Százmilliárdokat buktak a leggazdagabb magyarok
További Magyar cikkek
A leggazdagabb magyar az idén is Demján Sándor (ingatlan, szerencsjáték-ipar) annak ellenére, hogy vagyonának több mint felét elvesztette. Tavaly 300 milliárdosra becsült vagyona az idén már csak 140 milliárdos a lista készítői szerint. Második helyen Várszegi Gábor (ingatlan) áll 74 milliárd forinttal, neki 90 milliárdja volt tavaly. A harmadik helyen pedig Széles Gábor (média, pénzügy, ingatlan) áll. A dobogósok között ő az egyetlen, aki még növelni is tudta vagyonát, a tavaly 66,5 milliárdról 70 milliárdra.
A negyedik Leisztinger Tamás (ingatlanpénzügy, turisztika) 11,5 milliárdot veszített tavalyhoz képest, most 69,5 milliárdos a vagyona. Veres Tibor (ingatlan, befektetések) viszont hárommilliárddal 64 milliárda növelte vagyonát.
Arányaiban talán Csányi Sándor (pénzügy, agrár, élelmiszer) veszített legtöbbet, tavalyi 160 milliárd forintos vagyonának harmadát, 110 milliárdot vesztett el, így az idén a hatodik helyre szorult a 2008-as második helyről. Az első tízben van még Wáberer György (szállítmányozás, logisztika) 48 milliárddal (2008-ban 56), Nagy Elek (építőipar, befektetések) 45 milliárddal (51), Futó Péter (ingatlan) 40 milliárddal (36) és Kovács Gábor (ingatlan, befektetések) 40 milliárddal (40). A tavalyi élmezőnyból Bige László (vegyipar, befektetések) szorult ki, ő 30 milliárdot veszített és jelenleg a 11. helyen áll 35 milliárd forinttal.
Az első tíz helyen szereplők összvagyona 641,5 milliárd forint. Tavaly 300 milliárddal több volt, 941,5 milliárd forintja volt a tizeknek. Tavaly ötmilliárd kellett ahhoz, hogy valaki a 100 leggazdagabb közé kerüljön, az idén sem csökkent sokkal a küszöb, a 100. helyen lévő Tolnay Tibornak 4,5 milliárdja van.
Leszálló pálya
A nagyszabású regionális ingatlanprojektekben érdekelt Demján helyzete a gazdasági válság miatt rendült meg: cége, a TriGránit egy sor nagyberuházást kényszerült leállítani, mások pedig el sem indulhattak. Finanszírozás híján egyelőre startjelre vár a ljubljanai és a zágrábi új városközpont beruházása, lelassult a krakkói és constantai építkezés, viszont változatlan tempóban folyik a budapesti Duna-parti irodaközpont építése. Egyelőre csak a pénzt viszi az orosz lottó, amelybe tavaly már 24 milliárd forintot invesztált, idén pedig ugyanilyen nagyságú hitelt vett fel a Magyar Fejlesztési Banktól.
Sem vagyonának nagyságát, sem második helyét nem tudta megőrizni Csányi Sándor. Az OTP első embere főként azért szorult le a képzeletbeli dobogó második fokáról, mert az elmúlt hónapokban negyedére olvadt a bankpapír árfolyama. Míg egy évvel ezelőtt még tízezer forint körül járt egy OTP-részvény ára, addig 2008 végén már csak 2000 forint környékén tanyázott - hogy aztán idén tavasszal 1200 körüli szintre is süllyedjen. Az árzuhanás kétharmaddal csökkentette Csányi vagyonát is, így a második helyett most meg kell elégednie a hatodik hellyel.
A nyertesek
A 100 leggazdagabb harmadának azonban nem csökkent a vagyona, ők a legkülönbözőbb területeken dolgoznak, furcsa módon azonban sok ingatlanbefektető- és hasznosító van közöttük.
Ami a legérdekesebb, nem a "spekulatív" piacon. Felcsuti Zsolt ötmilliárddal, Pintér Zoltán pedig négymilliárddal tudta növelni vagyonát. Mindketten az iparban (is) érdekeltek: Felcsuti MPF elnevezésű cégcsoportja Kínától Amerikáig teríti szerszámtartozékait, Pintér pedig a német piacon tudta növelni tűzhelyeladásait. Három és fél milliárddal lett vastagabb Széles Gábor "tárcája", hiszen a Videoton és a Műszertechnika nyeresége tavaly is jelentős volt, telt belőle a médiacsoport veszteségeinek finanszírozására is.
Három-három milliárddal gyarapodott tavaly Palásti József és Veres Tibor vagyona. Előbbi a Fornetti pogácsabirodalom terjeszkedéséből, utóbbi pedig még a Wallis nagyszabású ingatlanfejlesztéseiből ért el jelentős gyarapodást. Alig maradt el tőlük Lakatos Péter és Sinkó Ottó - a Videoton vezérigazgatói -, akik fejenként 2,9 milliárddal gyarapodtak tavaly. Ráadásul mindketten optimisták. A válság hatására ugyanis, úgy tűnik, idén még nőhetnek is a patinás cég megrendelései: ha előbb nem, majd a 2010-es mérlegben meglátjuk, igazuk volt-e.
Hogyan számolnak?
A milliárdosok vagyonának számításánál már nyolc éve ugyanazt a módszert alkalmazzák. A tőzsdén jegyzett cégeknél egyszerű a helyzet, hiszen könnyen ki lehet számolni, mennyit ér a cég. A tőzsdén nem jegyzett vállalatoknál a saját tőkét tekintették alapnak, ezt egészítették ki piaci információkkal és értékbecslésekkel – ez utóbbiban ingatlanosok és pénzügyesek segítségét kérték a lista összeállítói.
A cégértékek – így a magyar gazdagok vagyona – csökkenésének értékén pontosan még lehetetlen megbecsülni. Szeptemberig még jól teljesítettek a cégek (a régóta hanyatló építőipart kivéve), aztán jött az összeomlás. A pénzügyi eredmények azonban nem lettek rosszak, mert a válság 2008 utolsó hónapjait érintette csak. Az igazi csökkenés ma várható.
A listából kiderül, hogy felértékelődik az agrárium és az élelmiszeripar, illetve javíthat a feldolgozóipar – olvasható a kiadványban. Ez utóbbinak a felértékelődése a multik költségcsökkentésének köszönhető. Az igatlanba menekült vagyonok leértékelődnek. A gyenge forint alapvetően befolyásolja a vagyonokat, euróban csökkentő, forintban viszont növekvő vagyonokkal számolhatunk. A korábban olcsó Távol-Kelet ma már nem olyan vonzó a növekvő munkabérek, a dollárfelértékelődése, a hosszú szállítási idő miatt. Emiatt egyes gyártási folyamatok vissza is települhetnek Európába.
Külföldön sem jobb
Persze nem csak a magyaországi gazdagoknak csökkent a vagyona az elmúlt években, a világ összes részén vesztettek a milliárdosok. A Forbes magazin által összeállított listán tavaly még 4400 milliárd volt az összvagyon, az idén csak 2400 milliárd. Tavaly még 1125-en szerepeltek a listán, az idén már csak 793-an rendelkeztek legalább egymilliárd dollárral.
A válságban Bill Gates veszített a legkevesebbet, így vissza tudta venni tavaly elvesztett első helyét. A második Warren Buffett befektetési mágnás, a harmadik Carlos Slim Helu mexikói telefonguru.