Száguldó tőzsdék, épülő gázvezeték, hasra ütésre támogatott devizahitelesek

Ezer megszűnő munkahely, 10 százalékot gyengülő OTP, 400 pontot zuhanó tőzsde - nem volt jó hetünk, írtuk éppen egy hete. Nos, a mögöttünk hagyott öt munkanap szinte éppen az ellenkezőjét hozta. Néhány, a korábban idegesebb befektetők kedélyeit megnyugtatni látszó makroadat (az elsők még múlt pénteken érkeztek, majd ezen a héten például kiderült, a vártnál kevesebb amerikai kért munkanélküli segélyt, majd az is, hogy az USA-ban nőtt a kiadott építési engedélyek száma) a tőzsdék világszerte szárnyaltak. A legnagyobb tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as indexe a hét minden napján emelkedett, összesen nagyjából 7 százalékot, pénteken 865,82 ponton zárt. Ilyen mértékű heti emelkedésre nem volt példa tavaly ősz óta, a tőzsdét segítette az is, hogy a héten publikált vállalati jelentésekből (többek között a bankszektorból, a Citigrouptól és a Bank Of Americatól is érkeztek kedvező hírek) az elemzők általában azt olvasták ki: a cégek jelentős része úgy tűnik túl van a mélyponton. Az USA-ban a 30 vezető iparvállalat DJIA indexe a héten 7,3 százalékkal emelkedett, a Nasdaq mutatója 7,4 százalékkal erősödött.

A világpiaci folyamatok alól nem volt kivétel a hazai tőzsde sem: a BUX a múlt pénteki, több mint 500 pontos eséssel elért 14 325 pontos zárás után 15 937 pontig emelkedett, az összes vezető részvény jelentős, 5 százalék feletti pluszt produkált a hét egészében, még úgy is, hogy a csütörtöki nap a BUX azon kevés börzék között volt, melyeknél úgy tűnt, megszakad az egész heti emelkedés. A Mol 12 825 forinton, az OTP részvények ára 3 418 forinton zárta a hetet.

A forint egész héten relatív erős maradt, döntően a 272-275 sávban mozgott. Bár időnként a napon belüli gyengüléseknél is megjelentek a szokásos, a befektetől elkezdték kerülni a kockázatosabbnak minősített devizákat típusú kommentárok, a Commerzbank szerint nem kell minden kis hullám mögött nagyobb fordulatokat látni: a forintot az amúgy is kisebb nyári piacon néhány szereplő nagyobb vásárlása mozgatja időnként ide-oda.

Nyári piac vagy sem, a héten ősz óta először bocsátott ki euróalapú államkötvényt a magyar állam. Bár a 2014-ben lejáró, összesen egymilliárd euró értékű papírok utáni kamat jóval magasabb, mint az IMF-hitelkeret terhére igénybe vehető kölcsön, azaz az államadósság finanszírozásának egy drágább módjáról van szó, az elemzők többsége mégis pozítivan értékelte a lépést: a "segélyezettek" közül elsőként léptünk vissza a nemzetközi piacra, ráadásul a kibocsátás során kialakult háromszoros túljegyzés az ország iránti bizalmat tükrözi.

Itthon azért akadtak bőven a válságra utaló jelek is. A pénztárcánknak aligha nagy meglepetés, hogy a reálbérek 2,1 százalékkal csökkentek, igaz, ez a vártnál is kisebb bérinflációs nyomás miatt ösztönzöleg hathat a kamatcsökkentésre. Vállalati szinten is voltak rossz hírek: kiderült, hogy felszámolják a rétsági napelemgyárat. Két éve még 16,5 milliárdos beruházást és 800 munkahelyet terveztek, most 122 millióval tartoznak, és kirúgják mind a 36 dolgozót. Továbbra is bizonytalan aSzobi Szörp sorsa, bár itt ősszel újraindulhat a gyártás, a 60 éves múltú Mirelit azonbanvégleg lehúzhatja a rolót, ha az önmaga ellen kezdeményezett felszámolási eljárásban nem akad egy, a céget az adóssággal együtt átvevő vevő.

A nagypolitika az összességében azért inkább a nyári uborkaszezont erősítő héten is szállította a gazdasági jellegű eseményeket. Bajnai Gordon hétfőn az érintett országok vezetőivel közösen Ankarában írta alá a Nabucco gázvezeték megépítéséről szóló megállapodást, pénteken pedig már itthon tárgyalt bankvezetőkkel az immár hivatalosan is elismerten elhibázott tavaszi, az egyoldalú szerződésmódosítások ellen készült törvény korrekciójának lehetőségéről. A devizahiteleseknek segíthet a héten brüsszeli jóváhagyással is megerősített, július 28-tól igénybe vehető állami mentőöv is, kár, hogy időközben kiderült: a Pénzügyminisztériumban úgy készülnek a devizahitelesek támogatását célzó javaslatok, hogy közben semmilyen adat, felmérés nem áll rendelkezésre arról, ténylegesen hány embert, milyen mértékben, hogyan érint a törlesztőrészletek emelkedése. A tárcánál - ahogy egyébként úgy tűnik, sehol az országban - még azt sem tudják, hány adós lakását vitte el feje fölül a bank. Lépett ugyanakkor a PM egy másik ügyben: a már múlt héten megalapozott szocialista párti jóváhagyás nyomán Oszkó Péterazonnali hatállyal menesztette Tátrai Miklóst, a Nemzeti Vagyonkezelő éléről, és helyére Kamarás Miklóst nevezte ki.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!