Imázsrontó az állami támogatás

2009.03.19. 07:21 Módosítva: 2009.03.19. 07:24

A megkérdezett magyarországi vállalkozások több mint fele akkor sem kérne munkaerő-megtartásra központi támogatást, ha erre rászorulna, mert úgy ítéli meg, hogy kifejezetten ártana a róla kialakított képnek - derül ki abból a felmérésből, amelyet a munkaerő-közvetítéssel és -kölcsönzéssel foglalkozó Manpower Kft. végzett februárban.

A több mint kétszáz, közte a top 200-ba tartozó hazai nagyvállalat bevonásával készített kutatás szerint a gazdasági és pénzügyi válság jelenlegi szakaszában létszámbővítést szinte egyik cég sem tervez. A társaságok 40 százaléka viszont még az idén számít a rendelésállomány olyan mértékű növekedésére, ami létszámbővítést tesz lehetővé, míg 50 százalékuk csak 2010 második felére, 10 százalékuk pedig ennél is későbbre várja a javulást.

Ebből a szempontból a legoptimistábbak az informatikai cégek, hiszen több mint 70 százalékuk már erre az évre akkora rendelésállomány-bővülést vár, ami újabb dolgozók felvételét teszi lehetővé. A legpesszimistább a pénzügyi ágazat és a kereskedelem, előbbi szektorban 25, utóbbiban pedig 30 százalék számít még erre az évre érdemi javulásra és tervez munkaerő-felvételt, míg az iparvállalatok között 40 százalék ez az arány. A külföldi tulajdonban lévő vállalkozásoknak több mint 35 százaléka azt prognosztizálja, hogy a válság, illetve a folyamatosan növekvő termelési költségek hatására - elsősorban Nyugat-Európából - újabb gyártási programokat telepítenek Magyarországra.

A felmérés készítői a bérekkel és az egyéb kiegészítő juttatásokkal kapcsolatos tervekre is rákérdeztek. A válaszadók 15 százaléka csökkentéssel, 25 százaléka viszont növeléssel számol. E téren is az informatikai ágazat jár az élen, a35 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy emelni kívánja a béreket, illetve a bér jellegű juttatásokat. A pénzügyi ágazatban viszont csupán a cégek 20 százaléka lenne bőkezűbb, de csökkentést is csak öt százalék tervez. Minden második válaszadó számol viszont azzal, hogy a közeljövőben az eddigieknél nagyobb mértékben él majd a munkaidő-csökkentés lehetőségével, illetve a kölcsönzött munkaerő foglalkoztatásával.