Piackonform programot tett le Bajnai

Jövőre jön a szuperbruttósítás és az egységes érték alapú ingatlanadó, és lesz egy közbülső, 18 százalékos áfakulcs a kenyérre, pékárukra, tejre, tejtermékekre és távhőre, valamint a cégek búcsút mondhatnak a havi tételes egészségügyi hozzájárulásnak – ezeket az újdonságokat tartalmazza a már eddig ismertekhez képest Bajnai Gordon kormányának válságkezelő csomagja, amelynek vázlatával nemzetközi sajtótájékoztató keretében ma állt a nyilvánosság elé az újdonsült miniszterelnök.

Az IMF-EU-duótól nem jönne rosszul egy kis engedékenység

Az akciótervet Bajnai a cselekvés, kilábalás, növekedés programjának titulálta, de nem hallgatta el, hogy sokaktól lemondást követel meg a válságkezelés. A csomag idén a Gyurcsány-féle, februárban bejelentett kiadáscsökkentéssel együtt 350-400 milliárd forinttal vágja vissza a költségvetési kiadásokat, jövőre pedig 900 milliárdos metélést jelent. A kiadásoldali intézkedéssorozatot adócsomag is kiegészíti, amelyről annyit lehet sejteni, hogy idén nullszaldós adóátrendezésre futhatja, jövőre pedig valamekkora, a sajtótájékoztatón nem számszerűsített adócsökkentés is beleférhet.

Elképzelhető azonban az is, hogy végül az adók terén nagyobb gesztust tud majd tenni a Bajnai-kabinet. A kormányfő utalt arra: a csomagot úgy állították össze, hogy azzal az IMF-EU-duóval kötött megállapodásban foglaltakat betartva idén tartható legyen a 3 százalék alatti GDP-arányos államháztartási deficit, de napokon belül tárgyalásokat kezdeményeznek a két szervezettel. Ha az IMF és az EU meggyőzhető lesz a kismértékű hiánynövelésről, akkor lehet tere egy valamivel nagyobb adócsökkentésnek.

Adók

A parlament előtt hever a Gyurcsány-féle kormány által benyújtott adócsomag, annak néhány elemét megtartja a Bajnai-kabinet, pár lépésben azonban korrigálnak. Előbbi csoportba tartozik az, hogy idén év elejéig visszamenőleg felemelik az alsó, 18 százalékos személyijövedelem-adó sávhatárát 1,7 millió forintról 1,9 millió forint éves jövedelemig. Ezzel a legalább havi 160 ezer forint bruttó bért keresők év elejéig visszamenőleg 3000 forinttal több nettóhoz jutnak. Ugyancsak változatlanul meglépnék az üzemanyagok, alkoholtermékek, cigaretta jövedéki adójának 5-6 százalékos emelését. A munkáltatók által fizetendő járulékokat júliustól 5 százalékponttal szállítanák lejjebb a minimálbér dupláját jelentő bérig.

Az áfa normál kulcsát a mai 20-ról júliustól nem 23 százalékra, hanem 25 százalékra vinnék fel, azonban beiktatnának egy közbülső, 18 százalékos kulcsot is. Az alá a kenyér és pékáruk, a tej és tejtermékek, valamint a távhő tartozna.

Jövőre már jobban átformálnák az adórendszert. A legszembetűnőbb változás a személyi jövedelemadó terén lesz, ugyanis bejön a szuperbruttósítás. Ez azt jelenti, hogy amíg ma a bruttó bér az adó alapja, és az után vonják le például a 18 százalékos adót évi 1,7 (az előbbiek szerint 1,9 millió forint) éves jövedelemig, az afeletti jövedelemrész után pedig 36 százalékos szja-t kell leróni, addig jövőre már egy nagyobb adóalap után kell adóznunk. A bruttó bérhez hozzáadják a munkáltatók által fizetendő, a mai 32 helyett 27 százalékra apadó járulékot, és az így növelt összeg után kell fizetnünk a személyi jövedelemadót. Ám a magasabb adóaalapot két tényezővel is ellensúlyozzák: egyrészt, az alsó kulcs 18-ról 15-17 százalékra megy le, a felső 36 százalékos kulcs helyett pedig 33-35 százalékos kulcs jön, másrészt pedig még az évi 4-5 millió forintos jövedelemmel rendelkezők is csak az alsó kulcs alapján adóznak majd. Így, magyarázta Bajnai, jövőre a munkavállalók 90 százaléka csak az alsó kulcs alapján fog terhet leróni.

A cégeknek három lépéssel kedveskednek, két intézkedéssel viszont szigorítanak helyzetükön. Januártól megszüntetik a havi 1950 forintos tételes eho-t, eltörlik a céges, 4 százalékos különadót, és az 5 százalékpontos járulékcsökkentést jövedelemhatártól függetlenül meglépik. A céges különadó megszüntetéséért cserébe a 16 százalékos társasági nyereségadót 19-re emelik, és a kedvezmények, mentességek körét megrostálják.

Jövőre bevezetik az általános érték alapú ingatlanadót. Erről ma vajmi keveset tudni, csupán azt, hogy az alacsony értékű ingatlanoknál úgy állapítják meg az adókulcsot és az adóalapot, hogy az adó összege a mai, más formában beszedett ingatlanadó (kommunális adó, telek- vagy építményadó) összegével nagyjából megegyezik majd, de a nagyobb értékű ingatlanok tulajdonosai jobban kiveszik a részüket a közteherviselésből. Méltányossági szempontokat is érvényesíteni kívánnak, például a nyugdíjasok egy része vagy egésze számíthat valamiféle engedményre.

Súlyosabb kiadásvágás

Az adóoldali intézkedéseknél hangsúlyosabbak a kiadásoldali lépések. Azok teljes egészében megegyeznek az eddig napvilágot látott szigorító, lefaragó intézkedésekkel. Így például a nyugdíjasoktól idén elveszik a 13. havi járandóság második felét, jövőre pedig végleg eltörlik ezt a pluszhavi juttatást. (A már most nyugdíjasok is búcsút mondhatnak a 13. havinak.) 2012-től elkezdik – fokozatosan, évente 6 hónappal – emelni a most 62 éves nyugdíjkorhatárt 65 évre. A közszolgáknak is örökre le kell mondaniuk a 13. havi juttatásról, de a GDP-alakuláshoz kötött egyfajta ösztönző elem bejöhet a rendszerbe. A családi pótlékot két évre befagyasztanák, idén júliustól a lakástámogatásokat (szocpol, félszocpol, forintalapú lakáshitel kamattámogatása) úgy függesztenék fel, hogy ez a szigorítás azokat nem érinti, akik ma kapnak ilyen kamattámogatást, kaptak szocpolt vagy félszocpolt. A MÁV támogatását és az utazási kedvezményeket is meg akarják faragni. A kiadásoldali szigorító lépésekről itt olvashat bővebben.

Így látják az elemzők

Alapvetően pozítivan értékelik az Index által megkérdezett piaci szakértők a Bajnai-csomagot, ám nem mulasztják el megemlíteni, hogy az abban foglalt intézkedések csak a kormány oldaláról újak, a csomagban foglalt intézkedésekre már korábban számos javaslat volt a piaci, szakmai szereplők részéről.

Most úgy tűnik, hogy a kormány végre összhangba került a piaci elvárásokkal - fogalmazott Orbán Gábor, az Aegon Alapkezelő szakértője, aki szerint némi aggodalomra az ad okot, hogy az intézkedések jelentős része csak 2010-től élhet, így addig ígéretként kell azokkal számolni. Lassan, hét év után, de a kormány elkezdte visszavenni a 2002-es 100 napos programban foglalt intézkedéseket, mondta Barcza György, a K&H vezető elemzője, elfogadták, hogy nem fenntartható az a helyzet, amikor öt ember fizet adót, míg abból az állam tíznek ad járadékokat. A szakértő hosszabb távon optimista, emlékeztetett: a 90-es évek eljén kitört ERM-válságban a svédek és a finnek szenvedtek a leginkább, de azután, hogy a szükséges áldozatokkal járó átalakításokat meglépték, éppen ezen két ország növekedése volt az írek mellett a leggyorsabb az unióban.

A csomag kellően óvatosnak és konzervatívnak tűnik, elfogadható az idei, 6 százalékosnak várt GDP-visszaesés, és óvatos a mínusz nullás jövő évi növekedési várakozás, véli Orbán Gábor. Ezen makropálya mellett stimmelnek a kormány számai, azaz joggal várják az intézkedések révén azt, hogy a költségvetés elsődleges, az adósságkezelés költségei nélkül számított egyenlege eléri a 3, majd a 4 százalékos pluszt. Míg az eddigi pálya mellett az államadósság folyamatos növekedésre volt ítélve, Orbán Gábor szerint ha most az adósság GDP arányos csökkentése még nem is, növekedésének megállítása biztosan várható, ez pedig önmagában is fontos, bizalomépítő eredmény. Emellett is jó szerkezetűnek mondható a csomag, segítheti a növekedési pálya visszaállítását.

Eltérő véleményen vannak ugyanakkor a szakértők az áfaemeléssel kapcsolatban. Barcza György úgy véli, hogy ez a lépés szükségszerűen kamatemeléshez vezet a jegybank részéről, hiszen növeli az inflációt, ennek eredményeképpen pedig az az adósságfinanszírozáson keresztül az állam és a vállalati szféra terheit is növeli. Orbán Gábor szerint viszont az áfaemelés egy szükséges rossz, érthető, hogy a kormány biztosra akar menni a bevételek tervezésekor, másfelől a jegybank eddig is "eltekintett már néhányszor" átmeneti inflációs púpoktól. Márpedig, miközben az áfaemelés az idei év végére ugyan 6 százalék feletti inflációt eredményezhet, 2010 második felében már eljöhet az árstabilitást jelentő 3 százalékos szint (az áfaemelés egyszeri, annak bevezetésétől számított egy éven belül eltűnő inflációs lökést eredményez). A szakértő szerint azonban felesleges gesztus a 18 százalékos százalékos kulcs bevezetése, azt, az áfacsökkentések korábbi tapasztalatai szerint lenyeli a vállalati szektor, nem érvényesül az árakban, így még csak inflációcsökkentő hatása sincs.

A három százalékos hiány túllépésére nincs sok reményünk, mondta Barcza György, arra a kérdésre, van-e esélye Bajnai Gordon kormányának ezen vállalásunk alól felmetést kérnie az IMF-től és Brüsszeltől, ám a szakértő szerint nem is lenne ez kívánatos. Ha jobb időkben nem voltunk képesek a hiányt kordában tartani, miért gondoljuk, hogy elhiszik nekünk, hogy válság idején és választások közeledtével nem akar túl sokat puhítani a kormány, teszi fel a kérdést, mely a piaci szereplők fejében felmerülve viszont bizalmatlansághoz, spekulációs nyomás kialakulásához is vezethet. Barcza szerint ugyanakkor ha az IMF kapható is lenne az enyhítésre, Brüsszel ezt semmiképpen nem fogja megengedni, nemcsak azért, mert az általános előíráshoz ragaszkodik, hanem azért, mert a 2004-ben Magyarországnak engedményként adott ötéves határidő elengedésével saját hitelességét is csorbítaná.