Átverés, hogy időt veszítenénk a választásokkal

A több mint két hete tartó kormányválság alatt az SZDSZ mindvégig arra építette kommunikációját, hogy az előrehozott választásokkal az ország időt veszítene a válságkezelésben, ezért aztán jobb opció, ha inkább egy új személyt keresnek a kormány élére. Szocialista politikusok részéről is, bár sokkal kevésbé hangsúlyosan, de elhangzott ilyen érvelés. Ha azonban alaposan szemügyre vesszük, mit is tartalmaz a Bajnai-csomag, és megnézzük, hogy az abban előirányzott lépéseknek mennyi az időigénye, akkor arra juthatunk: a fenti okfejtés igencsak sántít.

Útelágazódás

Előre hozott választás esetén a parlament feloszlatásától számítva durván négy hónapnak kell eltelni ahhoz, hogy az új kormány első rendeleteit meghozza, és további másfél hónapnak, hogy amennyiben valamely változtatáshoz parlamenti felhatalmazás kell, akkor törvény is szülessen.

Nagyjából három hete került válaszút elé az MSZP és az SZDSZ, hiszen március 21-én ajánlotta fel lemondását Gyurcsány Ferenc miniszterelnök. Az egyik kimenetel az előre hozott választások lett volna. Ha ebbe az irányba terelte volna a folyamatokat a két párt, akkor a választások után felálló új kormány a kormányhatározattal, -rendelettel szabályozható ügyekben – és ezekből van jópár a Bajnai-csomagban – július második felében, augusztus elején már saját akaratát érvényesíthette volna. Ahol pedig törvényekre lenne szükség, ott egy rendkívüli nyári parlamenti ülésszak összehívásával szeptember közepére törvényeket alkothatott volna az Országgyűlés, és az érintett területtől függően a törvények akár a kihirdetés után néhány nappal életbe is léphettek volna.

A két párt azonban az „útelágazódásnál" másik irányt választott, új kormányfőt keresett a keretek változatlanul hagyása mellett. A Bajnai-féle kormány a mai állás szerint a mai naptól számítva durván három hét múlva állhat fel, ugyanis hiába választja meg a parlament miniszterelnöknek jövő kedden Bajnait, a minisztereket azt követően nevezi meg a kormány feje, ezután a parlament illetékes bizottságai meghallgatják a leendő tárcavezetőket, és csak ezt követően teszik le a miniszteri esküket. Az új kormány felállására tehát körülbelül három hetet várni kell, és csak azt követően formálhatja át saját arcára a dolgokat rendeletekkel, határozatokkal, törvényjavaslatokkal a Bajnai-kabinet. Ez egyben azt is jelenti, hogy Gyurcsány lemondásának belengetésétől az új kormány tényleges felállásáig másfél hónap telik el, a Bajnai-kormány-féle megoldással a hangoztatott válságkezelés ennyit biztosan csúszik.

Bajnai csomagja

A Bajnai-csomag a ma ismert formájában kizárólag a kiadások kemény visszavágását sorolja fel. A politikai nyilatkozat formát felvett pakk már idén is lefaragna bizonyos állami kiadásokat, a metélés 2010-ben is folytatódna. Bár a legtöbb intézkedésnél be lehet azonosítani, hogy azokat idén vagy jövőre kívánja megtenni Bajnai, azonban van néhány szigorítás, amelyekről viszont ez nem derül ki. Utóbbi halmazba sorolható például a „közösségi közlekedéshez kapcsolódó támogatások csökkentése", vagy a „közmédia támogatásának mérséklése".

Ahol csúszást jelentene egy elorehozott választás
Intézkedés	A csúszás időtartama	A csúszás kiadási hatása*
lakástámogatások felfüggesztése idén júliustól	2 hónap	5-6 milliárd forint
idei nyugdíjkorrekció kitolása 2010-re	4 hónap	10 milliárd forint
gyed+gyed korlátozása két évben	2,5-4 hónap	pár 100 millió forint
Összesen		közel 16-17 milliárd forint

Idei megszorítások

Hat olyan tervezett lépést találunk a Bajnai-féle nyilatkozatban, amelyek idei kiadáslefaragást takarnak. A hatból négynél valószínűleg a kormány saját hatáskörben meg tudja oldani az ügyet, ezek: a közszféra 2009. második félévi keresetkiegészítésének felülvizsgálata, a lakástámogatások (szocpol, félszocpol, állami kamattámogatás) felfüggesztése július 1-jétől, a gáz- és távhő-ártámogatás idei csökkentése, valamint az uniós agrártámogatásokat kiegészítő hazai társfinanszírozás mérséklése.

Ezekből három esetében biztosan nem sürget annyira az idő, hogy egy előrehozott választással felálló kormány ne hozhatná meg ugyanezeket idejében. A fűtési szezon októberben kezdődik, tehát bőven belefér, ha az előrehozott megméredzkedésen felhatalmazást szerző kabinet júliusban, augusztusban rendelettel ugyanúgy lejjebb venné az idei gáz- és távhőkompenzációt, mint ahogyan azt Bajnai a következő hetekben tervezi. Ugyancsak nem késő április vagy május helyett a nyár második felében lényegében elvenni annak a pénznek a felét a közszolgáktól, amely summa voltaképpen a tavaly ősszel elvont, de a Nemzetközi Valutaalap ellenérzését kiváltó rafinált technikával év végén mégis visszajátszott 13. havi bér szerepét játssza. És ugyancsak időben lenne az agrártámogatások hazai részének megkurtításáról szóló döntés is.

Egyedül a lakástámogatások felfüggesztése tolódna ki július 1-jéről előrehozott választások esetén. A július végi, augusztus eleji kormánydöntés esetén szeptembertől mondhatnánk búcsút a szóban forgó állami apanázsnak, vagyis két hónappal tovább folyna ki pénz erre a célra a költségvetésből. Éves szinten 30-35 milliárd forintot tesz ki a szocpol és félszocpol, és az újonnan forintalapú lakáshitelt felvettek esetén az állami kamattámogatás. Két havi rész ezért 5-6 milliárd forintnyi kiadást jelent a büdzsé szempontjából, ennyivel kevesebbet tud spórolni egy választások utáni kormány a kiadásokon.

Maradt kettő olyan idei spórolási tétel, amelyet csak törvényben lehetne rendezni. Mindkettő a nyugdíjterületen van, éspedig a 13. havi nyugdíj második felének visszavonásáról, valamint az idei nyugdíjkorrekció 2010 elejére történő átütemezéséről van szó. Itt a kormányrendelettel szabályozható kérdésekhez képest bonyolultabb a Bajnai-kormány helyzete.

Bökkenő

A parlament épp a kellős közepén tart egyolyan törvényjavaslat tárgyalásának, amely a nyugdíjterületen néhány korrekciót hajtana végre. Ez az utolsó Gyurcsány-csomag nyugdíjrésze, amely például újraírná a nyugdíjemelési képletet, gondoskodna a nyugdíjkorhatár-emelésről, előrehozná a minél későbbi nyugdíjba menetelt díjazó bonusrendszert.

Egy a bökkenő: sem az idei 13. havi nyugdíjhoz nem nyúlna a szóban forgó törvényjavaslat, sem a nyugdíjkorrekciós programot nem érinti. Ráadásul egyetlen egy módosító javaslatot sem nyújtottak be a képviselők, amely ezzel a két területtel kapcsolatos. Ez azért fontos momentum, mert a házszabály szerint ha egy törvényjavaslat nem érint egy kérdést, és azt a kérdést módosító javaslattal sem „nyitják meg" a honatyák, illetve a parlamenti bizottságok, akkor azt a kérdést az adott törvényjavaslat tárgyalása során már nem lehet bolygatni, azt lezártnak kell tekinteni.

A módosító indítványok benyújtási határideje a parlament előtt heverő törvényjavaslat esetén múlt hét kedden lejárt, és mint írtuk, nem érkezett egyetlen egy képviselői indítvány sem, amely kinyitná a két ominózus kérdést. Ez pedig annyit tesz: vagy a parlament valamely bizottsága gyorsan, jövő heti ülésén kinyitja a kérdést bizottsági módosító indítvány beadásával, vagy pedig ennek híján a Bajnai-kormány nem tehet mást, mint hogy kénytelen lesz új törvényjavaslatot beterjeszteni.

Ha az első forgatókönyv érvényesül, és egy parlamenti bizottság ripsz-ropsz bead egy módosító indítványt, akkor nem bicsaklik meg a folyamat, és akár május közepére már ki is lehet hirdetni úgy a törvényt, úgy, hogy abban már Bajnai elképzelése is benne lesz. Ez esetben a bizottság lényegében a stróman szerepét játssza, kutyafuttában bead bármilyen szöveggel egy módosító indítványt, a két téma megnyitása céljából, csak azért, hogy később az új kormány átformálhassa a jogszabályt saját akaratára. Ez egyrészről nem túl elegáns parlamenti megoldás, de hatásos lehet.

Ha a második forgatókönyv érvényesül, és egyetlen bizottság sem ad be módosító indítványt, mert például nem lehet tudni, hogy pontosan mit is akar a majdnai Bajnai-csapat, akkor nincs más út, minthogy a Bajnai-kormány egy új törvényjavaslatot készít és nyújt be.

Azt úgy lehet leggyorsabban keresztülverni a parlamenten, ha az Országgyűlés június közepéig tartó tavaszi ülésszakát egy rendkívüli ülésszakkal megtoldják, ugyanis a Bajnai-kormány április végére tehető felállása után meg kell szövegezni a törvényjavaslatot, azt államigazgatási egyeztetésen meg kell futtatni egyszer vagy kétszer, a kormányülésen rá kell bólintani, majd jön a parlamenti 5-6 hetes tárgyalási idő. Így jó esetben június végére, még inkább július elejére születhet meg a törvény.

Egy szó mint száz: a Bajnai-kormány vagy május közepén, vagy július elején életbe lépő törvénnyel a háta mögött halaszthatná szeptember 1-jéről 2010. január 1-jére az idei nyugdíjkorrekciót, és vehetné el a novemberben fizetendő 13. havi nyugdíj felét. Előrehozott választások után felálló új kabinet a 13. havi nyugdíj második felét ugyanúgy el tudná szedni törvénnyel, ám az idei nyugdíjkorrekciót nem tudná elhalasztani. Amíg azonban a 13. havi nyugdíj fele 80 milliárd forintba kerül a költségvetés szemszögéből, addig a nyugdíjkorrekciós program elhalasztásával mindösszesen 10 milliárd forintot lehetne spórolni. A választási felhatalmazással rendelkező kormány tehát ennek a 10 milliárd forintnak az elköltését nem tudná meggátolni.

Jövő évi spórolás

A Bajnai-pakk számos 2010-ben megtakarítást hozó lépést is magában foglal. A közszférában dolgozók soha többé nem kapnának 13. havi bért; két évre befagyasztanák a közalkalmazottak, köztisztviselők bérét; elhagynák a 2010-es nyugdíjkorrekciót; már a mostani nyugdíjasoktól is elvennék a 13. havi nyugdíjat, nemcsak az újonnan nyugdíjba vonulóktól; a nyugdíjemelési képletben elmozdulnának a svájci indexálástól az inflációkövetőre, vagy afelé; a táppénzt a bér 70 százaléka helyett 60 százalékában állapítanák meg; két évre befagyasztanák a családi pótlék összegét, jogosultsági határát pedig lehoznák 23-ról 20 évre; a gyedet és a gyest összesen csak a gyermek két éves koráig adnák a mai három helyett; a gáz- és távhőkompenzációt fokozatosan kivezetnék.

Ezeket a a kérdéseket törvénnyel kell szabályozni. A zömüknél azonban bőven elegendő, ha a jogszabály akár csak decemberben születik meg. Ezt pedig ugyanúgy tudná abszolválni egy előrehozott választások útján hatalomra kerülő kabinet, mint a Bajnai-csapat.

Egyetlen változtatásnál számít az, hogy idén mikor is hirdetik ki. A gyed és gyes időtartamának lerövidítése alkotmányossági okokból a kihirdetést követően legalább kilenc hónappal később léphet csak életbe. A Bajnai-kormány esetében május közepén vagy július elején hirdethetik ki ezt a passzust, az előrehozott választások esetén pedig csak szeptember közepén, vagyis utóbbi két és fél, vagy négy hónapos csúszást jelentene. A késlekedésnek azonban marginális költségvetési hatása van. 2010-ben a gyed-gyes szigorítása 1-2 milliárd forint megtakarítást jelentene a Bajnai-féle változat szerint. (Ezt az MTI-nek a minap kormányzati források állították.) Két és fél, esetleg négy hónapos csúszás pár százmillió forinttal kisebb spórolást eredményezne jövőre.

Na de mi lesz az IMF-megállapodással?

Nem szabad megfeledkezni arról, hogy Magyarország az EU és az IMF felé bizonyos idén és jövőre ható kiadáslefaragó intézkedéseket vállalt, ezeket pedig teljesítenünk kell, különben nem jutunk hozzá a 20 milliárd eurós mentőcsomag háralevő három részletéhez. A beígért lépések a Gyurcsány-csomag takarékossági intézkedéseit fedik le, amelyeket inkább szöszmötölésnek lehet nevezni a piaci értékítélet alapján. Tény, azoknál a Bajnai-csomag jóval keményebb.

Ahogyan a cikk eddigi részében, így most is az a kiindulópontunk, hogy az előrehozott választás utáni kormány ugyanazokat az intézkedéseket meghozhatja, csupán időbeli eltérés lehet a Bajnai-pakk és egy választott kormány programja között, így csak azt vizsgáljuk, hogy mennyi ez az időkülönbség, és hogy veszélyes-e. De ha el is szakadunk ettől a gondolattól, akkor is belátható, hogy az IMF-EU-megállapodás betartása egy új kormánynak is érdekében áll, és a betartáshoz nem is kell nagy erőfeszítés, hiszen ahhoz elegendő lenne csupán a maszatolásnak tekintett Gyurcsány-csomagot abszolválni.

Mint fent írtuk, rendelettől, törvénytől függően kettő és négy hónap között mozog az előrehozott választások után felálló kormány késedelme a Bajnai-csomaghoz képest. Az EU és az IMF ilyen csúszást szinte biztosan tolerálna, már csak azért is, mert a kiadásvágási intézkedések bőven túlmutatnak a Gyurcsány-csomag elemeinél, azoknál jóval határozottabb takarékossági lépésekről lenne szó.

És az adócsomag hol marad?

A Bajnai-csomag csupán a kiadásoldalról szól, de arról mélyen hallgat, hogy az adóügyekkel mihez kezdene. Erről olyannyira nem tudunk semmit, hogy információink szerint éppen Bajnai Gordon kérésére függesztette fel a parlament az előtte heverő, a Gyurcsány-csomag részét képező adó-salátatörvény tárgyalását. De, hogy milyen irányban változtatna a csomagon a Bajnai-kabinet, arról semmi iránymutatással nem szolgált a kormányfőjelölt. A válságkezelésben minden bizonnyal persze az adómódosítások eszközét is beveti a Bajnai-csapat.

A legvalószínűbbnek az tűnik, hogy csakúgy, mint a megállított Gyurcsány-féle adócsomag, úgy végül a Bajnai által átformált adópakk is nullszaldós adóátrendezést hajt végre idén, a munkát sújtó terheket enyhítené a fogyasztási típusú adók kárára. De arra is van némi esély, igaz, ahhoz az IMF és az EU jóváhagyása is kell, hogy kismértékű, megítélésünk szerint 100 milliárd forint körüli idei adócsökkentés süljön ki a dologból.

Előrehozott választások esetén idei adóátrendezésre nemigen nyílna mód. Ennek magyarázata, hogy egy bizonyos adókat emelő, másokat mérséklő adótörvény szeptember közepi kihirdetésekor az adóemelést jelentő részintézkedés életbe lépése előtt 45 napnak el kell telnie, így az adócsomag november 1-jén léphetne csak hatályba. Annak pedig nem sok értelme van, hogy két hónapra megbolygassák a rendszert.

Nullszaldós idei adóátrendezésre tehát praktikusan nem futná az időből, de azt, hogy a költségvetés egyenlege ne romoljon, a legkönnyebben úgy lehet elérni, ha egyáltalán nem korrigálnak az adórendszeren. Egy nullszaldós idei év közepi átrendezés amúgy is csak minimálisan befolyásolná a gazdasági teljesítményt, csak kissé enyhítené a gazdasági visszaesés mértékét.

Idei év közi adóátrendezésről tehát lecsúszna az előrehozott választások után felálló kabinet, azonban az adócsökkentést a törvény megalkotásakor, vagyis szeptember közepén minden további nélkül meghozhatná. Ebben az esetben ugyanakkora mértékű adócsökkentést megléphetne, mint amekkorát esetleg az EU és az IMF jóindulata esetén Bajnaiék bevállalnának, a különbség csupán annyi lenne, hogy mondjuk a 100 milliárdos adókiengedés nem júliustól kezdve hat hónapon át történne, hanem szeptember közepétől három és fél hónap alatt menne végbe.

Na akkor vonjuk meg a mérleget!

Érdemes összefoglalni, mire is jutottunk alaposan körbejárva a kérdést. Az előrehozott választások újtán létrejövő új kormány ugyanúgy meg tudná időben lépni a Bajnai-csomagban előirányzott idei kiadásvágási intézkedések nagy többségét, a 2010-es kiadáslefaragási lépéseket pedig egytől egyig idejében abszolválhatná. Ha Bajnaiék az IMF és az EU rábólintása mellett adócsökkentésbe fognak idén, az adókiengedést szintén fel tudná mutatni egy előrehozott megméredzkedéssel felálló kormány, a 2010-es adócsökkentés mindkét esetben év elejétől indulhatna. (Ne feledjük: Gyurcsány lemondásának felajánlásától számítva másfél hónap eltelik addig, amíg a Bajnai-kabinet feláll, tehát másfél hónap úgy telik el ezesetben, hogy addig érdemi kormányzati intézkedés nem is történik.)

Bajnaiék idén fél évtől adóátrendezést meg tudnának csinálni, ám az előrehozott választás utáni kormányzat idejébe egy 2009-es adóátcsoportosítás nem fér bele, csak egy 2010. január 1-jétől induló struktúraátrendezés. Csupán 16-17 milliárd forint – államháztartási szinten elhanyagolható, a GDP 0,05 százalékát kitevő, a költségvetés összkiadásának 0,1 százalékára rúgó – költségvetési kiadást nem tudna megfogni 2009-ben egy országgyűlési választások után hivatalba lépő kormány a Bajnai-kabinettel szemben, a jövő évi kiadásokat viszont ugyanúgy képes lenne mindkét csapat korlátozni.

A teljes képhez hozzátartozik: piac és politikai elemzők továbbra is szkeptikusak azzal kapcsolatban, hogy a Bajnai-kormány kihúzza-e jövő tavaszig, és addig minden lefektetett kiadásvágást keményen végrehajt-e, idő közben a szocialisták vagy szabad demokraták nem hátrálnak-e ki a határozott kiadásvágások mögül, nem puhítják-e fel a csomagot. Nem véletlen, hogy Gyurcsány lemondása után az elemzők nagy többsége idehaza és külföldön egyaránt a legjobb kimenetelnek az előrehozott választást tartotta volna. Akkor egy széles felhatalmazással rendelkező, nemcsak legfeljebb egy évre kormányzó erő vihetné keresztül a lakosság néhány csoportjának valóban fájdalmas, de másoknak pedig kedvező illetve szükséges intézkedéseket. Azaz a saját fejlettségünkhöz és térségbeli, nálunk érdemben jobb gazdasági teljesítményt felmutató versenytársainkhoz képest túlméretezett szociális és nyugdíjrendszerünket karcsúsító, a munkavállalásra ösztönző, ezért potenciális gazdasági növekedésünk felpörgetésével és az adósságspirálból való kikeveredéssel, valutaválság elkerülésével kecsegtető lépéssorozatot. Az elemzők nagy része továbbra is úgy látja, az előrehozott választás mindezen megfontolások miatt jobb kimenetelt jelentene.