Az MNV cáfolja Kapolyit

2009.06.26. 16:54 Módosítva: 2009.06.26. 17:09
A Vagyonkezelő szerint Kapolyi László nem mondott igazat az Indexnek amikor azt állította, hogy a Vértesi Erőmű privatizációja során nem tájékoztatták a környezetvédelmi károkról, hogy a bánhidai zagytározót a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács engedélyével vonták be a Nemzeti Földalapba, és hogy az MNV főigazgatója döntött volna a Kapolyi által ajánlott kárátalány ügyében.

Közleményben reagált az MNV Zrt. a Kapolyi Lászlóval készült interjúnkra pénteken. Az MNV szerint Kapolyi a Vértesi Erőmű Zrt. meghiúsult privatizációja kapcsán a tényeknek nem megfelelő módon nyilatkozott.

Az MNV szerint nem felel meg a tényeknek Kapolyi László azon állítása, miszerint az eladói oldal nem jelezte volna, hogy az erőművi, illetve bányászati tevékenység megszűnésével kapcsolatban ne jelentkeznének környezetvédelmi kárelhárítási feladatok a Vértesi Erőmű Zrt.-nél. A kárelhárítás várható feladataival kapcsolatos összes dokumentáció a pályázók számára rendelkezésre állt, az adatszobában időben elhelyezésre került. A környezeti kárelhárítási feladatok a jogszabályok alapján a szennyező tevékenység folytatóját (az erőművet) kötelezik kárelhárításra, függetlenül attól, hogy ki a terület tulajdonosa. A zagytér tulajdonjoga soha nem volt összefüggésben a privatizációval, mivel a terület sosem állt az erőmű tulajdonában.

Az MNV szerint valótlan Kapolyi azon állítása is, miszerint a zagytározót a Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács engedélyével vonták be a Nemzeti Földalapba, ugyanis a vonatkozó jogszabályok alapján a Tatabánya 01026/4 hrsz-ú ingatlan már 2004, a Tatabánya 01028 hrsz-úingatlan pedig 2006 óta a Nemzeti Földalap része. A Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács pedig 2007. szeptember 25-én alakult.

A közlemény szerint téves az az állítás is, miszerint az ingatlanokat a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Tátrai Miklós vezérigazgató engedélyével adta el, ugyanis az értékesítési szerződést az állam nevében még az MNV Zrt. működésének megkezdése előtt, 2007. december 10-én a Földalap elnöke írta alá.

Az MNV szerint az az állítás sem igaz, miszerint az MNV Zrt vezérigazgatója elutasította volna Kapolyi kérését a kárátalány ügyében. Egyrészt a Vagyonkezelő nem is vett részt a privatizációs eljárásban, így nem volt döntési hatásköre. Valamennyi döntést a Magyar Villamos Művek, mint a Vértesi Erőmű tulajdonosa hozta meg.

Másrészt hónapokkal a részvény adásvételi szerződés 2008 májusi megkötését követően Kapolyi cége azzal a kéréssel fordult az MVM Zrt-hez, hogy a kármentesítés általa becsült, mintegy 3,5 milliárd forintos költségét – lényegében a vételár csökkentésével - az MVM Zrt. már előzetesen biztosítsa számára. Tekintettel arra, hogy a kármentesítés technológiájáról a környezetvédelmi hatóság még nem hozott jogerős döntést, annak költségéről sem állt rendelkezésre hiteles információ.

Az MVM Zrt. közgyűlése kompromisszumot ajánlott Kapolyinak: a kármentesítésre elkülönít 3 milliárdot a vételárból, és ebből a keretből a hatóság majdani határozata alapján elvégzett, számlával igazolt munkák költségét a vevő visszaigényelheti. Vagyis az MVM nem volt hajlandó biankó csekket kiállítani a vevőnek, de a tényleges költségeket hajlandó lett volna megtéríteni.

A tárgyalások sikere érdekében a közgyűlés döntött arról is, hogy a tranzakció zárási határidejét meghosszabbítja. Kapolyi cége azonban még így sem vállalta a szerződés teljesítését - közölte az MNV pénteken.



  • Hírek
  • Hírek