További Magyar cikkek
Megállította a novemberben kezdett, elemzők szerint agresszív kamatvágási sorozatát az MNB. A monetáris tanács mai ülésén 9,5 százalékon hagyta az alapkamatot.
Elemzők szerint igen nehéz helyzetben volt a jegybank, igaz, szorult helyzetét részben magának is köszönheti. Az MNB minél gyorsabban le akarta dolgozni az október végi rendkívüli, 3 százalékpontos kamatemelést, így már novemberben hozzálátott a ráta lejjebb szállításához, sőt, decemberben egy rendkívüli vágást is végrehajtott, összességében eddig 2 százalékpontot lefaragott az októberben 11,5 százalékra emelt alapkamatból. Elemzők szerint az MNB túlságosan agresszívan látott neki a kamatemelés ledolgozásához, a piac nem tolerálta a gyors tempót.
A jegybank nehéz helyzetét okozta az is, hogy világszerte erősödött a kockázatkerülés a befektetők körében, a közép-európai régió pedig a piaci szereplők szemében fekete báránnyá vált, a térség gazdasági kilátásai drámaian romlottak. Ezzel van összefüggésben, hogy a régió valutái az elmúlt két hétben erőteljesen gyengültek és nagy volatilitással mozogtak, a forint soha nem látott mélységbe süllyed, a cseh korona két és fél éves, a lengyel zloty öt és fél éves méypontot ütött az euróval szemben. A forint euróval szembeni árfolyama, amely a múlt héten elérte a 309-es szintet is, már közelítette azt a kritikus pontot, ahol az árfolyam gyengülése már komoly gondokat okozhat a bankrendszerben. A bajt pedig tetézte, hogy a magyar állampapírhozamok sok lejáraton átlépték a feszült októberi napokban kialakult szinteket, az állampapírpiacunk továbbra is halott állapotban van. A pénzügyi stabilitási szempontok ezért a forint gyengülésének megállítását, így a kamatcsökkentés megállítását követelték.
Eközben az inflációs folyamatok és egyre erőteljesebbnek tűnő gazdasági visszaesés önmagukban a monetáris feltételek enyhítését indokolták, bár a kormányzati adócsomag ismert elemei az inflációt megdobják, így végül is az óvatosság mindenféleképpen indokolt az inflációs folyamatokat illetően.
Ilyen előzmények után elemzők arra számítottak a monetáristanács-ülés előtt, hogy a köztes megoldás, a kamat tartása lesz a befutó. Egyrészt, a kamatcsökkentési sorozat folytatása a piacon negatív hullámokat gerjesztve ismét beindította volna a kritikus szintek közelében mozgó forint értékvesztését, másrészt, a jegybank nehezen jött volna ki arcvesztés nélkül a kamatemelésből úgy, hogy korábban agresszívan vágott.
És hogyan tovább?
A forint a kamatmeghatározó ülés előtt erősödött, az euróval szembeni árfolyama bő három egységnyit erősödött a nap folyamán, a kurzus 296 alá kúszott a döntés előtt.
A mai kamatdöntés mögötti pontos okokat a hamarosan nyilvánosságra hozandó jegybanki közlemény ismerteti. Annak közzététele után nem sokkal kezdődik a jegybanki sajtótájékoztató, amelyre most különösen kíváncsiak a befektetők, a kamatpálya további alakítására vonatkozó információkat fürkészik a jegybanki kommentárokból. Mindenesetre az elemzők között múlt hét második felében készített felmérés azt az eredményt hozta ki, hogy év végére 7 százalékra mérséklődhet az alapkamat, igaz, a nagy bizonytalanságot jelzi, hogy volt olyan elemző, aki 6, és volt, aki 10,5 százalékos év végi kamatot is elképzelhetőnek tartott.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
