Nem tarthatók tovább az IMF-hitel feltételei

Bár a Bajnai-program eddig bejelentett részletei nagymértékben csökkentik a deficitet, mégsem tud lépést tartani a GDP zuhanásával és így a kettő hányadosa továbbra is felülről közelíti az áht-hiánytól elvárt, háromszázalékos határt. Ezért vagy tényleg elkerülhetetlenné válik az IMF-fel kötött megállapodásban vállalt feltételek újragondolása, vagy még szigorúbb megszorítást kell végrehajtania a kormánynak, ezzel tovább súlyosbítva a visszaesést.

Kis változás ugyan tényleg elképzelhető a hiánycélban, azonban minden változás csökkenti a Magyarországgal szembeni bizalmat - mondta Barcza György, a K&H vezető közgazdásza. A szerződés megkötésekor számolt - utólag nézve túlzottan optimista - makropálya nagymértékben visszaütött. Az eredetileg vállalt 2,6 százalékos GDP-arányos hiányt már egyszer enyhíteni kellett 2,9 százalékra és most is nagy valószínűséggel tovább mérséklik a célt. Egy 3 százalék körüli szint még elfogadható lehet, de a 4 százalék már bizalmi válságot generálhat Barcza szerint.

A fenti dilemma eldöntésekor két kedvezőtlen lehetőség közül kell választani - mondta Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. Az egyenlegjavító intézkedések a bevételnövelés és kiadáscsökkentés irányából képzelhetőek el. A magyar gazdaság adófizetői viszont már így is túl vannak terhelve, ezért csak a költséglefaragás útja lehet járható.

Utóbbi viszont a prociklikus politikán keresztül tovább mélyíti majd a válságot. A vállalt feltételek enyhítésére az IMF nagy valószínűséggel rábólint, azonban ez nagyon rossz üzenetet jelent. A fenti alternatívák közül még így is a hiánycél teljesítését kellene vállalni, annak minden hátrányával együtt.

Ugyanakkor elképzelhető egy kettő közötti harmadik út is - vetette fel Török. Az IMF enyhíti a hiánycélt, Magyarország pedig - ha nem is akkora mértékben, mint az eredeti célból következett volna - tovább csökkenti az újraelosztás mértékét, a keletkezett többletet pedig nem a további deficit visszavágására, hanem az adóterhek mérséklésére fordítja. Szerkezeti átalakításokhoz ugyan túl rövid a kormány mandátuma, ezért azokat nem tudná befejezni, azonban az ésszerű gazdálkodás mellett elért megtakarítás is jelentős mozgásteret enged a kabinetnek.

A helyzetet azonban bonyolítja, hogy nem az IMF jelenti a szűk keresztmetszetet a vitában, hanem az EU - mondta Samu János, a Concorde makroelemzője. Az IMF már korábban is jóváhagyott volna egy nagyobb mértékű enyhítést, azonban Magyarország az uniós vállalásai miatt nem kérhette ezt. Jelenleg sem a túlzottdeficiteljárás (a magas áht-hiánnyal rendelkező EU-s tagok kerülnek az ellenőrző procedúra alá), sem az EU-val kötött hitelkeret-megállapodás nem engedi, hogy 3 százalék fölé növekedjen a hiány.

Ennek megváltoztatására bizottsági jóváhagyásra van szükség. Magyarország viszont az uniós csatlakozása után a fenti eljárás keretében öt évet kapott arra az EU-tól, hogy leszorítsa az említett szint alá a hiányt, ez a határidő az idén jár le - tette hozzá Barcza, aki emiatt nem tartja kizártnak, hogy a bizottság kitart a követelései mellett. Ugyanakkor a szervezet politikai és nem gazdasági döntéseket hoz, nehéz tehát előre megjósolni, hogyan döntenek majd.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!