Az ÁSZ-nak a 14. havi bér is kell

Foggal-körömmel ragaszkodik az Állami Számvevőszék az idei 13. és 14. havi bérhez. Információink szerint az ÁSZ mindenképpen el szeretné érni, hogy a kormány biztosítsa ezt a durván nyolcszázmillió forintot (hatszázmillió a bruttó bér, kétszázmillió a járulékok).

Az ügy pikantériája, hogy a közszférában már idén is megfaragta a béreket a kormány, és jövőre további szigorítás lesz. Jogilag az idei 13. havi bért a kormány eltörölte, de helyébe egy felülről korlátos bérkompenzációt léptetett. Hivatalosan tehát nincs ugyan 13. havi juttatás a közszférában, az év elején bevezetett – havi tizenötezer forintban maximált – bérkompenzáció mégis ezt a szerepet játssza. A kabinet nemrégi határozata ezen pénz egynegyedének elvonásáról szól. Egy másik jogszabály-módosítás pedig végleg megszünteti a 13. havi bér intézményét idén év végén. Miközben tehát a közszolgák döntő többsége idén háromheti gázsit kap a rendes bérén felül, és jövőre jelen állás szerint semmit, addig a számvevők kéthavi pluszilletményüket követelik.

Kétharmados törvény rendelkezik

Az Állami Számvevőszék az intézményről szóló törvénybe kapaszkodik. A jogszabály előírja (15. oldal, 14. paragrafus 11. pontja, pdf-formátum), hogy az ÁSZ dolgozói minden évben kéthavi pluszilletményre – tehát lényegében 13. és 14. havi bérre – jogosultak.

Amíg a kormány a közszféra más részein, mint írtuk, nem engedte a többletjuttatás idei kifizetését, és erről elég volt egy egyszerű többséget igénylő törvényben rendelkezni, addig ezt a számvevőszékkel nem lehet csak úgy megtenni, mivel az ÁSZ-ról szóló jogszabály kétharmados törvény. Márpedig nem született olyan törvénymódosítás kétharmados támogatással, amely a számvevők kéthavi többletbérének megkurtításáról, vagyis a közszféra általános bérpolitikájához való igazításáról rendelkezne.

A többletbér első felét július végén kell fizetni, a második részletet jövő év januárjában kell a számvevők számlájára utalni. Úgy tudjuk, folynak az egyeztetések a Pénzügyminisztérium és az Állami Számvevőszék között. Értesülésünk szerint a pénzügyi tárca arra kérte az ÁSZ-t, hogy tanúsítson önmérsékletet. A Számvevőszék azonban a törvényre mutogat, és jelezte, hogy nekik jár a kéthavi kereset, és a kormány biztosítsa ennek a nyolcszázmilliós összegnek a fedezetét a költségvetés általános tartalékából. Az ÁSZ a számláján akarja látni ezt az összeget, de arra tett ígéretet, hogy ebből csak egyhavi illetményt oszt szét a munkatársak között.

Az ÁSZ szerint jogszabályi ellentmondás van

Megkeresésünkre az ÁSZ azt válaszolta, hogy munkatársainak a kétharmados törvényi előírás szerint kéthavi illetmény jár, de azt a költségvetés nem tartalmazza, erre fedezet tehát nem áll rendelkezésre. „Önkéntesen lemondani – mint erre az ÁSZ munkatársait több ízben felkértük – csak olyan összegről lehet, amelyet ténylegesen megkapnak” – írta a számvevőszék.

Az intézmény többször is jelezte az Országgyűlés és a kormány illetékeseinek ezt a jogszabályi ellentmondást, de válaszuk szerint eddig még önmérsékletet kérő hivatalos visszajelzést sem kaptak, tehát szerintük vitáról sem lehet beszélni. Márpedig az ÁSZ a törvényi előírást saját hatáskörben nem tudja feloldani, szögezik le.

A Pénzügyminisztérium érdeklődésünkre azt válaszolta, hogy az ÁSZ-illetményről egyeztetések folynak, a tárcánál tisztában vannak vele, mit ír elő a törvény, de azzal is, hogy az ország helyzete most mit bír el.

Jövőre még nagyobb lehet a feszültség

A probléma jövőre még súlyosabb lehet. A mostani állapot szerint 2010-ben a köztisztviselők, közalkalmazottak zöme semmilyen formában és semmilyen néven nem fog többletkeresethez hozzájutni, és ha az év hátralevő részében sem születik kétharmados törvénymódosítás az ÁSZ-bérről, akkor már kéthavi differencia lesz a számvevők és a többi közszolga bérezése között.