Tovább pöröghet a törvénygyár

2009.06.09. 06:07 Módosítva: 2009.06.09. 06:10
Egyelőre minden jel arra utal, hogy a magyar országgyűlés törvényalkotási munkája június végéig a tervezett mederben folyik tovább, függetlenül az EP-választások eredményétől. A legfőbb tennivaló a jövő évi adótörvények elfogadása, de más fontos szakpolitikai törvények is megszülethetnek a nyári szünetig.

A végén csattan az ostor, az első félévi törvényalkotási szezon fontos szavazásai - a jövő évi adótörvények elfogadása - az utolsó ülésezési napra, vagyis június 29-ére maradtak, bár az idei törvényhozási ciklusban még ennél is fontosabb aktus volt a Bajnai-csomag elfogadása, beleértve az áfaemelést. A jövő évi adótörvények elfogadása a szokásos pártközi keringő után valószínűleg sima ügy lesz, hacsak a racionalitást nem írják felül az EP-választások által vetett hullámok.

Építőipari és a lakáshiteleseknek járó mentőcsomag

Az egyik legfontosabb szakpolitikai döntés lehet az építési beruházásokról rendelkező törvénycsomag, amely az építőipari eljárások engedélyezését gyorsítaná fel, illetve bevezetné a "biztos kéz" intézményrendszerét, megelőzendő a körbetartozások kialakulását.

Bár a kormány csak a múlt héten szavazta meg a nehéz helyzetbe került lakáshitelesek megsegítéséről szóló törvény módosítását, tegnap a parlament a javaslat gyorsított ütemű tárgyalásáról határozott, így még a nyári szünet előtt döntés születhet. A már elfogadott - ám brüsszeli jóváhagyás hiányában még életbe nem lépett - javaslat szerint a 2008. szeptember 30-a után munkanélkülivé vált lakáshiteladósok kétéves futamidejű állami garanciát vehetnek igénybe lakáshitelükre. A módosítás szerint e garanciát bárki igénybe vehetné, aki a gazdasági válság miatt nem képes lakáshitelét fizetni. A már árverezésre kerülő lakásokra az önkormányzatoknak elővásárlási joguk lenne, ha azt bérlakásként hasznosítanák, adott esetben a korábbi tulajdonosok lakhatását biztosítva.

A parlament várhatóan a jövő héten dönt a fizetési meghagyásokról szóló törvényről, amely az évi mintegy 400 ezer fizetési felszólítás zömének kezelését kivenné a bíróságok kezéből. A fizetési meghagyásos eljárásokat ma javarészt a parkolási társaságok és a közüzemi szolgáltatók kezdeményezik, a bíróságok nem peres eljárásban döntenek, és ha a fizetésre kötelezett nem emel kifogást a követelés ellen, akkor az automatikusan jogerőre emelkedik - így beszedhető. Az igazságügyi tárca javaslata szerint a jövőben ezen nem peres ügyeket a közjegyzők intéznék, hozzájuk lehetne akár az ügyfélkapun keresztül, akár írásban előterjeszteni a kérelmet. A közjegyzők bocsátanák ki a fizetési meghagyást, és ha a kötelezett nem él kifogással, akkor jogerőre is emelkedne a határozat. Ha a kötelezett kifogást emel, akkor lépne be az ügybe a bíróság.

Pókeradó

Várhatóan két hét múlva szavaz a parlament a "pókeradóról", vagyis a póker mint kaszinón kívül is űzhető szerencsejáték legalizálásáról. Jelenleg több pókerklub is működik, amelyek adózási (és pénzmosási) szempontból a legalitás határán túl tevékenykednek. A törvény ezen játéktermek működtetést engedélykötelessé tenné, a nyereményt pedig adóztatná.

A parlament előtt fekvő büntető törvénykönyv számos szigorítást tartalmaz, különösen a visszaeső bűnelkövetők esetében szigorítaná a törvény a büntetési tételeket. A leglátványosabb része a javaslatnak, hogy az életfogytiglani büntetés mellett 15-ről 20 évre emeli a legnagyobb kiszabható büntetés nagyságát.