalékos mértékben, mint az OTP, de a két régiós nagy árfolyama már korábban megbicsaklott, ha úgy vesszük, az OTP most zárkózik fel hozzájuk. Az Erste ezzel együtt ma is újabb történelmi mélypontot ért el.

A piacok mindig pár lépéssel a valós folyamatok előtt járnak, előre áraznak bizonyos kockázatokat: az OTP részvények árában így most már nyilván megjelent a bebukó jelzálog, lakossági és vállalati hitelek nyomán esetleg szükségessé váló ingatlanpiaci kényszerértékesítések lehetősége, valamint egy komoly értékvesztés a romló hitelportfólió nyomán.

Az elmúlt napok esése ugyanazon tényezőkre vezethető vissza: rossz hangulatot fokozták a kelet-közép európai régióra fókuszáló elemzések, melyekből egyre növekvő aggodalom olvasható ki a térség országainak adóssága miatt. Magyarországot ez a probléma mind az államadósság, mind a lakossági eladósodottság, illetve főleg az utóbbin belüli magas devizaarány miatt kiemelten érinti. A magyar pénzügyi eszközökre, így például az állampapírokra egyfajta biztosítást jelentő eszközök (credit default swap)) ára több éves rekordáron van, ami megintcsak azt mutatja, kiemelt kockázatú országként kezelik Magyarországot

A nem szokványos eszköz az ima

Ezért gyengül a forint is, ezért tűntek el a vevők a magyar állampapírpiacról, ami egyszerűsítve azt jelenti: a befektetők az egyre zsugorodó likvid megtakarításaikból nem akarják pénzüket a magyar állam kockázatosnak tűnő finanszírozásába fektetni. Ezen Sarkadi Szabó Kornél szerint az segítene, ha a kormány több százmilliárdos kiadáscsökkentést jelentene be. Az azonnali lehetséges intézkedések közé sorolta a szakértő a 13. havi nyugdíjak megszüntetését (nem a kormány által most tervezett beolvasztását, azaz felmenő rendszerbe való megszűntetését), illetve a 13. havi bérek tényleges befagyasztását, illetve a későbbiekben a közszféra egyes szegmenseiben 10-20%-os bércsökkentést és/vagy leépítést.

Sarkadi szerint érdemi kiadáscsökkentés nélkül könnyen abba a helyzetbe kerülhetünk, hogy piac kényszerít ki még nagyobb lépéseket: ha az állampapírpiac befagy, azzal rákényszerítik Magyarországot, hogy teljes mértékben maga finanszírozza saját magát (ellenkező esetben az IMF hitelt elég gyorsan fel lehet élni), ez esetben viszont a szükséges kiadáscsökkentés nagyságrendje elérheti az ezermilliárd forintot is. Ha ezek a lépések nem történnek, akkor csak abban imádkozhatunk, hogy rövid távon fordul a befektetői hangulat, de akkor az országgyűlés helyett templomba kellene járni.

Nem magyarspecifikus a zuhanás

Az OTP-részvények 2000 forint alá esésére ugyanaz igaz, mint a forint elmúlt napokban tapasztalt, újabb és újabb történelmi mélypontot ütő gyengülésére: nem feltétlenül magyarspecifikus jelenséggel állunk szemben, az egész közép-európai régiót fekete báránynak tekintik a befektetők, bár kétségtelen, hogy problémáinkkal magunk is előidézői vagyunk a mostani helyzetnek – mondja Móró Tamás, a Concorde Értékpapír Zrt. részvénystratégája. Jól jelzi ezt például az, hogy ma a régióban az egyik legnagyobbat egy olyan cseh hitelintézet papírjai estek, amely a vártnak megfelelő 2008-as eredményekről adott számot ma reggel.

A befektetők világszerte szinte kivétel nélkül azért szabadulnak közép-európai értékpapíroktól – részvényektől, kötvényektől, állampapíroktól, és így maguktól a térség devizáitól –, mert ezt a régiót tartják a világ legsérülékenyebb térségének. Komoly bajban van Közép-Európa, drámai gazdasági lassulást kell elszenvednie idén, a fizetési mérlegek pedig tekintélyes hiányt mutatnak, az államcsődök kockázata emelkedik. Ilyen kritikus helyzetben az árfolyamoknak korrigálniuk, gyengülniük kell, ez pedig a helyi bankok profittermelő képességét rontja – fejti ki Móró. Emellett a hírek a régiós adósságok újabb leminősítésének lehetőségéről szólnak, ez pedig tovább gerjeszti az eladási nyomást.

Hozzáfűzi: az is igaz ugyanakkor, hogy az árfolyamleértékelődés a térség államai közül legérzékenyebben Magyarországot érinti, idehaza jóval nagyobb a devizahitelesek aránya a lakosságon belül, mint a cseheknél, lengyeleknél, a magyar államadósság a GDP-ben mérve durván kétszeresére rúg a cseh és lengyel államadósságnak, mindezekért egy forintgyengülés jóval jobban fáj nekünk, mint a korona vagy zloty értékvesztése a cseheknek, lengyeleknek.

Mégis összességében tehát az egész régiót adják a befektetők, a likvidálások mellett árfolyamesésre játszó – úgynevezett short – ügyleteket is kiépítenek a pénzpiaci szereplők.

A mostani helyzet csak első ránézésre hasonlít az októberi-novemberi időszakban látott esésekre, valójában akkor nagyobb szerepet játszott a piaci hisztéria és spekuláció, most azonban jóval inkább fundamentális okok miatt értékelődik le a régió.

Csak pszichológia a 2000 forintos ár bukása

Az OTP-részvénynél a 2000-es szint inkább csak lélektani, ennek eleste inkább csak pszichológiai következményekkel járhat, mintsem hogy a bank működésében indukálna változást, rontaná a működési feltételeket – állítja a Concorde részvénystratégája. Móró emlékeztet arra is, hogy az OTP régiós versenytársai állami segélyből él, az állam már dobott nekik mentőövet, ám a versenytársakhoz képest jól tőkésített OTP ilyennel nem élt egyelőre. Ami nem jelenti azt, hogy a jövőben nem adhatna pénzügyi segítséget a magyar állam az OTP-nek. Az OTP tevékenységére nézve egy ilyen akció vélhetően kedvezően hatna, a hitelezési aktivitás erősödhetne, ami nemcsak a banknak, de a gazdaságnak is használna. Az árfolyamra gyakorolt hatása azonban nem ilyen egyértelmű, az állami segítségért cserébe támasztott követelmények, a megvalósítás módja felfele és lefele is tolhatja a részvények árát – mondja a szakember.

Az utóbbi hetekben elterjedt a pletyka a piacon, hogy az OTP megszabadulna a kockázatot hordozó ukrán leánybankjától, sőt, egyesek szerint közel az üzlet megköttetése – igaz, múlt héten Csányi Sándor vezérigazgató semleges nyilatkozatot tett ebben a kérdésben. Az esetleges üzlet feltételeitől – mekkora veszteséget kellene bevállalnia az OTP-nek, hogy túladjon a rendkívül ingatag lábakon álló Ukrajnában levő leányától – függ, hogy a piac a hírt egyáltalán pozitívan értékelné-e.