Június végére az éves hiányt 21 százalékkal lépjük túl

Mindenki őrizze meg a nyugalmát, nincs semmi baj a költségvetésben – az egy hónappal ezelőtti sajtótájékoztatót idézte a Pénzügyminisztérium mai tájékoztatója, amelyen a fenti üzenetet hangsúlyozták a szaktárca tisztségviselői. A minisztérium illetékesei ezzel a magyarázattal akkor hozakodtak elő, amikor ismertették: a fél év végére közel 900 milliárd forintra kúszik fel az államháztartási hiány, miközben az egész éves hiányterv 737 milliárd forint.

Vagyis úgy kellene a második fél évben 160 milliárd forintos többletet produkálni a büdzsében, hogy tavaly ugyanekkor 180 milliárd forintos hiány keletkezett. De semmi gond, magyarázták a József nádor téren, hiszen a Gyurcsány-kormány és a Bajnai-kormány összesen 350-400 milliárd forintos kiadáscsökkentésről határozott, a megtakarítás zöme, durván 90 százaléka a második fél évben érvényesül. Ergo, 340 milliárddal kellene jobb második fél éves egyenleget produkálni, mint 2008-ban, de ez meg is lesz a tetemes kiadásvágásnak köszönhetően – érveltek a PM-ben.

Emlékeztetőül: egy hónapja, az akkori, azóta leváltott államtitkár, Keller László erre rímelő magyarázattal igyekezett nyugtatni a szkeptikus újságírókat. Akkor hozták nyilvánosságra, hogy a PM prognózisa szerint az első három hónap végére az éves hiány körülbelül 80 százaléka felhalmozódhat, miközben egy évvel korábban még csak 56 százalékos részaránynál tartottunk március végén. Keller azzal védekezett a hiányterv tarthatatlanságát firtató újságírói kérdésekre válaszul, hogy a Gyurcsány-kormány elhatározott egy 200 milliárd forintos kiadásvágást, az pedig a második fél évben érvényesül, és ez fogja biztosítani, hogy a hiánycél teljesül. Ne feledjük: azóta az új kormányfő, Bajnai még további 150-200 milliárdos kiadásmetélést jelentett be, és most ezzel kiegészítve gondolja azt a PM, hogy tartható az idei hiányelőirányzat.

Nincs; félig nincs, félig van; lehet, hogy más lesz, de ez se biztos

A sajtótájékoztató más érdekességgel is szolgált. Előbb azt közölték, hogy csak májusban lesz pontos makropálya. (E tekintetben érdekes, hogy az újdonsült kormányfő, Bajnai Gordon mire alapozva jelentette be két napja a válságkezelő csomagját.) Aztán nem sokkal később kiderült, hogy új makropálya létezik, hiszen ez alapján számolta át a szaktárca a költségvetés bevételi és kiadási sorait. Ám nem sokra rá azzal egészítették ki a tájékoztatást, hogy van makropálya, de csak átmeneti, hiszen mindig van átmeneti makropálya, amely egyébként a kormányfő vasárnapi bejelentésének megfelelően idén 5,5-6 százalékos gazdasági visszaeséssel számol. Hozzátették, hogy a végleges makropálya majd csak május elején lesz, megvárják vele az EU május 4-én napvilágra kerülő frissített előrejelzését.

Lapunk ezt követően azt firtatta, hogy mennyiben másíthatja meg az EU majdani, két hét múlva elkészülő, Magyarországra is vonatkozó előrejelzése a kormány, így a Pénzügyminisztérium elképzelését, nem felejtve azt, hogy február közepén az EU úgy jött ki 1,6 százalékos 2009-es GDP-esési prognózissal Magyarországra nézve, hogy akkor a piacon nem volt 3 százalék alatti zsugorodásról szóló becslés, és az EU-prognózis közzététele után pár nappal a kormány 3-3,5 százalékos zsugorodási előrejelzéssel rukkolt elő. Lapunk kérdésére a PM illetékese úgy válaszolt, nem a Magyarországra vonatkozó uniós becslés befolyásolhatja a magyar világképet, hanem a főbb kereskedelmi piacainkra vonatkozó becslés változása, esetleges eltérése a mostani magyar kormányzati prognózistól.

Finomságok

Az apróbb dolgoknál maradva: áprilisban 97 milliárd forintos hiányt vár a PM. Ez azonban úgy jön ki, hogy május 1-je péntek, és ezért aztán már áprilisban elindítanak 60 milliárd forintos kifizetést a közalkalmazottaknak, köztisztviselőknek. Vagyis, enélkül 37 milliárd forintos deficit lenne a büdzsében áprilisban. Tavaly ugyanebben a hónapban 14 milliárddal költött többet az állam bevételeinél.

Idén nem csökkentik a MÁV-Start állami támogatását – tisztázták a tárcánál. A Bajnai-csomagban szerepel, hogy a közösségi közlekedés támogatását visszanyesik, de erre vonatkozó időpont nincs a Bajnai-csomagban. A megoldás nem az, hogy akkor jövőre mérséklik a vasúttársasági állami dotációját – amit egyébként nemcsak logikus lenne, de még a Bajnai-csomaghoz fűzött magyarázat is ezt sugallja, hiszen a magyar állam gazdasági célokra a visegrádi országokhoz képest kimagaslóan sokat költ –, derült ki lapunk számára, hanem a fogyasztói árkiegészítésen, vagyis az utazási kedvezményen spórolnak.

Jelentősen nő idén az állam kamatbevétele az egy hónappal ezelőtt gondolthoz képest – világlik ki a prognózisból. Egy hónapja még 78 milliárd forint kamatbevételt remélt a PM, ám ma már 123 milliárdot. Lapunk kérdésére elmondták, ennek oka, hogy az állam állampapírokat vásárol vissza, és különféle tranzakciókat hajt végre a visszavásárolt állampapírokkal összefüggésben. Ugyan azzal a kamatkiadások is nőnek, de csak 32 milliárd forinttal, vagyis nettó módon 13 milliárd forinttal javítja az egyenleget az állampapír-visszavásárlási akció.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!