A jutalmakon spórolnak a vállalatok

2009.06.19. 11:32 Módosítva: 2009.06.19. 11:56
Áprilisban is folytatódott a keresetek mérsékelt ütemű emelkedése. E hónapban ez annyira alacsony volt, hogy reálértelemben a bérek nem érték el az előző évi szintet. Az év hátralévő részében a reálkeresetek visszaesése még gyorsabb lehet, hiszen a stabilnak tűnő nominális bérdinamika mellett az árszint jelentősen megugrik az áfaemelés következtében.

Áprilisban a bruttó keresetek 3,5 százalékkal, a nettó keresetek pedig mindössze 2,7 százalékkal haladták meg az egy évvel ezelőtti szintet. Ez nem volt elég a reálérték megőrzéséhez, így a KSH adataiból 0,7 százalékos reálkereset-visszaesés adódik a tavasz középső hónapjára - írja a Portfolio.hu.

Forrás: Portfolio.hu
Forrás: Portfolio.hu

A bontásból kiderül, hogy a versenyszektorban tetten érhető némi emelkedés a reálkeresetekben, a költségvetési szférában viszont nagyon erős a fék: az év eleji prémiumok elmaradása jelentős visszaesést okozatt, és azóta is negatív az éves nominális bérindex.

A rendszeres bruttó keresetek területén a versenyszektorban nagyobb a dinamika, mint a teljes bértömeg esetében. Ez azt mutatja, hogy a vállalatok béralkalmazkodásában jelentős szerepet játszik a prémiumok, bónuszok visszavágása, elhasztása. Ezzel együtt megállapítható: a rendszeres keresetek dinamikája az 5-6 százalékos növekedési tartományban van, ami kisebb ugyan, mint a korábbi 7-9 százalékos sáv, ám a 6-7 százalékos recesszióhoz képest nem nevezhető irgalmatlan mértékű korrekciónak.

0619ker2.gif

Mivel az év második felében az áfaemelés "elintézi" az árszintet, ezért attól semmiképpen sem kell tartni, hogy a bérdinamika a keresleti oldalról veszélyt jelent az inflációra. A költségoldali nyomás sem tűnik nagynak, ennek fényében érdekes, hogy az inflációban a nyers élelmiszer drágulása mellett milyen erős nyomot hagy a gyenge forint.

A versenyszektorban igen jelentős a foglalkoztatás csökkenése. Egy év alatt az adminisztratív adatgyűjtésből származó (vagyis 4 főnél többet foglalkozatók körében felvett) adatok szerint csaknem 140 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás. Ezt kissé kompenzálni tudja, hogy a költségvetési szektorban hosszú idő után jelentős, egy hónap alatt 20 ezer fős emelkedés történt a foglalkoztatottságban. Ennek oka a KSH közlése szerint az, hogy "a költségvetés által finanszírozott közfoglalkoztatás kiterjedtsége növekedett".