Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!További Magyar cikkek
Hiller István kulturális miniszter szerint legkorábban az UNESCO tavaszi világörökségi konferenciáját követően lehetett volna nyilvános a szerencsi biomassza-erőmű világörökségi szempontú hatástanulmánya. Szerintünk viszont a hatástanulmány közérdekű adat, ezért megszereztük és nyilvánosságra hozzuk azt. A hatástanulmány főbb megállapításai szerint az erőmű engedélyezése során figyelmen kívül hagyták a világörökségi értékek védelmével, valamint a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos szempontokat, ezért a beruházás helyszínét és paramétereit felül kell vizsgálni.
Töltse le a szerencsi biomassza-erőmű világörökségi szempontú hatástanulmányát! (PDF)
A szerencsi biomassza-erőmű világörökségi szempontú hatástanulmányának nyilvánosságra hozatalát kérte hétfőn az Index, a Lehet Más a Politika mozgalom (LMP) és a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet. Az Index kérdésére Fülöp Sándor, a jövő generáció országgyűlési biztosa úgy nyilatkozott, hogy a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal (KÖH) által az Öko Zrt.-től rendelt örökségvédelmi hatástanulmány közérdekű adat, ezért abba bárki beletekinthet.
Hiller István kulturális miniszter az Index kérdésére tegnap ennek ellenére azt mondta, hogy legkorábban az UNESCO tavaszi világörökségi konferenciáját követően lehet nyilvános a hatástanulmány. Hiller korábban támogatásáról biztosította a beruházást támogató szerencsi polgármester törekvéseit.
Mezős Tamás, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal elnöke viszont szerdán az MR1 Kossuth Rádió Zöldövezet című műsorának azt nyilatkozta, hogy a „Tokaj történelmi borvidék kultúrtáj világörökségi helyszín komplex, világörökségi szempontú hatástanulmánya, különös tekintettel a szerencsi biomassza-erőmű létesítésére" című hatástanulmány nyilvánosan betekinthető a KÖH könyvtárában, előzetesen egyeztetett időpontban. Mezős a rádiónak azt mondta, hogy a tanulmány kizárólag a helyszínen olvasható, arról másolat nem készíthető.
Pénteken délelőtt előzetesen egyeztetett időpontban felkerestük a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal könyvtárát, ahol a hatástanulmányról az elnöki nyilatkozat ellenére minden további nélkül fénymásolatot készíthettünk - igaz, az 1336 forintos fénymásolási díj sárga csekken történő befizetése céljából még a legközelebbi postahivatalt is fel kellett keresnünk, mielőtt megkaptuk az anyagot.
Hüttl Tivadar, a TASZ információszabadság programvezetője szerint ez a hatástanulmány közérdekű adat, mert az adatvédelmi törvény értelmében a hatóság minden olyan adatot köteles nyilvánosságra hozni, melyet nem ő készített el. Csak döntést megalapozó adatot lehet elzárni a nyilvánosság elől, de ezt a tanulmányt a TASZ szerint már akkor sem lehetne titkosítani, mert egy döntés már született, amikor a KÖH megküldte az UNESCO-nak az anyagot. „Innentől kezdve érthetetlen, hogy milyen alapon akarják megtagadni a kiadását, hiszen közpénzből készült, ráadásul környezeti információ, amelynek nyilvánossága nem pusztán a magyar szabályozáson, hanem nemzetközi egyezményeken is alapul" - mondta Hüttl az Indexnek.
Schiffer András, az LMP választmányi tagja szintén úgy véli, hogy a tanulmány közérdekű adat, ráadásul környezeti információ is, „innentől kezdve nincs semmiféle mód arra, hogy ennek a nyilvánosságát korlátozzák". Schiffer szerint nem jogszerű hogy csak a könyvtárban hozzáférhető, mert az adatigénylésnek olyan módon kell eleget tenni, ahogyan azt az adatigénylő meghatározza. Hiller István törvényesen nem tarthatja vissza a tanulmányt, és ha az Index beletekinthet a könyvtárban, akkor terjesztheti is, mert közérdekű adatot nem csak megismerni, hanem terjeszteni is alkotmányos alapjog. Ha az LMP a törvény által megszabott határidőn belül nem kapja meg elektronikus formában a tanulmányt a KÖH-től, attól függetlenül perelni fog, hogy az Index nyilvánosságra hozza az anyagot.
Töltse le a szerencsi biomassza-erőmű világörökségi szempontú hatástanulmányát! (PDF)
A hatástanulmány főbb megállapításai szerint a „nemzetközi viszonylatban is szokatlanul nagy" szalmatüzelésű erőmű engedélyezési folyamatában nem készültek el azok az elemzések, amelyek a világörökségi értékek védelmével és a környezet- és természetvédelemmel kapcsolatos összefüggések feltárását szolgálták volna. A szakhatósági hozzájárulást megalapozó örökségvédelmi hatástanulmány nem tartalmazott világörökségi vonatkozásokat és az illetékes örökségvédelmi szakhatóság sem tett kifogásokat a világörökségi szempontok figyelmen kívül hagyása miatt. A szerencsi helyi építési szabályzat előírásai az eljárás során kétszer is módosultak annak érdekében, hogy az előírások megfeleljenek a tervezett erőmű műszaki paramétereinek.
A hatástanulmány megvalósíthatósági feltételei és ajánlásai szerint az erőmű helyszínének kiválasztását felül kell vizsgálni. „A világörökségi területen kívül, a régióban máshol is rendelkezésre állnak a beruházás infrastrukturális igényeinek megfelelő helyszínek" - fogalmaz a dokumentum. Ha az erőmű mégis Szerencsen valósulna meg, akkor „a tényleges erőművi kapacitást az üzemeléshez szükséges mennyiségű gabonaszalmának a terület mezőgazdasági adottságaihoz és a szalma környezeti terhelés szempontjából racionális távolságban rendelkezésre álló mennyiségéhez kell igazítani".
A szalmát vasúton kell az erőműbe szállítani, a kapcsolódó közúti szállítást minimalizálni kell. Ha mégis közúton szállítják, el kell kerülni a világörökségi területeket, mert „a világörökségi helyszín egyes településeit és lakosságát a már jelenleg is tapasztalható közúti teherszállítás az elviselhetetlenségig terheli, további fokozása elfogadhatatlan". A hatástanulmány szerint az energiafű felhasználása kerülendő, tekintettel annak több ponton még tisztázatlan ökológiai hatására és lehetséges humán-egészségügyi kockázatára.
A hatástanulmány által támasztott feltételek teljesítésével megvalósuló erőmű-építés „ütemezetten valósulhat meg: az első ütemben az egyik erőművi blokk épüljön meg. Működésének hatásait legalább 5 éven keresztül a beruházó és a világörökségi helyszín kezelésében érintett civil szervezetek közösen monitorozzák. Az így nyert tapasztalatok alapján lehetséges dönteni az erőmű második ütemének megvalósításáról". A tanulmány szerint a beruházás „várhatóan nem vonz, vagy finanszíroz a kultúrtáj értékmegőrzését érintő további beruházásokat, fejlesztéseket".
A cikket itt lehet kommentálni
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
