Vendel
7 °C
19 °C

Néha úgy érzed, mintha két valóság létezne?

Több infó

Támogasd a független újságírást, támogasd az Indexet!

Nincs másik olyan, nagy elérésű online közéleti médiatermék, mint az Index, amely független, kiegyensúlyozott hírszolgáltatásra és a valóság minél sokoldalúbb bemutatására törekszik. Ha azt szeretnéd, hogy még sokáig veled legyünk, akkor támogass minket!

Milyen rendszerességgel szeretnél támogatni minket?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Mekkora összeget tudsz erre szánni?

Most szedik össze a Költségvetési Tanács szakértői gárdáját

2009.04.02. 13:34 Módosítva: 2009-04-02 13:34:09
Három hónap múlva indul élesben a Költségvetési Tanács, a háromfős testületnek az első munkáit, a makrogazdasági prognózisokat július 1-jétől kell elkészítenie. A számításokat természetesen nem a Tanács három tagja végzi, hanem a stáb, amelynek tagjait mostanában szedik össze. Nem lesz sétagalopp felállítani a szakértői gárdát. A kormány az induláshoz már félretett 300 millió forintot, amely a szakértők bérére, járulékaira, az iroda bérleti díjára, a bútorokra és a számítógépekre, szoftverekre kell.

Február 16-án a parlament nagy többséggel megválasztotta a Költségvetési Tanács elnökének Kopits Györgyöt, a Tanács másik két tagjának pedig Oblath Gábort és Török Ádámot. Ez volt a gyakorlatban fokozatosan kiépülő közpénzügyi csomagnak (pdf-formátum) a lakosság szemében is érzékelhető első mozzanata. A második lépést most kell megtenni, a Tanácsnak fel kell építenie a szakértői gárdát. A stáb hivatalosan a Költségvetési Tanács Titkárságaként fog működni, és a tervek szerint 40-50 főből állna. A törvény szerint a Titkárságot is Kopits György, a Tanács elnöke vezeti, de a kiírt álláspályázatokból látható, hogy lesz egy főigazgató is, aki őt helyettesíteni tudja, valójában ő lesz, aki az operatív működést irányítja.

A stábvezetői poszt betöltésére és a szakértői helyekre pályázatot írtak ki. A stábot nem lesz egyszerű összeszedni, ugyanis nem szaladgál az utcán 40-50 olyan gazdaságelemző, költségvetési szakember, makroprognózisokkal foglalkozó szakértő, akikre elsősorban van szüksége a Tanácsnak. Az ilyen területen mozgó személyek most néhány minisztériumban, a jegybankban, és a pár gazdaságkutató cégnél dolgoznak. A bankoknál, alapkezelőknél is van ugyan makroelemző, ám rendszerint csak egy-egy. Amúgy sem nagy tehát a „merítés", másrészt pedig ha más intézményektől csábítana át munkatársakat a Tanács, akkor őket volt munkahelyeiknek pótolniuk kellene. A helyzetet csak kissé könnyíti meg, hogy egyrészt a gazdasági felsőoktatás végzősei a nyár elején fejezik be tanulmányaikat, másrészt a jegybankból mostanában több szakaszban 91 főt bocsátanak el. Ám az MNB-s leépítés nem igazán a Tanács titkárságának „célpontjait" érintik.

Mindenesetre nincs sok ideje a Tanácsnak a stáb összeterelésére, a közpénzügyi csomagot magába foglaló, plafontörvényként elhíresült jogszabály arról rendelkezik, hogy július 1-jétől már készen kell állni a Tanácsnak makroprognózisok publikálására. Így a szakértői gárdát elvileg május végéig össze kellene gyűjteni, hogy ha kell, az első tanulmányt – akár a parlament költségvetési és pénzügyi bizottságának kérésére – már július elején felmutathassák. Az is igaz ugyanakkor, hogy az Országgyűlés a nyáron szünetet tart, ezért nem valószínű, hogy már július 1-jén produkálnia kell magát a testületnek. Ezért aztán praktikusan valamikor augusztusban kellene makropályát produkálni, így azt a kormány még érdemben figyelembe tudja venni a 2010-es büdzsé tervezéséhez, és a közvélemény is időben értesülne arról, hogy a kormánytól független szakértői bázis hogyan látja a makroparamétereket.

A kormány első körben már el is különített 300 millió forintot a költségvetés általános tartalékából a szakértők bérére, járulékaira, a Titkárságnak helyt adó épület, épületrész bérleti díjára, az irodabútorra, a szoftverekre és hardverekre, vagyis minden olyan kiadásra, amely nélkülözhetetlen ahhoz, hogy elkezdhessen dolgozni a szakértői gárda. Úgy tudjuk, ez a 300 millió forint azonban nem fedezi a teljes idei várható költségeket, még szükség lesz további forrásra is. A végösszeg azonban minden bizonnyal így is jócskán elmarad attól az 1,8 milliárd forinttól, amennyibe került volna a Tanács és a háttérstáb az eredetileg elgondolt verzióban. Igaz, ez döntően annak köszönhető, hogy az elemzői gárda létszáma a korábban kalkuláltnak csak a fele lenne, ráadásul amíg az 1,8 milliárd forint az egész éves költséget jelentett volna az első változat alapján, addig idén értelem szerűen csak féléves költségigény merül fel.

A Költségvetési Tanács következő feladatát ősszel fogja betölteni, amikor is a 2010-es büdzsé összeállításakor, parlamenti tárgyalásakor ügyelnie kell arra, hogy a testületet is létrehozó közpénzügyi törvénycsomagban foglaltakat betartsa a kormány és a parlament, vagyis hogy az államháztartási deficit jövőre csökkenjen, és hogy a kiadások ne nőjenek korlátlanul (legfeljebb az inflációval és a gazdasági növekedés felével növelhető összesen arányosan a kiadási oldal 2010-ben).

A szorosan vett költségvetési vizsgálatokat csak 2010 júliusában veszi fel tevékenységi körébe a Költségvetési Tanács. Akkor árazza be az egyes törvényjavaslatokat, törvénymódosításokat, vagyis kiszámolja, hogyan változna az államháztartási egyenleg, ha elfogadnák a tárgyalt jogszabályterveket. Ám a legnagyobb horderejű törvény esetében, a költségvetési törvény esetén ezt a munkát csak 2010-ben kezdené el a testület, vagyis először a 2011-es költségvetés lesz olyan, amelyet beáraz a Tanács, szétszed apró részletekre, megmondja róla, hogy megalapozott-e, és ugyanígy jár el a költségvetési törvényhez benyújtandó módosító indítványok esetén is.

A Költségvetési Tanács több fejlett államban – az Egyesült Államoktól kezdve Belgiumon át Hollandiáig és Svédországig számos helyen – létezik, és létezik egy józan költségvetési gazdálkodásra szorító törvény is. Hazánkban tavaly ősszel, részben nemzetközi nyomásra sikerült ezeket elfogadtatni a parlamenttel azt követően, hogy másfél évnyi ötpárti egyeztetések után elhalni látszott a kezdeményezés. A Költségvetési Tanács a kormánytól független, pártsemleges intézmény. Ettől és a törvénycsomagban foglalt szabályoktól a felelős és fenntartható költségvetési politika folytatását, az államadósság hosszú távon is kezelhető szintre történő mérséklődését, az állami gazdálkodás átláthatóságát remélik a törvénycsomag megalkotói.