Bajnai első erőpróbája következik

A parlamentben ma tartják a 2009-es adótörvények év közi korrekcióját eredményező törvényjavaslat és a nyugdíjtörvényeket számos ponton átíró törvényjavaslat legfontosabb szavazását. A képviselők az ezekhez benyújtott módosító indítványokról mondanak ítéletet, a módosító indítványok pedig az új, Bajnai-kormány elképzeléseit takarják. Az elmúlt években előfordult, hogy az adótörvényeket még ezen utolsó szavazáson is átírták valamelyest, vagyis bár a mai lesz a legfontosabb szavazás, biztosat majd csak egy hét múlva, a zárószavazás után mondhatunk a nyugdíjszabályok és az adóparagrafusok sorsáról.

Félig-meddig lehet csak vége a 13. havi nyugdíjnak

A nyugdíj-salátatörvényhez csupán hét módosító javaslat érkezett, közülük csupán egy a fajsúlyos. A Bajnai-kormány egy bizottsági módosító indítvány formájában nyújtotta be saját elképzeléseit, és nem meglepő módon csak ezt az egy indítványt látná szívesen elfogadva.

Ha a parlamenti többség rábólint a mai szavazáson, már 2012-től elkezdődhet a ma 62 éves nyugdíjkorhatár 65 évre felemelése. Az emelést úgy ütemeznék, hogy évente fél évvel emelkedne a korhatár, vagyis 2017-től élne a nőkre és férfiakra egységes 65 éves öregségi nyugdíjkorhatár.

A 13. havi nyugdíjat örökre eltörölhetik, vagyis a Gyurcsány-féle kabinet elhatározásával ellentétben nemcsak az újonnan nyugdíjba menők eshetnek el a plusz egyhavi állami juttatástól, hanem a már most nyugdíjban levők is. Sőt már az idei 13. havi nyugdíj második, novemberben esedékes részét sem fizetik ki.

A 13. havi nyugdíjat más névvel, kisebb mértékben és feltételekhez kötve, de visszahozná ugyanez a módosító indítvány. A nyugdíjprémium névű összeghez akkor juthatnának majd hozzá a nyugdíjasok év vége felé, ha az adott évben úgy látszik, hogy a költségvetési hiánycél teljesül, és a gazdasági növekedés meghaladja a 3,5 százalékot. Utóbbi feltétel a jelek szerint jövőre nem fog teljesülni, sőt az sincs kizárva, hogy 2011-ben sem, így a nyugdíjprémiumot 2010-2011-ben valószínűleg nem kapják meg az öregségi, rokkantsági, baleseti rokkantsági, és hozzátartozói nyugdíjban részesülők. A nyugdíjprémium egyösszegű lesz, minimum húszezer forint, maximum (7,5 százaléknál nagyobb gazdasági növekedés esetén) nyolcvanezer forint.

Cseles nyugdíjemelési képlet

A nyugdíjasoknak a svájci indexálásról is le kell mondaniuk, vagyis arról, hogy járandóságuk az infláció és a nettó keresetemelkedés átlagával emelkedjen. E helyett, ha a gazdasági növekedési ütem nem éri el a három százalékot, akkor az inflációs ütemmel nőhet a nyugdíj, ötszázalékosnál gyorsabb gazdasági gyarapodásnál jön vissza újra a félig az infláció, félig a nettó keresetemelkedés alapján számolt nyugdíjemelés, három és öt százalék közötti GDP-növekedésnél pedig az infláció nagyobb, a béralakulás kisebb súllyal esik latba.

Érdemes megjegyezni, hogy bár a módosító indítvány az ország gazdaságának teljesítőképességére utal a szigorításoknál, mégis az új nyugdíjemelési mód ezt nem feltétlenül igazolja vissza. Gazdasági recesszió esetén ugyanis, amikor nagy valószínűséggel a munkában állók pozíciót veszítenek a reálbércsökkenéssel, a nyugdíjak alakulása nem követi az alkalmazásban állók reáljövedelem-alakulását, hiszen a nyugdíjak mindig megőrzik vásárlóértéküket, reálértéküket.

A Bajnai-féle módosító indítvány részét képezi az a javaslat is, amely a korai nyugdíjba vonulást bünteti. Ha előrehozott nyugdíjba kíván vonulni valaki, és nem tud felmutatni negyven év szolgálati időt, hanem csak 37, 38 vagy 39 évet, akkor csökkentett előrehozott nyugdíjat kaphat. A csökkentés mértéke lesz nagyobb a kormány által szívesen látott javaslattal, szolgálati időtől függően havi 0,1-0,3, vagyis évi 1,2-3,6 százalékkal kaphat kevesebb járandóságot az illető annál, mint negyvenéves szolgálati idővel rendelkező társa.

A nyugdíjcsomag részét képezi még az is, hogy az idén szeptember 1-jére tervezett nyugdíjkorrekciós programot 2010. január 1-jére halasztják, a 2010-es korrekciós lépéseket pedig eltörlik.

Az adócsomagban idén átrendezésre futja

Az adócsomaghoz benyújtott módosító indítványok az idei adóátrendezést szolgálják. Ha a parlamenti képviselők többsége ma és a jövő héten is rábólint a kormány által támogatott javaslatokra, akkor július 1-jétől a mai húszszázalékos normál áfakulcs kettéválik: lesz egy 18 százalékos kulcs a tejre, tejtermékekre, kenyérre és pékárukra (és maradnak az ötszázalékos körben a könyvek, a gyógyszerek, a napilapok), a többi termék és szolgáltatás kulcsa 25 százalék lesz. Augusztustól aztán a távhő is 18 százalékos kulcs alá megy. Utóbbi mizériáról nemrég értekeztünk.

Az áfaemeléssel párhuzamosan a cigaretta jövedéki adójának emelése a korábban tervezettnél kisebb lesz, de végeredményként a cigaretta fogyasztói ára annyi lesz júliustól, amennyibe került volna, ha a Gyurcsány-kormány elképzelése ment volna át a parlamenten.

A kormány már idén augusztustól visszavágná a táppénz mértékét, mégpedig úgy, hogy a két évnél hosszabb biztosítási jogviszony (gyakorlatilag munkaviszony) esetén a fizetés hetven százaléka helyett hatvan, két évnél rövidebb biztosítási jogviszony esetén a mai hatvan helyett ötven százalékot, de legfeljebb a minimálbér négyszeresét kaphatná a táppénzre kiírt alkalmazott. Ahogyan az is, hogy a baleseti táppénz mértéke az eddigi száz százalékról a kereset kilencven százalékára mérséklődne.

A pályakezdők, az ötven év feletti munkanélküliek, a gyermek gondozását követően munkát keresők elhelyezkedését segítené a kormány azzal, hogy az őket munkába felvevő cégnek az általánosnál kisebb tb- és munkaadói járulékot kell fizetni. Ez eddig is így volt, csak most ennek a mértékét hozzá kell igazítani az öt százalékpontos járulékcsökkentéshez, így a cégek ezután is 17 százalékpontnyi járulékkedvezményt kapnak a szóban forgó személyek alkalmazásakor. (Egy példán érzékeltetve: a pályakezdő fiatal alkalmazásakor ma az első évben a bruttó bér után 32 helyett 15 százaléknyi járulékterhek kell lerónia a munkáltatónak, ez júliustól a 27 százalékra lecsökkenő járulék mellett tíz százalékra apad.)

Ha a képviselők többsége igengombot nyom, akkor a cégek ezután is költségként számolhatják el a reprezentációt, üzleti ajándékot. A ma szavazás alá kerülő módosító csomag rendelkezik arról is, hogy az úgynevezett áfaarányosítási ügyben érintett vállalkozások, gazdálkodó szervezetek hogyan kaphatják vissza a korábban levonni nem engedett áfát azért, mert az Európai Bíróság nemrég elmeszelte a vonatkozó magyar áfaparagrafust.