Koronavírus adatok

2021. dec. 01.
Oltottak Kórházban Elhunytak Fertőzöttek
Melinda, Vivien
5 °C
7 °C

Sarokba szorították a nyugdíjasokat

2009.05.03. 14:19 Módosítva: 2009.05.03. 16:23
Nem kis felháborodást keltettek a Bajnai csomag nyugdíjrendszert érintő tervezett változtatásai, a nyugdíjasok szempontjából vélhetően a leginkább negatív hatást jelentő - de az ország teherbíró képessége szempontjából a leginkább megalapozott, gazdaságilag indokolt, és közgazdászok, makrogazdasági elemzők által régóta sürgetett - lépések a nyugdíjkorhatár gyorsabb megemelése, valamint a 13. havi nyugdíj megszűntetése lehet. Hozzá kell tenni azonban, hogy a Bajnai kormány mondta ki elsőként, hogy nincs meg a fedezete utóbbi juttatásnak, miközben ez már a 2003-as bevezetés óta köztudott volt. A drasztikus lépést a válság nélkül is meg kellett volna tenni, ha nem is ilyen, de hasonló formában, a magyar nyugdíjrendszer ugyanis hosszú távon fenntarthatatlan, a jelenlegi munkavállalók befizetései nem képesek fedezni a nyugdíj célú kiadásokat, a jövőben a helyzet a demográfiai változások miatt csak romlani fog.

Az elmúlt hónapokban több, a nyugdíjrendszer paramétereit illető változtatás tervezetekkel találkozhattunk, ezek között talán a legnagyobb port a 13. havi nyugdíj elvétele, valamint a nyugdíjkorhatár emelése váltotta ki. A paraméterek (például nyugdíjkorhatár, indexálás, járadékok, helyettesítési ráta) megváltoztatása, történjen az bárhol nem jelent a szó hagyományos értelemében reformot, hiszen az a korábbi logikai fonál mentén haladva próbálja a rendszert fenntarthatóvá tenni.

Tovább kell maradni a munkaerőpiacon

A korábbi években is köztudott volt, hogy a magyar nyugdíjrendszerrel problémák vannak, hiszen a korábbi járulék-csökkentések, a 13. havi nyugdíj bevezetése, valamint az 1997-es reform miatt az állami rendszerből kieső járulékbevételek miatt újra növekvő pályára állt a nyugdíjrendszer hiánya - kezdi összefoglalóját a Portfolio.hu.

Az Amerikából kiinduló válság nélkül sem lehetett volna megkerülni a tervezett szigorításokat és átalakításokat, a pénzpiaci válság viszont teljesen átírta a forgatókönyvet, a vártnál nagyobb gazdasági visszaesés (a kormány alapforgatókönyve is 6 százalékos GDP visszaeséssel fog számolni), valamint a külső környezet miatt egyszerűen nem kerülhető meg a hosszú idő óta halogatott lépések megtétele. Általános körülmények között el lehetne gondolkozni az 1997-es reform folytatásán is, azonban a jellemzően hosszú átmeneti időszak, és az idő sürgetése miatt most csak a paraméterek megváltoztatására volt illetve van lehetőség.

Látványos és azonnali eredményeket pedig csak határozott lépésekkel érhetett el a kormányzat, ennek megfelelően a költségvetés szempontjából adódott a 13. havi nyugdíj eltörlése, valamint a nyugdíjkorhatár emelése. Az alábbi ábrán láthatjuk, hogy az elmúlt hónapokban milyen alternatív forgatókönyvek merültek fel a nyugdíjkorhatár-emelés terén.

korhatarujx090429

Az elsőként kiszivárgott információk szerint a nyugdíjkorhatár emelése csak 2016-ban kezdődött volna, az emelés évente három hónapot jelentett, tehát a 65 éves nyugdíjkorhatár 2025-től lett volna. Ezzel szemben az Országgyűlésnek benyújtott kormánytervezetben már ennél lassabb korhatáremelés szerepelt, ami 2027-re tolta volna ki az átmeneti időszakot. A kormányváltás azonban ezt a forgatókönyvet is felülírta, a legfrissebb program szerint (ami a Válságkezelés és bizalomerősítés címet viseli) viszont már 2012-ben elkezdődne a korhatár emelése, évenkénti fél éves növekedés után pedig 2017-re emelkedne 62-ről 65 évre a nyugdíjkorhatár.

A romló magyar demográfiai viszonyokat ismerve köztudott, hogy 2013-tól indulnak meg a tömeges járulékszolgáltatások a kötelező magánnyugdíjpénztáraknál, a korábbi forgatókönyvek pedig csak megkésve reagáltak volna erre az átmenetre, miközben a Bajnai csomag elébe megy a dolgoknak (a második világháborút követően megugrott a születésszám, az akkori évjáratok pedig 2013-2018-ban fognak nyugdíjba menni várhatóan). A tervezet szerint azonban ezeket a korosztályokat még a munkaerőpiacon tartanák, ami enyhíti az állami nyugdíjrendszerre nehezedő nyomást. A nyugdíjkorhatár-emelés viszont egyes évjáratokat előnytelenül érinthet, hiszen például ugyanazért a nyugdíjért többet kell dolgoznia a később születetteteknek.

Túl korán megyünk nyugdíjba

A korhatáremelés mellett szól viszont az is, hogy az OECD országokban 2007-ben a nyugdíjkorhatár átlaga 63,6 év volt a férfiaknál, míg 62,7 a nők esetében. Az országok természetesen különböző nyugdíjrendszerekkel működnek, azonban abban nagyrészük megegyezik, hogy a demográfiai változások őket is súlyosan érintik. A visegrádi országok között egyedül Lengyelországban volt 2007-ben 65 év a nyugdíjkorhatár, a csehek és a szlovákok hazánkhoz hasonlóan 62 évet határoztak meg, azonban ott a tényleges (effektív) nyugdíjkorhatár vagy jobb volt, mint a mienk (Csehország), vagy a foglalkoztatási helyzet volt annyira előnyös, hogy nem kellett a rendszerbe belepiszkálni (Szlovákia).

A hazai helyzet viszont több szempontból is speciális, hiszen egyrészt a munkavállalók több évvel a törvényes nyugdíjkorhatár alatt vonulnak ténylegesen nyugdíjba, miközben a hazai aktivitási és foglalkoztatási ráta miatt fokozott teher hárul az adó és járulékfizetőkre, arról nem is beszélve, hogy a munkát terhelő adók nagysága miatt jellemző az adóelkerülés (nagyon sok a minimálbéren adózó).

A felsorolt problémák miatt pedig egyre nagyobb hiány van az állami nyugdíjrendszerben, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak kifizetésére nem elégségesek a járulék- és egyéb bevételek. Az állam pedig nem vethet ki egyre nagyobb adókat az aktívakra, hiszen az egyrészt az adóversenyben jelentene hátrányt, másrészt egyre többeket adóelkerülésre ösztönözne, ezért kizárásos alapon azt kell megoldania, hogy a nyugdíjasok tovább maradjanak munkában. Erre pedig a legjobb módszer a korhatáremelés, valamint a korai nyugdíjazás feltételeinek a szigorítása, ami a nyugdíjazás korcentrumát emeli meg. Ez azt jelenti, hogy a munkavállaló a korábbiakhoz képest tovább fizet járulékot, amivel enyhül az államra nehezedő nyomás (adott várható élettartam mellett pedig csökken a nyugdíj kifizetési idő).

Ezen felül a kormány számos szigorítást vezet be, amire azért van szükség, hogy a nyugdíjrendszer egyensúlya javuljon. Ilyen lépés az eredetileg 2013-ra tervezett "malus" rendszer szigorítása, ami azt jelenti, hogy a korábbi legfeljebb öt év helyett két évvel kérheti a törvényes nyugdíjkorhatár előtt a munkavállaló az előrehozott öregségi nyugdíjat, miközben a havi nyugdíjcsökkenés egy év esetében 0,1 százalékról 0,3 százalékra emelkedik, két év esetében pedig 0,2 százalékról 0,4 százalékra.

Nem engedhetjük meg magunknak a 13. havit

A kiadási oldalra alapvetően a 13. havi nyugdíj eltörlésével, valamint a korábban elfogadott nyugdíjkorrekciós program elhalasztásával lehet pozitívan hatni. A még a Medgyessy-kormány idején fokozatosan bevezetett 13. havi nyugdíj fedezete egyszerűen nem volt meg, idő közben pedig a komoly szavazói bázist jelentő nyugdíjasok miatt nem merték a politikai pártok eltörölni a hibás intézkedést, ugyanis az azonnali drasztikus szavazatvesztéssel járt volna.

Komoly eredményeket, és kiadáscsökkentést viszont éppen ezen a téren tud elérni a kormányzat, hiszen 2007-ben például 170 milliárd forint volt a 13. havi nyugdíjkifizetés összege. Ekkora előny viszont nem jelentkezik a költségvetésnél, hiszen az állam az összes tb kiadáshoz járul hozzá, ebből csak egy részt jelent a 13. havi juttatás.

Vonjunk mérleget!

Összességében tehát azt lehet mondani, hogy a munkavállaló nagyobb mértékű kezdő nyugdíj visszaesésre számíthat a tervezett szigorítások bevezetésével. Egyrészt a kieső 13. havi nyugdíj miatt 9 százalékkal csökkenhet a nyugdíj, mivel úgy lehet tekinteni a juttatás eltörlését, mintha a nyugdíj a havi arányosított résszel csökkenne. Ehhez jön hozzá a tavalyi évben a nyugdíj-megállapítás megváltoztatása, ami körülbelül 8 százalékkal alacsonyabb nyugdíjat jelent, mivel a keresetek beszámításánál tavaly óta nem csak az adókat, hanem a járulékokat levonva számítják ki (teljes nettósítás). Végül, ha valaki előrehozott öregségi nyugdíjat akar, akkor a legrosszabb esetben akár 9 százalék feletti csökkenést is le kell nyelnie a törvényes nyugdíjkorhatár előtti nyugdíjba vonulásért.

A három hatást összegezve legrosszabb esetben körülbelül 27 százalékkal lehet alacsonyabb a kezdő nyugdíj, ezt árnyalja viszont az a tény, hogy az előrehozott öregségi nyugdíj nélkül is 18 százalékos visszaeséssel lehet számolni. A kormányprogram szövegében viszont felfedezhetünk egy alternatívát is a 13. havi nyugdíj helyett, amit a GDP növekedéséhez kötött nyugdíjprémiumnak nevez a szöveg, azonban erről egyelőre nem lehet tudni semmi biztosat.

Előreláthatóan a nagyobb gazdasági növekedéshez nagyobb nyugdíjprémium járulna (pontos mértéke kérdéses), ez azonban a következő években nem jelenthet túl sok plusz pénzt, hiszen ebben az évben a GDP akár 6 százalékkal eshet vissza, míg jövőre is enyhe csökkenést mutathat a GDP.