A legfrissebb, június első három hetében foganatosított 604 adószám-felfüggesztés alanyainak cégtörténetét vizsgálta meg két évre visszamenően a Direktinfo Kft. Kiderült: a hivatalos eljárást megelőzően a tulajdonosok 40 százaléka szabadult meg eladással a követelésekkel terhelt cégétől.
A számok azt mutatják, hogy a fizetési kötelezettségeikre fittyet hányók ma már nem rettegnek attól, hogy Magyarországon adjanak túl fizetésképtelen vállalkozásaikon, s csupán 26 százalékuk gondolta biztonságosabbnak cége külföldre adását. A célországok sorában még mindig Romániáé és Ukrajnáé a vezető szerep. Az előbbibe az „export" 45, az utóbbiba 30 százaléka került. A cégtulajdonosok 6 százaléka nem bajlódott a látszattal, egyszerűen eltűnt – számolt be az adatokról sajtótájékoztatón a Direktinfo Kft. ügyvezetője.
Csatlós Csilla szerint várhatóan nagy jövő előtt áll a „fantomcégnek" történő eladás, amely egyelőre még nem nagyarányú, ennek mértéke csupán az egy százalékot haladja meg. Hajléktalan, hamis iratokkal rendelkező magánszemélyek vásárlókénti felbukkanása már régóta használt trükk, ennek céges változata azonban egy viszonylag új, eddig nem tapasztalt jelenség.
Magyarspecifikus jelenség
Sokat elárul a hazai morálról, hogy a külföldi tulajdonban lévő, Magyarországon bejegyzett vállalkozásoknál nincs fellelhető nyoma a hasonló szándékú trükközésnek.
Csatlós Csilla hangoztatta, az adatokból kiolvasható helyzetet az teszi igazán riasztóvá, hogy nincsenek kedvező változásra utaló jelek. Ma Magyarországon az üzleti életben előre megfontolt, jogilag aggályos szándékkal, következmények nélkül lehet több százmilliós, vagy akár milliárdos nagyságrendű tartozással lelépni. A csalás büntethetőségének feltétele az előre megfontolt, ártó szándék, amelynek bizonyítása hazai bíróságon nehezen sikerülhet. A külföldre eladott cégek kétharmada nem készít éves beszámolót, így örök homály fedi a társaság vagyonát és kötelezettségeit. A többségi befolyásszerzéssel történő eladásokat megelőző mérlegkészítési és leadási kötelezettség bevezetése sokat segítene a cégeltűntetések megakadályozásában, ez azonban a jogszabályokat alkotók körében eddig még ötletszinten sem vetődött fel.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
