A város, amely majdnem elűzte a Tescót

„Nemcsak a Tescóban és nemcsak a cigányok lopnak. Van néhány család, tudja azt már minden boltos, hogy kikkel kell nagyon vigyázni, ha bejönnek” – mondja egy ötvenes asszony a város főterén lévő kis élelmiszerüzletben. Sarkadon vagyunk, abban a tízezer lakosú Békés megyei kisvárosban, ahol majdnem történelmi tettet hajtottak végre: kis híján elűzték az oda bő egy éve betelepült Tescót.

A hiper- és szupermarketláncok ellen tiltakozók akár pajzsra is emelhetnék a harminckét éves, sarkadi B. Tibort, hiszen elsősorban ő volt az, aki családjával olyan hatásosan lépett fel a városban bő egy éve működő Tesco áruház ellen, hogy az néhány hete még a bezárást fontolgatta (bár a napokban végül eldöntötte, hogy nem szünteti meg sarkadi áruházát). B.-ék nem gyűjtöttek aláírásokat, nem írtak petíciót a város vezetőinek, nem szerveztek népi ellenállást. Ők egyszerűen csak loptak. A nyomozás állása szerint sokat, sokszor és sokáig.

Milliós lopási kár

Egészen pontosan tavaly decemberben és idén januárban nőtt meg olyan mértékben az áruházi lopások mennyisége, hogy az már sok volt a Tescónak. A cég sem az áruház forgalmáról, sem a lopási károkról nem közölt pontos számokat, de úgy tudni, az élelmiszert, használati tárgyakat, fogyasztási eszközöket, de még bevásálókocsikat és kosarakat is eltulajdonító tolvajok milliókkal rövidítették meg a Tescót.

„Mindenki tudta már akkor, amikor eldőlt, hogy hol fogják megnyitni a boltot, hogy előbb-utóbb ez lesz. Én egy vagyont tettem volna fel rá, hogy egy-másfél év alatt kilopják a Tesco szemét is, de persze a boltnak csak az volt a fontos, hogy a román határhoz vezető útnál nyisson meg” – mondja egy helybéli férfi. Az áruház valóban azon a Szalontai úton működik, amely a rendszerváltás után megnyitott határátkelőhöz és onnan – nevéhez méltón – Nagyszalontára vezet.

A helyiek szerint azonban a boltnyitáskor azt is figyelembe kellett volna venni, hogy ezen a környéken kezdődik a város legszegényebb lakói, zömében romák által lakott északkeleti városrész. Beszélgetőpartnerük szerint a tolvajok többsége nem azért lop, mert bűnözni akar, hanem azért, mert másként nem tud megélni.

Megélhetési gondok és bűnözés

"Tizenöt-húsz éve itt mindenkinek volt munkája, romának, nem romának egyaránt. Működött a cukorgyár, a téesz, átjártak Gyulára, Csabára az üzemekbe. Most semmi nincs, legfeljebb tavasztól őszig tudnak néhányan a földeken dolgozni" – mondja egy, a városban évtizedek óta vendéglátással foglalkozó, ötven év körüli férfi.

A helyzet tovább romlott az ezredforduló után: addig sokan benzineztek, cigarettát vagy cukrot hoztak át Romániából. A határmenti féllegális üzletelésnek azonban mára befellegzett, a 2007-es román uniós csatlakozással még a két határ közötti vámmentes boltok is megszűntek, amiko az utolsó üzletelgetési lehetőségeket jelentették.

Persze azt mindenki tudja, hogy csak azért, mert szegény, nem lophatna. De ettől még lopnak. „Hárman beállnak a pulthoz úgy, hogy semmit se lássak tőlük, aztán hátul máris kezdődik a rámolás” – mondja az élelmiszerboltos asszony. Néhány ajtóval odébb, egy vegyesboltban egy fiatal, húsz év körüli eladónak hasonlók a tapasztalatai. A nagyobb alapterületű boltba „bejönnek hárman-négyen, és szétrajzanak mindenfelé, tudják, hogy úgysem lehet mindegyikre odafigyelni.”

Persze amíg a lopások kárértéke nem éri el a 20 ezer forintot, addig nincs bűncselekmény, csak szabálysértés. És akkor sincs, ha a kártérték magasabb, de az elkövetők kiskorú gyerekek – feltéve, hogy nem lehet bebizonyítani: felbújtóik voltak. A sarkadi Tescóban azonban nemcsak a kárérték érte el azt a szintet, hogy bűncselekményről lehessen beszélni, hanem az eddigi rendőrségi vizsgálatok szerint összehangolt akciókról is van szó.

Guruló sajtok, felpofozott boltosok

Ráadásul nemcsak lopásokról – legalábbis a helyi szóbeszéd és a rendőrségi gyanú szerint. A városban számos legenda kapott szárnyra arról, hogy a boltosoknak mi mindenen kellett keresztülmenniük, leköpött pénztárostól, felpofozott eladóról és biztonsági őrről szólnak a történetek, amelyek egy részére már bizonyíték is van, ahogyan igaznak bizonyultak azok a hírek is, hogy a tolvajok babakocsiban szállították ki a lopott árit, vagy például az ementálisajt-tömböket a pénztárok között gurították ki.

Erről persze a helyi Tescóban hiába kérdezősködünk, senki nem nyilatkozhat (a városban azonban mindenki ismer mindenkit, így előbb-utóbb nekünk is lesznek ismerőseink). Az viszont magáért beszél, hogy az áruház parkolója szinte üres, egy rendőrautón kívül egyetlen kocsit látunk. A boltban egy kasszánál két asszony fizet, a velünk együtt négy vevőt öt biztonsági őr óvó szeme vigyázza.

Korábban persze nem volt akkora biztonsági ellenőrzés, a helyiek szerint ez is elősegíthette azt, hogy a lopások tömegessé váljanak. „Akkortól kezdve ment a lopás, amikortól a Tesco, pár hónappal a nyitás után, kivonta a boltból a biztonsági őröket. És nézze meg, most, amikor már megint itt vannak öten, kutyával, nem is próbál senki lopni” – mondja egy férfi. Ráadásul a kasszáknál sehol nem láttunk riasztókat, vagyis a táskákba, kabátok alá, babakocsikba eldugott árut gond nélkül ki lehetett vinni.

Sok tolvaj, kevés vevő

A helyiek szerint egyébként a Tesco csak ürügyet keresett, hogy kivonulhassson a városból, ahol "veszteséget veszteségre halmoznak". A városban a legtöbben arról beszélnek, hogy az üzletnek nem jött be a számítása: a román vevők nem jöttek, de a sarkadiak többsége is ritkán jár oda vásárolni. "A Penny olcsóbb és több ott az akció, ráadásul ott van a piac mellett, ahol még a busz is megáll" – sorolja az egyik konkurens áruház előnyeit az egyik helyi asszony, aki szerint a boltnyitás óta nem volt tele az áruház parkolója.

Mások viszont arról beszélnek, hogy a Tesco egy percig sem készült komolyan az áruház bezárására. „Nem gondolták ők komolyan ezt komolyan, csak befenyegettek minket, hogy végre csináljon már valamit a polgármester. Mert az azért Imrének mégis csak kínos lett volna, hogy a világon elsőként elvisznek tőle egy boltot a lopós cigányok miatt” – sorolja egy szuszra egy vörös hajú asszony.

Mit csinál a polgármester?

Az Imre, az Tóth Imre, a város polgármestere, akitől sajnos nem volt alkalmunk megkérdezni, hogyan képzeli a város közbiztonsági helyzetének javítását. Amikor érkezésünk előtt telefonon időpontot szerettünk volna egyeztetni vele, mereven elzárkózott. „A kollégája már írt rólam szép irodalmi stílusban” – éreztette, hogy zokon vette a Képviselőfunky blog hangulatos posztját.

„Ez csak egy jó ürügy volt neki, hogy ne kelljen a cigányokról beszélnie, a tanácsülésen már úgyis lerasszistázták őket” – mondják erre újdonsült sarkadi ismerőseink. A helyiek többsége szerint ugyanis a bűnözést lényegében a roma lakosok jelentik a városban, és az előítéleteket erősíti, hogy a Tescós ügy kirobbanása után néhány nappal tömegverekedés is volt a város főterén – igaz, a bolti lopásoktól függetlenül –, amelyben főként romák vettek részt.

Akik a város lakói szerint a helyi politikusoknak másra sem jók, mint négyévente a szavazatok begyűjtésére. „Akkor van ingyenebéd, ingyenvacsora, mulatás kifulladásig” – mondja egy férfi, és hozzátteszi, hogy a kisebbségi önkormányzattal sem jobb a helyzet. „Azt mondják, hogy most beszéltek a romákkal, azért nincs több lopás. A fenét, azért mert kutyás őrök vannak a Tescóban.”

Előzetesben a tolvajbanda feje

Visszatartó erő persze az is, hogy összesen kilenc embert fogtak el a sarkadi rendőrök, akik 2008. december közepe és 2009. január 22. közötti időszakban elkövetett lopások után nyomoznak. Február 2-án reggel egy 32 éves, egy 14 éves, egy 19 éves és egy 18 éves sarkadi lakost állítottak elő és hallgattak ki. Másnap egy 38 éves, egy 23 éves, egy 17 éves, valamint egy 50 éves sarkadi is rendőrkézre került. A gyanúsítottak lakásán a több lopott holmit (bevásárlókosarakat, illatszereket, egyéb árucikkek) is megtaláltak a házkutatáson a rendőrök.

A lopások értelmi szerzőjét, irányítóját, a 32 éves B. Tibort lopás és kiskorú veszélyeztetése miatt vette őrizetbe és hallgatta ki gyanúsítottként a rendőrség. B. Tibor előzetes letartóztatását azóta el is rendelte a gyulai bíróság, tájékoztatta az Indexet Albert István hadnagy, a Békés Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferense. A sarkadi férfi egyébként egy rablási ügyért is felelhet a bíróság előtt.

A rendőrség nemcsak B. Tibor ellen indított eljárást, hanem élettársa, T. Katalin ellen is; négy kiskorú gyereküket – őket is bevonták a lopásokba – nevelőotthonban helyezték el. A 38 éves M. Sándort B. Tiborhoz hasonlóan kiskorú veszélyeztetésével is gyanúsítják. Az orgazda a rendőrök gyanúja szerint az ötvenéves, szintén sarkadi, szintén B. Tibornak hívott férfi volt.