Három százalék alatt az infláció

A vártnak megfelelően alakult a márciusi inflációs adat, hosszú évek óta most először három százalék alatti az árnövekedés. Az elemzők a recesszió és a kedvező bázishatás miatt három százalék alatti inflációt vártak, de azt azért hozzátették, hogy ez így is gyorsabb árnövekedés, mint amire ilyen helyzetben számítani lehet.

A zöldségek és gyümölcsök árai például a szezonalitás által indokoltnál magasabbak voltak. Ehhez még hozzájön a gyenge forint okozta hatás is, az importált termékek árai magasabbak, mint egy évvel korábban.

Év végére azonban ennél magasabb inflációt várnak, az adó- és járulékemelések ugyanis lökést adnak az áraknak. A Napi Gazdaság konszenzusa év végére 3,8 százalékos inflációval számol.

Idén márciusban az egyhavi átlagos infláció 0,5 százalék volt. Tavaly márciushoz képest az árak 2,9 százalékkal növekedtek. Idén, az első három hónapban, átlagosan 3 százalékkal voltak magasabbak az árak, mint az előző év azonos időszakában.

Egy hónap alatt – 2009. februárhoz viszonyítva – az élelmiszerek árai 0,7 százalékkal emelkedtek. Növekedett az idényáras élelmiszerek, azaz a burgonya, friss zöldség, gyümölcs (4,7%) és a cukor (1,8%) ára. Csökkent viszont az étolaj, valamint a sajt (1,6-1,6%) és a sertéshús (1,4%) ára. Az idényáras élelmiszerek nélkül számítva az élelmiszerek az előző hónaphoz képest 0,1 százalékkal drágultak.

A legjobban (2,4%) a ruházkodási cikkek árai emelkedtek, az ilyenkor szokásos szezonális változásoknak megfelelően. A szeszes italok, dohányáruk, valamint az egyéb cikkek szintén az átlagosnál nagyobb mértékben (0,6-0,6%) drágultak. A szolgáltatások árai az átlaggal megegyező mértékben növekedtek. A háztartási energia árai nem változtak az előző hónaphoz viszonyítva. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni.

12 hónap alatt, 2008. márciushoz viszonyítva, az élelmiszerek árai az átlagosnál nagyobb mértékben, 5,2 százalékkal emelkedtek. Ezen belül jelentősen drágult a sertészsiradék 43,0, a rizs, hántolmányok 23,1 és a

sertéshús 15,0 százalékkal. Árcsökkenés volt a sajt (10,8%) és a liszt (5,8%) esetében. A háztartási energia átlagot meghaladó, 11,3 százalékos áremelkedésén belül a vezetékes gáz ára 27,5 százalékkal nőtt, míg az elektromos energiáé 2,8 százalékkal.

Az átlaghoz képest nagyobb mértékben (5,5 százalék) drágultak a szeszes italok, dohányáruk is. A szolgáltatások esetében bekövetkezett 3 százalékos áremelkedésen belül a szemétszállítás 10,6, a vízdíj 8,4, a csatornadíj 8 százalékkal drágult. Árcsökkenés következett be az egyéb cikkek körében (3,1%), ezen belül a járműüzemanyagok ára 16 százalékkal csökkent. A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,2 százalélkal kellett kevesebbet fizetni, mint egy évvel ezelőtt, míg a ruházkodási cikkek esetében 0,5 százalékos árcsökkenés volt megfigyelhető.

Az EU 27 tagországában 2009. februárban a fogyasztói árak a harmonizált adatok szerint átlagosan 1,7 százalékkal voltak magasabbak, mint 2008. februárban. A legkisebb áremelkedést Írországban és Portugáliában (0,1-0,1%), a legnagyobbat Lettországban (9,4%) és Litvániában (8,5%) mérték. Magyarországon az uniós átlaghoz képest nagyobb mértékben, 2,9 százalékkal növekedtek az árak 2009. februárban.

Ilyen alacsony, három százalék alatti infláció utoljára 2006-ban volt: akkor januárban 2,7 százalék, februárban, 2,5, márciusban és áprilisban 2,3, májusban és júniusban 2,8 százalékos volt az infláció.